Kert

A szerencse szimbóluma és a méhek, teknősök kedvenc csemegéje: a fehér here

Rengeteg kedves emlékem van gyerekkoromból. Például emlékszem, hogy ülök egy virágos rét közepén, és a zsenge levelű lóheréket bogarászom, négylevelű után kutatva, hiszen az szerencsét hoz! Bár mindannyian ismerjük, mégis keveset tudunk erről a növényről. Azt gondolnánk, hogy nem több egy egyszerű kis gyomnál, ami mindenhol felüti a fejét. Pedig a fehér here kimagaslóan fontos szerepet tölt be a természetben.

A pillangósvirágúak családjába tartozó faj négy-hat évig élő, évelő növény. Útszélen, kaszáló típusú réteken, kertekben is jól érzi magát. Strapabíró, puha, szép és hasznos növény. Persze több olyan embert is ismerek, akinek óriási bosszúságot okozott, amikor megjelent az ápolt és rendezett kertjében ez a „hasztalan gyom”, azért jó tisztában lenni azzal, milyen fontos helyet tölt be az ökoszisztémában.

Ahelyett, hogy megpróbálnánk kiirtani, sokkal inkább ültetnünk kellene, hogy minél több legyen. Mégpedig ezért:

  • Kevés vízzel, szinte öntözés nélkül is eredményesen termeszthető. Jól alkalmazkodik a környezethez, nem nyomja el a körülötte élő növényeket.
  • A lóherével gazdagított gyep olcsó, könnyen kezelhető. Nem kell annyiszor nyírni, mint a füvet.
  • Szép és puha, környezetbarát növényzet. Kellemes mezítláb sétálni rajta, pihenni, piknikezni. Gyerekeknek is nagyszerű játszóterep.
  • A lóhere a gyökere körül élő baktériumok segítségével megköti a nitrogént a levegőből, és így a legjobb minőségű trágyát juttatja a talajba.
  • Engedi szellőzni a talajt. A gyökerei hosszabbak, így egészen mélyről képes felszívni a vizet. Amikor a fű már sárgulni kezd, a lóhere továbbra is zöldben pompázik.
  • Virágzata vonzza a méheket és a jótékony rovarokat. A méhek egyik kedvenc csemegéje, virágport és nektárt is bőségesen gyűjtenek róla. Aki esetleg allergiás a méhcsípésre, annak érdemes gyakrabban nyírni a virágzás időszakában.

A fehér here kalciumtartalma nagyon magas, így szárazföldi teknősöknek alig adhatnánk táplálóbb és egészségesebb ételt. Kalciumbevitelre főként azért van szükségük, hogy páncélzatuk erős, kemény maradjon, és a formája is szép, kerek legyen. A mi teknőseink mindennap sok lóherét esznek. Hiába sárga és fakó jelenleg a természet, a kertünk csak úgy roskad a zsenge lóherétől.

Fotó: Markolt Nina

A kert-, illetve gyeptulajdonosoknak sok munkával és még annál is több öntözéssel jár az „angol pázsit” álomkép megvalósítása. A magyar klímaviszonylatok mellett nehezen tartható fenn a csodás, sűrű gyep látszata, hiszen az kényes a szárazságra, a túlzott napsütésre és a hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadékra is. Arról nem is beszélve, mennyi természetre mért áldozattal jár egy gyönyörű gyep, mivel gyomirtók, permetszerek és műtrágyák rendszeres használatát igénylik. Ezzel szemben egy lóherés és vadvirágos kert alig igényel törődést, mégis szinte édenkert hatását kelti, és jótékonyan hat a világra, az élőlényekre.

A négylevelű lóhere tényleg szerencsét hoz?

A legenda szerint igen. Úgy tartják, hogy mind a négy levél szimbolizál valamit: egy a hitet, egy a reményt, egy a szeretetet, a negyedik pedig a szerencsét. Hogy vajon miért fejlődik néha egy négylevelű változat belőle, a tudósok csak találgatják. Vannak, akik a környezeti hatásokra vezetik vissza ezt a jelenséget, és vannak, akik genetikai hibának tartják. Bármi is okozza, aki négylevelű lóherét talál, soha nem fogja elfelejteni. Körülbelül minden 10 000 háromlevelű lóherére jut egy négylevelű növény. Tehát már maga a tény is óriási szerencse, ha valaki talál egyet. Érdemes lepréselni és eltenni emlékbe.

Tudod, mi lett 2022-ben az év gyógynövénye? Kattints ide, és ismerd meg jobban! 

Ajánljuk még:

Kedvenc fenyőink egy sokszínű kertbe

Ha tél, akkor fenyőszezon: ezúttal olyan válogatással készültünk olvasóinknak, amelyben a legkülönfélébb tűlevelűeket hoztuk el, hogy megmutassuk, micsoda változatosság, milyen sokszínűség rejlik ezekben a csodaszép növényekben.