Ha ilyen hosszú, meleg ősz van, mint idén, akkor könnyen előfordulhat, hogy a nyári betakarításokat követően (gyógy)növényeink másodszor is virágozni kezdenek, sőt akár termést is érlelnek. Az ilyen, „másodnövedéknek” is nevezett növényi anyag hatóanyag tartalma jellemzően valamivel kevesebb, mint az első növedéké, ezért ezt a gyógyászat helyett célszerűbb inkább a konyhában felhasználni. (Természetesen ezekből is készíthetünk finom teát vagy egyéb kivonatokat, bajunk nem lesz tőle!) A lassan beszáradó kórókat azonban mindenképpen vágjuk vissza, hogy aztán a tavasszal hirtelen ránk zuhanó ezerféle dolog idején ne az előző évi kórók közül kelljen kigyűjteni majd a friss növényi részeket!
Vannak olyan növények is, amelyek jellegzetes tőlevélrózsákat növesztenek. Ilyen például az ökörfarkkóró, a fekete nadálytő, vagy éppen a pitypang. Ezeket az egy pontban összefutó leveleket érdemes fent hagyni télen is, hiszen megvédik a fagytól-jégtől az alattuk tavaszra kihajtó növényi részeket. A most még vastagon és zölden élő levelek tavaszra lefagynak, elszáradnak, könnyen össze tudjuk majd gyűjteni őket.
A fagy ellen más növényeket érdemes lehet takarással megvédeni. Sokat tehetünk növényeink túléléséért, amennyiben az évelő parcellákat még nem felmagzott fű szénájával, esetleg lehullott falevelekkel takarjuk be. A néhány centi vastagon terített takaró nemcsak a talajnedvesség megtartásában segít, de a fagyok ellen is védelmet nyújt! Erről bővebben itt beszéltünk:
Nagyon fontos, hogy gondoskodjunk a kert talajának tápanyag-utánpótlásáról is, melyet leghatékonyabban szervestrágya kijuttatásával oldhatunk meg! A legjobb, ha érett szarvasmarha istállótrágyát tudunk a földre kiszórni, de a lovak, sőt kisebb mennyiségben a szárnyasok trágyáját is használhatjuk. Ha nem tudunk könnyen trágyához jutni, a gazdaboltokban zsákos, sőt pelletált kiszerelésű trágyát is vásárolhatunk! Érdemes legalább kétévente trágyázni a kertet, meghálálja!
A tápanyag visszapótlásának egyik lehetőségét a tiszta (!), azaz nem festett, nem ragasztott fa égetéséből származó hamu jelenti. A hamut legjobb a hó felszínére kiszórni, mert így az olvadékvízzel együtt a talaj mélyebb rétegeibe is eljut majd. Mennyiségére vonatkozóan Nagyanyómtól régen azt az iránymutatást kaptam, hogy „annyi hamut kell kiszórni, hogy olyan legyen a kert, mint a porcukorral meghintett almáspite!”
A természetes talajoltás is remek módszer. Ez a műtrágya földbarát, életvédő alternatívája, hiszen semmilyen, a talaj és az élővilág számára idegen anyagot nem tartalmaz. Bővebben itt írtunk róla:
Elfelejthetnénk a műtrágyát: a jó termény a jó talajon múlik, de azon nem csak vegyszerekkel segíthetünk
Ép testben ép lélek – szól a mondás, ami a gazdálkodás nyelvére lefordítva így hangzik: egészséges földben egészséges termény. A biogazdálkodás nem a talaj felszínén kezdődik, hiszen elsődleges feltétele éppen az egészséges, megfelelő összetételű, káros anyagoktól, kémiai szennyeződésektől mentes talaj, amelyre pázsitnak, virágos növényeknek, gabonának, zöldségféléknek és gyümölcsfáknak egyaránt szükségük van. Hogyan lehet megőrizni és helyreállítani a talaj egészségét és összetételét, természetes, a biogazdálkodás elveinek megfelelő módszerekkel? Például talajoltással.
Ne feledkezzünk meg az öntözőrendszerek, kerti csapok víztelenítéséről sem! Fontos, hogy a vizet a tömlők és a csepegtető rendszerek meghajlott csöveiből is kinyomjuk, amit kompresszorral, vagy annak hiányában akár egy erősebb kézi autóspumpával is elvégezhetünk.
Végül pedig ideje gondoskodni a nekünk nyáron oly sokat segítő állatokról is! A madáretetők kihelyezése mellett kialakíthatunk olyan rőzse- és levélkupacokat is, melyek kisebb emlősöknek, sünöknek, de akár hüllőknek és kétéltűeknek is telelő helyet jelenthetnek. A téli gondoskodást következő nyáron rengeteg kártevő elfogyasztásával hálálják majd meg! További tippeket erről itt találtok:
