Ha paradicsom, akkor tájfajta: mutatjuk, milyen fajtákból érdemes idén válogatni

Kert

Ha paradicsom, akkor tájfajta: mutatjuk, milyen fajtákból érdemes idén válogatni

A legjobb ízek hagyományainkban gyökereznek, ebben biztos vagyok. Ezért is vagyok elkötelezett híve annak, hogy tájfajta gyümölcsöket, zöldségeket vásároljunk és ültessünk.

Az elmúlt évtizedekben a globális élelmiszertermelésnek versenyt kellett futnia az idővel: az egyre növekvő népesség, a fogyasztói szokások megváltozása, a túlfogyasztás és a pazarlás számos szempontból fenntarthatatlan és torz irányba vitte világunkat, amelynek negatív hatásait egyre inkább kezdjük érezni. Földünk egy rendkívül gazdag ökoszisztéma, amiben rengeteg fajta növénynek szerepe van, azonban ebből a hatalmas választékból csak nagyon kicsi részt használunk szervezetünk táplálására. Az élelmezéshez kiválasztott kultúrnövények skálája tehát igen szűk, ráadásul az ipari termelés okán a növények genetikai változatosságának elvesztéséhez is hozzájárultunk. Így mára rosszabb minőségű, az éghajlatváltozás szélsőségeivel szemben sokkal sérülékenyebb növénykészletből válogathatunk.

Léteznek azonban az úgynevezett tájfajták, amelyekről bár egy időre megfeledkeztünk, szerencsére egyre gyakrabban hallani. Ezek azok a növények, amelyek természetes vagy emberi szelekció útján jöttek létre, és genetikai sokszínűségüknek köszönhetően lehetővé teszik a körülményekhez való folyamatos alkalmazkodást. Segítségükkel egy sokkal alkalmazkodóképesebb, a helyi adottságokhoz jobban igazodó konyhakertet alakíthatunk ki.

Tájfajta gyümölcsök, tájfajta zöldségek

A tájfajták már akkor is velünk voltak, amikor a professzionális növénynemesítést még hírből sem ismertük. Egyedi ízvilággal rendelkeznek, kiváló minőségűek, és kitűnően helyt állnak a vegyszerektől kímélt kertben. Komoly értékmegőrző munkát végez hazánkban például Kovács Gyula, aki a Gyümölcsészeti Értéktár létrehozásával a régi idők gyümölcsészeti tudását szeretné megmenteni, átmenteni a jövőbe. (Vele készült interjúnkat ITT OLVASHATJÁTOK.) Szervezetek is segítik már a tájfajták fennmaradását, leginkább talán az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézetnek köszönhetjük a tájfajták újrafelfedezését: ők is nagyon sokat tettek azért, hogy visszahozzák nagyanyáink szinte elfeledett örökségeit. 

Tájfajta paradicsomok

Ezekkel az előnyökkel szembeállítható tudásunk, tapasztalatunk: a boltok polcain tornyosuló külföldi tucatparadicsomok mind ugyanolyan ízűek – talán egyik éretlenebb, mint a másik. Nagyon ritka az igazán édes, karakteres paradicsomíz, és annak hiányáért a tökéletesre simított külső sem kárpótol minket. Ezekkel az egysíkú paradicsomokkal szemben a tájfajták megteremtik a zamat sokszínűségét: mindegyiknek saját, jellegzetes karaktere van. Egyikük édes, másik kicsit savanykásabb, némelyik kifejezetten befőzésre, másik salátának való.  

A boltokban elérhető tájfajták közös jellemzője, hogy szabadföldön, vegyszermentesen termesztették őket, így beltartalmi értékük, egészségünkre gyakorolt hatásuk is utolérhetetlen.

