Isteni legendákkal övezett, már-már tökéletes növény: a napraforgó rejtett oldala

Kert

Isteni legendákkal övezett, már-már tökéletes növény: a napraforgó rejtett oldala

A végtelen napraforgómezők, az életerőt sugárzó sárga napraforgók rabul ejtenek. Persze, tudom azt is, hogy a növény magjának és a magból sajtolt olajnak számos jótékony hatása van az egészségünkre. Összegyűjtöttünk mindent a napra forgó napraforgóról, ami fontos.

Szeretem a nyarat és szeretek nyaranta biciklizni. Kirándulni két keréken, akár csak a városon kívül, minden cél nélkül. Júniusban a pipacsokkal és szarkalábakkal tarkított, aranyló búzamezők látványa ejt rabul, júliusban a sárgán pompázó napraforgóföldek állítanak meg egy-egy pillanatra, hogy elraktározhassam magávalragadó szépségüket az őszi és téli hónapokra.

napraforgo

 

Nem őshonos, de szeret itt lenni

Azt hihetnénk, hogy ez a növény „hazai”, pedig a napraforgó nálunk nem őshonos, Észak-Amerika nyugati feléről származik, ahol az indiánok már 3000 évvel ezelőtt termesztették. Európába csak 1569-ben hozták be a spanyol hódítók, és eleinte dísznövényként tartották számon. Magyarországon is dísz-, valamint szegélynövénynek ültették. Még ebben az évszázadban került belőle Ázsiába és Afrikába is, haszonnövényként 1716 óta tekintenek rá, miután szabadalmaztatták a napraforgóolaj sajtolásának módszerét Angliában.

Kifejezetten az olajtartalmuk miatt először a 19. századtól ültettek hatalmas napraforgómezőket Oroszországban, míg Magyarországon a változást a magasabb olajtartalmú fajták, a nagyobb hozamú hibridek behozatala hozta meg 1975 után. Az 1970-es évek végétől a napraforgó olaja keresett exportcikké vált hazánkban.

Napraforgó: az ezerarcú csodanövény

A napraforgó magjai a növény fészekvirágzatának tányérján helyezkednek el, ennek a tányérnak az átmérője 10-40 centiméter lehet. Egyes tudományos megfigyelések szerint a palánták keletről nyugat felé fordulva követik a napot, és éjszaka 180 fokot visszafordulva várják a napfelkeltét. A kifejlett növények már nem forognak, azok (dél)kelet felé fordulva maradnak. Ez a tulajdonsága azért jelentős, mert minél több fény éri a növényt, annál nagyobbra nő és annál több lesz a termése.

napraforgo

 

A napraforgómag kedvelt madáreleség, ugyanakkor mi, emberek is szívesen rágcsáljuk – nemcsak a nassolási ingerünket enyhíthetjük vele, de rendkívül egészséges is számunkra. 35-60 százaléka zsírsavat tartalmaz, ezek 65-70 százaléka többszörösen telítetlen. A zsírokban oldódó vitaminok közül jelentős az E- és A-vitamin-tartalma. Emellett sok benne a sejtanyagcserében fontos szerepet betöltő lecitin, de magas a fehérjetartalma is.

Mértékkel fogyasztva a napraforgómagnak fontos szerepe lehet a szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzésében, hiszen a benne található zsírsavak hozzájárulnak a vér koleszterinszintjének csökkentéséhez és a vérnyomást is kedvezően befolyásolják. Emellett a cukorbetegek, a székrekedéssel küzdők, a kismamák és az idősek számára is értékes tápanyag lehet.

A napraforgómag kiváló B1-vitamin-forrás, amelynek fontos szerepe van a szénhidrát-, aminosav- és az alkohol-anyagcserében. A már említett magas E-vitamin-tartalma pedig jelentősen hozzájárulhat a káros szabad gyökök sejthártya- és DNS-károsító hatásának csökkentéséhez. Ezért hasznos összetevője lehet a daganatmegelőző étrendnek, valamint a sportolók számára is kedvező hatással bírhat. Az ásványi anyagok közül magnéziumot, kalciumot és káliumot tartalmaz nagyobb mennyiségben. A magnézium és kalcium hozzájárul a csontritkulás megelőzéséhez, a kálium pedig támogatja a szív és az idegrendszer működését.

Hogy készül az olaj?

A napraforgóolajat a növény magjából hideg vagy meleg sajtolással nyerik. Ezt eleinte a bőr- és gyapjúfeldolgozásban használták, étkezési célból csak a 19. század eleje óta tartják számon. A 20. század elején az olajból jellemzően szappant készítettek vagy festéket gyártottak, csak 1940 után vált tömegessé az élelmezési felhasználása. Manapság étolajként emlegetjük, és többek között a margaringyártás egyik fontos alapanyaga. De a gyógyászatban is hasznát vették/veszik a finomított napraforgóolajnak: kenőcsök és emulziók alapanyagaként a mai napig használják.

A népi gyógyászatban a nehezen gyógyuló sebek és a száraz, pikkelyesen hámló bőr kezelésére alkalmazták.

