Fiatalok, akik 102 ezer ember lelkét ápolják – Ez a Mélylevegő Projekt!

Pszicho

Fiatalok, akik 102 ezer ember lelkét ápolják – Ez a Mélylevegő Projekt!

2020 tavasza, az első lezárások, és egy hajnali Facebook-os chatbeszélgetés. Három végzős pszichológushallgató, Pető Dorina, Miklós Andrea és Juhász Bettina a Pszinapszist – Budapesti Pszichológiai Napokat szervezte, amikor beütött a koronavírus-járvány. Le kellett mondani a rendezvényt, az oktatás és az emberi kapcsolatok is online térbe költöztek. Ekkor kezdődött a Mélylevegő Projekt története. Vegyél egy mély levegőt, számolj el tízig, és olvasd el, mennyire kevés kell ahhoz, hogy idén békés legyen az ünneped.

Magyarországon minden tizennegyedik ember küzd major depresszióval, de csak az érintettek kevesebb mint fele kap szakszerű segítséget. Tüneteink felismerésében, depressziós családtagunk megértésben segíthet a pszichológushallgatók által alapított Mélylevegő Projekt. A fiatalok Facebookon, Instagramon közérthető formában osztanak meg mentális egészségvédő, életmódtippeket, gondolatokat depresszióról, szorongásról. Instagramon már több mint 102 ezren követik őket. A közelmúltban pedig könyvük is megjelent, Elmerülő címmel. 

Indulástól a sikerekig

„Tavaly, az egész vírushelyzet kezdetén arról beszélgettünk, mennyire megterhelő lesz az emberek mentális egészségére nézve (is) a karantén. Teljes bizonytalanságban voltunk akkor még. Rémhírek terjedtek mindenhol. Elkezdtünk azon gondolkodni, hogy mi pszichológushallgatóként hogyan tudnánk ezen segíteni, főleg így, hogy online van az egész világ” – emlékszik vissza Juhász Bettina. Úgy döntöttek, kihasználják a technika előnyeit: online felületeken kezdtek prevenciós munkát.  A három lányhoz csatlakozott Pálovics László leendő mechatronikai mérnök is, lett Facebook- és Instagram-oldaluk, ahová a mentális egészséggel kapcsolatok grafikus tartalmakat – tanácsokat, üzeneteket töltöttek fel, egyre többeket megszólítva a tartalmakkal.

Bettina siet leszögezni, bejegyzéseik nem helyettesítik a terápiát, a szakszerű segítséget, inkább mentális egészségvédő tippekként kell rájuk tekinteni.

„Felesleges egymáshoz hasonlítgatni a traumáinkat. Tök mindegy, hogy valaki két méter vízben fullad meg, vagy húsz méterben.”

„A feltöltődés nem egyik pillanatról a másikra történik”

„Az érzéseid milyenségéről, intenzitásáról nem tehetsz, de felelősséggel tartozol azért, hogy milyen formában fejezed ki őket”

Ilyen és ehhez hasonló grafikus posztok fogadnak, ahogy végigpörgetem Facebook- vagy Instagram-oldalukat

„Testi egészségről már kiskortól kezdve hallunk mindenfélét. Hogy együnk sok vitamint meg gyümölcsöt, télen öltözzünk fel melegen. Aztán később, hogy az alkoholnak, dohányzásnak milyen káros hatásai vannak a testi egészségünkre, hogy a szexuális úton terjedő betegségek ellen óvszerrel lehet védekezni, és így tovább. De közben meg a mentális egészségünkről nem beszélünk. Ezt nem tanuljuk, ilyen tanácsokat nem kapunk” – magyarázza Bettina, miért érzi szükségét munkájuknak.

Kiindulópont: tarol a depresszió, és fogalmunk sincs, mit kellene tenni

A három pszichológus online munkájának fontos része, hogy hangot adjon a depresszió tüneteinek, a betegség jelenlétének mindennapjainkban. Bár a depresszió megítélésében van pozitív változás, azért még manapság is tabutémának számít. A szakértő szerint ma is sokan úgy gondolkodnak, hogy aki depressziós, az gyenge, aki szorong, az nem is szorong, csak túl jó dolga van és nem tudja, mit kezdjen magával. Mások jót akarnak, úgynevezett mérgező pozitivitással közelítik meg a helyzetet. „Jaj majd jobb lesz, jaj csak szedd össze magad, másnak sokkal rosszabb. Ne gondolj rosszakra, csak pozitív dolgokra. Ezek nem segítenek, ilyenkor azt érzi a depresszióval élő fél, hogy elbagatellizálják a tüneteit” – mondja Bettina.

Hogy mi lenne a megfelelő válasz? Valami ilyesmi: „Figyelj, itt vagyok, nem fogom tudni teljesen megérteni azt, amin keresztülmész, mert én még nem éltem át, de elfogadom, hogy te ezt érzed most, és itt vagyok, ha szeretnél beszélni, akkor meghallgatlak, ha pedig nem szeretnél, akkor hallgassunk együtt. De itt vagyok és melletted állok”.

A Mélylevegő-posztok segítenek kézben tartani a tüneteket. Hogy ne éljük meg annyira rossznak, annyira nehéznek a hullámvölgyeket. Remélik, a családtagoknak, szeretteknek is tudnak segíteni a bejegyzések, hogy jobban értsék, min megy keresztül a másik.

Döbbenetes számok

Magyarországon 2020-as adatok szerint 800 ezer ember él major, azaz súlyos depresszióval, és az érintettek kevesebb mint fele kap szakszerű, pszichológiai, vagy pszichiátriai segítséget. Hajlamosító tényezők, a genetikai faktor, korai gyerekkori traumatikus események, aktuális kiváltó életesemények. Minél több áll fenn ezek közül, annál nagyobb eséllyel alakul ki.

