Egy virág, amit a tudósoknak sem sikerült megérteni – mindent a napraforgóról

Kert

Egy virág, amit a tudósoknak sem sikerült megérteni – mindent a napraforgóról

Májusban a repce volt a menő, júniusban a lila mezők, volt mézontófű és levendula, júliusban pedig a napraforgó ihleti meg a fotóskedvűeket: mindenki napraforgómezőben pózol. Ilyenkor biztosan nem az jár a fejünkben, hogy ez a növény az egyik legjelentősebb haszonnövényünk, és az sem, hogy talán az életünk minden percében valamilyen formában ott lehet velünk. Szép, hasznos és sokoldalú, és még a neve is olyan kifejező – íme minden fontos információ a napraforgóról! 

„Rekkenő hőség, repedezett göröngyök közt tikkadt fűszál, néhány csepp nedűért kiált a nyár. Csak a napraforgók bámulják egyre a napot, szirmuk, ha leszárad, lepereg, tányérjuk őrzi mégis cinegéknek télire a magot” – ezt a pár sort írtam jó néhány éve egy kalendárium júliusi lapjához, majd szépséges napraforgós csendéletet fotóztunk hozzá. Sok-sok évvel később a képet a szöveggel együtt irodák falaira ragasztva láttam viszont – és nem mellesleg néhány vidéki „pottyantós” deszkaajtajára tapétázva. Ez utóbbi, azt hiszem, a nagyobb elismerés az alkotó ember számára!

Hazánkban a legnagyobb területen termesztett haszonnövény a kertek ékessége is, kevesen tudják, de először dísznövényként került a köztudatba.

Amikor Észak-Amerikából az öreg kontinensre érkezett, mint sok más növényt, őt is különös tisztelet övezte, és szívesen ültették a kertekbe vetemények szegélynövényeként. Amikor kiderült, hogy magjából jó minőségű olajat lehet sajtolni – ehhez persze meg kellett alkotni az ehhez szükséges gépeket, technológiát – hamar elterjedt egész Európában.

Fotó: Pixabay / Matthias Böckel

A napraforgó az őszirózsafélék családjába tartozik. Szára dudvás, belül üreges, érdes, a levélzetet serteszőrök borítják. Nem is olyan kellemes megfogni a növényt! Aki pedig arra adja a fejét, hogy napraforgómezőben fotózkodjon, annak különösen jó tudni arról, hogy aki érzékeny rá, annak

akár egész napra szóló bőrvörösödést és viszketést válthat ki a napraforgóval való testi érintkezés.

Saját tapasztalatból is tudom, mennyire nem kellemes érzés, bár nekem más okból kellett belemerítkeznem délceg napraforgók társaságába.

Fotó: Pixabay / Jill Wellington

A másik, amiért óvva intenék mindenkit a napraforgótáblákban való bujkálástól, az az, hogy nem tudhatjuk, nem permetezték-e éppen. A virágában lévő napraforgót növénykondicionálás, hatásfokozás végett permezik, és a frissen kezelt növénnyel való érintkezés szintén okozhat kínokat.

Gyomirtó, gombaellenes- és rovarirtó szerek maradványai lehetnek a növényen, és azt sem árt tudni, hogy a jobb betakaríthatóság érdekében szintén permeteznek aratás előtt 5-6 nappal, hogy jobban száradjon az állomány

–  ekkor a legékesebbek a nap felé forduló virágtányérok. Ráadásul maga a napraforgóföld valakinek a tulajdona, aki valószínűleg nem örül a letaposott, kitördelt növényeknek. Ha mindenképpen muszáj az albumba egy napraforgómezős kép, akkor a növényeket inkább csak háttérnek használjuk – ez mindenkinek jobb lenne.

Sült csirkecomb párolt napraforgóbimbóval – Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho

A haszonnövénynek tartott napraforgók mellett vannak pompás kerti változatok, amelyek szép színfoltjai lehetnek az udvarnak. A fészkes virágzat, a tányér szélén zöld fészekpikkelyek találhatók. Ha tovább vizsgáljuk a tányért, a rovarok csalogatására szolgáló sárga, nyelves virágokat találjuk majd meg először, aztán ahogyan a közepe felé haladunk, következnek a csöves virágok. Ezeknek a rendje a fibonacci-számsorok szerint alakul, és attól függően, hogy honnan nézzük, 21 vagy 34 spirált számolhatunk meg benne.

Sok tudóst törte már a fejét a természet eme különleges geometriai alakzatainak szabályszerűségein.

Más mesterek pedig éppen a napraforgók méltóságos szépségét, a hatalmas virágfejek alázatos tartását és szívet-lelket melengető színvilágát álmodták vászonra ecsetjükkel az utókornak. Van Gogh temérdek napraforgós festményt alkotott, ám életében egyet sem tudott eladni, míg ma csodájára jár a művészetkedvelő közönség a világ múzeumaiban. Nemrég egy „online-kiállításon”, egy virtuális tárlatvezetésen volt lehetőség megtekinteni a holland mesternek a nagyvilágban kiállított napraforgós műveit, amik még így is erőteljesek, zseniálisak.

Fotó: Pixabay / Cally Lawson

Azonkívül, hogy a napraforgó haszon- és takarmánynövény, kerti dísznövény, a belőle készült értékekről se feledkezzünk meg: szirmai és a magból készült olaj gyógyhatással bírnak! A napraforgómagot, a szotyolát vagy makukát mindenki ismeri, szívesen ropogtatjuk, ám azt már még kevesebben tudják, hogy

a zsenge bimbói megpárolva zöldségként, köretként fogyaszthatók, a szirmaiból pedig nem csak vízhajtó, lázcsökkentő teát főzhetünk,

de alkotóelemei lehetnek élvezeti teáknak is, és ragyogó színükkel, kellemesen üdítő ízükkel a friss szirmok feldobják a nyári zöldség- vagy tésztasalátákat is.

Tésztasaláta napraforgószirommal – Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho

Ha ebben a magérlelő melegben verset olvasni támad kedvünk – akár épp szotyizás közben –, fellapozhatjuk Kosztolányi egy kötetét, hogy megismerjük, miképp vélekedett e nemes virágról a költő:

„…a tébolyító napsugárban
kibomlik csenevész haja.

Bolond lotyó – fejére kapja
a sárga szoknyáját s szalad…”

Nyitókép: Pixabay / Sabine van Erp

 

Ajánljuk még:

Védett növényeink: a feketéllő fűz

Ezúttal egy olyan védett cserjét mutatunk be, amelyet Magyarországon korábban kipusztultnak hittek. Közép- és Kelet-Európában, illetve Nyugat-Szibériában honos, de szórványosan a világ számos pontján is találkozhatunk állományaival: Skandináviától kezdve Korzikán át egészen Ausztriáig. Magyarországon a Rákoson találták meg először egy példányát, majd sokáig kipusztultnak tartották, mígnem 1998-ban újra ráleltek a Fertő-Hanság Nemzeti Parkban, a Kistómalmi lápréten.