Az ÖMKi tájfajta paradicsomjai 2021-ben az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon és Vásáron (OMÉK) elnyerték a „Hagyomány és Innováció Díj az Agrárgazdaságban” elismerést. Tájfajta öko palántáik vásárlásával mi is hozzájárulhatunk a hagyományok újraélesztéséhez, a mezőgazdasági sokszínűségének növeléséhez, környezetünk védelméhez és egy egészséges és változatos étrend kialakításához, társadalmi terjesztéséhez. Elérhető tájfajta paradicsomjaik katalógusát ITT tudjátok végiglapozni, és egyben rálelhettek egy olyan tájfajtára is, ami felsorolásunkban nincs benne, viszont mindenképpen érdemes az ültetésre!

A következő tájfajta paradicsomokat az általuk végzett sokéves kutatói munka eredményei alapján ajánljuk:

  • Máriapócsi: folytonnövő, nagyon erős növekedésű, friss fogyasztásra ajánlott fajta. Július elején kezd érni, de a fő szezonja augusztus közepe felé várható. Terméshozama kiegyenlített, októberig folyamatosan nő, magfogása egyszerű. Bőtermő, egy fürtön akár 15 bogyó is teremhet.
  • Gyöngyösi: friss fogyasztásra és feldolgozásra is alkalmas, folytonnövő, hosszúkás, erős növekedésű salátaparadicsom tájfajta. Érési idejének kezdete július közepe, fő szezonja szeptember eleje. Érése kiegyenlített, de sajnos hajlamos a fertőzésekre. Jól szeletelhető, zamatos ízű, sokak által kedvelt paradicsom.
  • Mátrafüredi: friss fogyasztásra és feldolgozásra egyaránt ajánlják ezt a folytonnövő fajtát. Palántaként gyenge növekedésű, érzékeny, de később erőre kap. Július közepén kezd érni, főérése augusztus végén várható. Érzékeny, fürtönként maximum 2-3 bogyót nevel, ezért termésátlaga alacsony, viszont magas a cukortartalma, lédús, és az íze nagyon jó.
  • Tolnai: elsősorban feldolgozásra ajánlott, lapított és barázdált bogyójú paradicsom, aminek színe narancsos piros és akár a 180 grammos méretet is elérheti. Magfogása egyszerű, de palántája érzékeny – ha azonban átvészeli az első időszakot, erős növekedésű és erős szárú lesz. Folytonnövő fajta, érési ideje július végén már várható. Bogyói magas létartalmúak. Két-három bogyót nevel fürtönként.
  • Ceglédi: Folytonnövő de gyenge növekedésű, sűrű bokrot alkotó fajta. Termésérése július végén indul meg, főszezonja augusztus közepére várható. Friss fogyasztásra ajánlott, sárga színű, 100 gramm körüli paradicsom, íze zamatosan édes.

Miért beszélünk minderről már most?

Mert a gondos kertészek tudják: a tervezés a munka része. Itt az ideje (sőt, az utolsó utáni pillanatban vagyunk), hogy kitaláljuk, mit hová szeretnénk ültetni, és milyen típusokat termesztenénk idén. A fent felsorolt palántákat májusban már nagyobb üzletekben, egyes termelőktől vagy akár az interneten is beszerezhetjük. 

Fotók: ÖMKI

Ajánljuk még:

Az ország északkeleti szegletében kincsre bukkantunk: bejártuk az edelényi kastélyszigetet

Ma 40 éve nyilvánították műemlékvédelmi világnappá április 18-át azzal a céllal, hogy többszáz éves épített örökségeinkről rendszeresen megemlékezzünk. Ez alkalomból egy valódi építészet- és kultúrtörténeti csemegére hívjuk fel a figyelmet, amely tavaly nyár óta ismét látogatható: Magyarország hetedik legnagyobb kastélyát és környezetét, az edelényi kastélyszigetet mutatjuk be. Budapesttől bő kétórányi autóútra, Miskolctól 25 km-re található Edelény, a Bódva-völgy kapuja, egy 11 ezer lelket számláló kisváros. Nevezetessége a Bódva-szigeten álló kora barokk edelényi L'Huillier-Coburg kastély, amit egy iglói vándorfestő tett híressé.

 

Már követem az oldalt

X