A boltokban étkezési célra natúr vagy sózott napraforgómagot találunk, a legtöbbször pirított vagy pörkölt formában. Ha otthon pirítanánk magunknak, kíméletesen tegyük, ügyeljünk arra, hogy a magvak világos színűek maradjanak, mert hőkezeléskor az értékes zsírsavak egy része tönkremegy. A napraforgómag egyébként izgalmas összetevője lehet leveseknek, salátáknak, ragunak, szendvicskrémeknek, müzliknek, süteményeknek és turmixoknak. Sőt, a napraforgó sárga virágait a népi gyógyászat megszárítva és leforrázva teaként alkalmazta magas vérnyomás kezelésére, vízhajtásra és lázcsillapításra! Az olaj kinyerése után visszamaradt darát takarmányozásra, a magot madáreleségként is használják.

Szabadság, életerő, szerelem: napraforgó-szimbolika

A napraforgók a nyár nagykövetei. Sárga szirmukkal és magas, karcsú megjelenésükkel az évszak egyik jelképévé váltak. Sokak kedvenc virága, többek között a szabadságot, a boldogságot, a fényt és az életet szimbolizálja. Vagy éppen a hűséget és az imádatot, ami Klutia (Clytie) nimfa és Apollón mítoszából ered. Ebben az ókori görög mítoszban ugyanis Klutia szerelemes lett Apollónba. Eleinte kölcsönös volt a szerelem, de később Apollón másba lett szerelmes. Féltékenységből és dühből Klutia elárulta kapcsolatukat, majd élve eltemette Apollón új szerelmét – remélve, hogy akkor visszakapja kedvesét. A terv azonban nem járt sikerrel, sőt, Apollón nagyon megharagudott rá, Klutia pedig kétségbeesve ült meztelenül a sziklákon étlen-szomjan, és naphosszat nézte, ahogyan Apollón átviszi a napot az égen a szekerével.

Ahogy ott ült napokig a szabadban, a bőre megsárgult és megbarnult, végül napraforgóvá változott.

Szerelme azonban így is megmaradt, s továbbra is követte Apollónt az égen, arccal mindig a nap felé fordulva…

De nemcsak a görögöknek van meg a saját történetük a napraforgóról. Ezeket a ragyogóan sárga virágokat szent növénynek tartották az inkák, a napistenüket szimbolizálta. Az inka papnők aranyból készült napraforgószerű díszeket viseltek. Az amerikai őslakosok számára is szent jelkép volt: a termékenységet és bőséget szimbolizáló napraforgó többek között bekerült az indiánok spirituális rituáléiba is, például a naptáncba. A napraforgómag pedig fontos táplálék volt számukra és a gyógyászatban is nagy hasznát vették.

Természetesen (?) a kínai kultúrát sem hagyta hidegen a napraforgó létezése: náluk a hosszú élet és életerő mellett szerencsét és tartós boldogságot jelképez.

Európában sem csak egyszerű növényként néztek a napraforgóra. A viktoriánusok számára például a hálát szimbolizálta ez a virág, vagyis ha valakinek napraforgót ajándékoztak, az a felé irányuló köszönetet jelentette. A világ egyik legismertebb napraforgó-ábrázolása kétségtelenül Vincent Van Gogh holland festő nevéhez fűződik. Az első napraforgós képeket 1887-ben festette Párizsban, később pedig Dél-Franciaországba utazott: a napraforgós festményeinek második sorozatát Arles-ban készítette. Önarcképei mellett ezek a festmények a művész máig leghíresebb alkotásai. 

Egyesek szerint a napraforgó sárga színe élénkséget, intellektust és élvezetet jelent, mivel a sárga szín hagyományosan többek között a társaságot is jelképezi.

A hippi mozgalmak pedig a fejlődés, a szabadság és a nyitottság szimbólumává változtatták.

Sokan hiszik, hogy spirituális értelemben a napraforgó azokra az emberekre emlékeztet, akik mélyebb lelki megértésre, sőt megvilágosodásra vágynak. A napraforgókkal teli mezők egyben a közösséget és egy adott hit híveit is jelképezhetik.

Ha mindez még nem volt elég, a növény tökéletességének méltatását azzal fejezzük be, hogy a napraforgó magjai egy spirális alakzatban a Fibonacci-sorrendet követik. Erről az itáliai matematikusról nevezték el a Fibonacci-számokat. Eszerint a sorozat minden egyes száma az előző két szám összege. A természetben sokminden ezt a mintát követi, különösen a spirális alakzatok. 

Nem csoda, hogy olyan sokan szeretik a napraforgókat, s ha nem is gondolunk mögé mindenféle szabályokat és jelképeket, mindenképp érdemes egy pillanatra belefeledkezni egy végtelen napraforgómezőbe, és a ragyogó sárga virágokban gyönyörködni…

Ajánljuk még:

Az aszpartámtól hízunk, a lukumával elűzzük a depressziót – különbségek az édesítők világából

A csomagolt élelmiszerek egy meghatározó része tele van mesterséges adalékanyagokkal, és ez alól az édesítőszereket tartalmazó készítmények sem kivételek. Ezek az édesítőszerek szintetikus cukorhelyettesítők, amelyeket azért adnak az ételekhez és italokhoz, hogy édes ízt kölcsönözzenek nekik, hogy a hatás intenzívebb legyen. A fogyasztók egy bizonyos szegmensének szempontjából nagy előnyük, hogy nem tartalmaznak plusz kalóriát, így ideálisak lehetnek azok számára, akik például fogyni szeretnének.

 
X
Már követem az oldalt