A betegség okozta teljes gazdasági teher évi 362,457 milliárd forint. A járvány ezt a helyzetet a mai napig tovább súlyosbítja. A kezeletlen depresszió egy lefelé menő spirált eredményezhet, melynek része lehet a beteg produktivitás-csökkenése, családi, baráti kapcsolatainak elmaradása, munkanélkülisége, életminőségének romlása, önellátási képtelensége, akár öngyilkossága is.

Kutatások szerint az öngyilkosságot elkövetők vagy megkísérlők 65-87 százaléka nem kezelt depresszióban szenved az elkövetés idején, valamint a kezeletlen major depressziós betegek 15-19 százaléka öngyilkosságban hal meg. Ezzel szemben a sikeresen kezelt depressziós betegeknél a befejezett öngyilkosság és az öngyilkossági kísérletek gyakorisága is a tizedére csökken.

A depresszió vagy szorongás esetén fontos, hogy az érintett merjen szakszerű segítséget kérni. Márpedig a TB ellátásban nem könnyű szakemberhez kerülni, magánúton pedig sokezer forintba kerülhet egy-egy alkalom.  A projekt alapítóihoz sajnos sok rossz visszajelzés érkezik a TB ellátásról. Sokan hónapokig nem jutnak segítséghez, később kiégett orvosokkal találkoznak, akik csak felírják a gyógyszert.

Bettina szomorú statisztikát vázol, az OECD országok (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, 37 ország a tagja) közül Magyarországon a legkevesebb a mentális egészségre fordított összeg. A teljes egészségügyre szánt összeg kevesebb mint öt százaléka fordul a mentális betegségek kezelésére, holott a második legnagyobb betegségi teher, a rákos megbetegedések után, a szív és érrendszeri problémákat megelőzve.

Van értelme dolgozni, online és offline is

A Mélylevegő-Projekt az elmúlt másfél év alatt rengeteget fejlődött. A csapathoz önkéntesek is csatlakoztak, már több mint harmincan vesznek részt a munkában. Jól mutatja, hogy óriási szükség van arra, amit csinálnak; Instagramon ugyanis már több mint 96 ezren követik őket, elsősorban 18-35 éves fiatalok, ráadásul TikTok-on a még fiatalabb generációt is megszólítják.

De nem csak a közösségi médiában aktívak. Novemberben Elmerülő címmel jelent meg pszichológiai könyvük, ami bizonyítja, a szakma is figyeli munkájukat: a kötetet dr. Szekeres György a Magyar Pszichiátriai Társaság leendő elnöke lektorálta.

A könyv közérthetően a közösségi médiás posztokhoz hasonló stílusban szól mindenkinek, aki szeretne jobban bánni magával, jobban bánni másokkal, lépéseket tenni a mentális egészsége érdekében. Az ELTE-PPK-n a belvárosi Kazinczy utcában fotókiállítást is tartottak, „Mutasd meg, ami benned van” címmel, amelyen major depresszióval diagnosztizált emberek képeit és gondolatait osztották meg a közönséggel. A képekből vándorkiállítást terveznek, vidéki helyszínekre is szeretnének vele eljutni. Emellett középiskolákba is járnak pszichoedukációs programokat tartani, jövőre pedig nagyvállalatoknak tréningeket szerveznek majd. 

Az alapítókhoz sok visszajelzés érkezik.

Volt olyan lány, aki megmutatta édesapjának a Mélylevegő-posztokat, és az apuka ennek hatására fordult pszichológushoz.

Bettina szerint sokan írnak nekik arról, hogy megkönnyebbülnek, mikor látják, hogy nemcsak ők küzdenek ilyen problémákkal, hanem mások is. „Van olyan, hogy valakinek látszólag tökéletesen alakul az élete, rendben van munka, család, párkapcsolat, közben meg mégis borzalmasan érzi magát. És ilyenkor azt gondolja az ember, hogy vele van valami óriási probléma, rosszul működik, nem jól van összerakva. A bejegyzéseket olvasva azonban megértenek dolgokat önmagukkal kapcsolatban , mernek segítséget kérni, és rájönnek, hogy normális, amit éreznek. Ez pedig már siker” – mondja a lány.

„A kirepedt bejgli is ugyanolyan jó bejgli”

A negyedik hullám csúcsokat döntöget Európában és Magyarországon is, így a tavalyi után a második advent kezdődik a járvány árnyékában. Most a kezdődő korlátozásokkal újra sokan kezdik érezni a stresszt, amit tavaly ugyanúgy megéltek. Ha folyamatosan stresszelünk egy idő után a mentális egészségünk is zuhanórepülésbe kezdhet.

„Azért, hogy ezt elkerüljük, a karácsonyi időszakra készítsünk időbeosztást. Legyen egy napirendünk, hetirendünk. Kezdjünk el tervezni időben, ne december 23-án akarjunk mindent megoldani. Nem kell tökéletesnek lenni a karácsonynak, nem kell hatfogásos menüt készíteni, nem kell puccba vágni az egész lakást, és ha kirepedt a bejgli, az ugyanolyan jó bejgli” – sorolja a tanácsokat Juhász Bettina. Javasolja, ilyenkor is szakítsunk időt a minőségi együttlétre, még akkor is, ha csak online találkozhatunk: hívjuk fel a szeretteinket, vagy ha más nem, töltsünk együtt online felületek az időt. Skype-on is át lehet beszélni egy filmet, vagy egy közösen olvasott könyvet.

Csak álljunk meg, szakítsunk időt magunkra, egymásra. Mert nem a lustaság a fél egészség, hanem az öngondoskodás.

Ajánljuk még: