A Generális – ahogy idősebb korában nevezték – 94. életévében is üzleti levelek százait olvasta át naponta, míg vasárnapokon a budapesti külváros szegénynegyedeit látogatta, hogy személyesen követhesse anyagi támogatottjai sorsának alakulását. Voltak közöttük gyermekek, akiknek a taníttatási költségeit fedezte, de eladósorba kerülő lányok is, akiket a korabeli illendőség szerint „kistaférozott”, de akadtak szép számmal árva gyermekek is, akiknek árvaházi költségeit fedezte.
Zwack József 1821-ben született, Baudelaire után pár nappal, a görög szabadságharc évében, kevéssel Napóleon halála előtt. Dosztojevszkij, Flaubert ugyancsak születési év szerinti kortársai voltak egy olyan Európában, amelyben Magyarország éppen a reformkorra készülődött. Kilenc évvel születése után jelent meg Széchenyi Hitel című munkája, egyben a nagy vitát kiváltó reformprogramjának irata, melyben bevezeti a közteherviselés gondolatát.
Zwack József tehát a magyar feudális viszonyok bomlásakor születik és később iparosként maga is igazi reformerként építi fel azóta is virágzó vállalkozását, önerőből.
Szigorú és fegyelmezett ember volt, az üzletben nem ismervén tréfát, ugyanakkor a jótékonykodással igyekezett visszaadni a sors kegyének ajándékait a legszegényebbeknek. 1902-ben 2000 koronás alapítványt hozott létre, amely keretből a 9. kerületi Mester utcai népiskola négy szegény diákját jutalmazták meg minden évben. Saját gyára munkásai számára pedig nyugdíjalapot képzett, így gondoskodva későbbi jövedelmükről. Szinte csak hétvégenként lehetett „civilben”, hiszen a hét minden napját reggeltől késő délutánig munkával töltötte. Vasárnap azonban nagy sétára indult a budapesti szegénynegyedekbe, de a likőrkirályt adakozó szerepében gyakorlatilag csak a legszűkebb családja ismerte.
Nem lehet elég korán kezdeni – ez a mondat akár afféle Zwack-örökség is lehetne, hiszen már Zwack József is, aki beleszületett a likőrgyártásba és aki már 19 évesen saját receptúrával kísérletezett, egész életét az idő legeredményesebb befektetésére szánta. 1840-ben alapította meg az első likőrgyárat Pesten, a Marokkó udvarban, amit 1892-re ki is nőtt a cég, így elköltöztek a külső Ferencváros Duna-parti részére, a Soroksári útra, ahol – a háborúk okozta viszontagságokat is túlélve – azóta is működik a Zwack vállalat. 1848-ban, tizenegy nappal a forradalom kitörése előtt, huszonhét évesen vette feleségül Stattler Máriát, akivel közösen négy gyermeke született. Lajos fia a mai Zwack örökösök dédnagyapja.
Az 1873-as bécsi Világkiállításon a Zwack-pavilon osztatlan sikert aratott a közönség köreiben. Gondosan megtervezett szekrényben csapravert likőrös hordókból mérték a kóstolót: uraknak a Sport nevű zamatos likőrt vagy szlivoviczát, a hölgyeknek pedig illatos rózsalikőrt. 1879-ben A Hon című politikai és közgazdasági napilap Zwack József forradalmi újításáról számolt be: a likőrkészítő gépről, amely hatékonyabbá tette a gyártást és minőségibbé a kész terméket. Az 1885-ös budapesti országos kiállításon likőrforrással lepte meg a közönséget a Zwack gyár, amelyből – kis üvegpoharakkal felfogva a párlatot – kedvükre kortyolhattak.
Mekkora lehetett ekkoriban a Zwack-márka? Nagyságát mi sem szemlélteti hitelesebben, mint az 1895-ben elnyert Császári és Királyi Udvari Szállító cím, és természetesen az ezzel járó nemzetközi ismertség és tekintély. Zwack József ekkor hetvennégy éves és még jóval ezután következik a cég életének egyik legemlékezetesebb marketingkampánya, az Unicum arculatát meghatározó „vizesember”-ikon bevezetése 1909-ben. Zwack József végül csak 1915-ben bekövetkezett halálával köszön el vállalati teendőitől, hiszen gyakorlatilag szinte az utolsó percig dolgozott.
Úgy is mondhatnánk, hogy a kezdeti éra a Zwack-birodalom megalapozása, egyben az újítások kora is volt. Zwack József kísérletező kedve egész életét és munkáját meghatározta.
Ha nem tudnánk, az Unicum ugyancsak kalandos életű receptjét ma is a legszűkebb körben őrzik – a titkos összetevőket is tartalmazó gyógynövény-mixet mai napig valamelyik Zwack családtag adja hozzá a keverékhez a gyártás során – azt is mondhatnánk, hogy az Unicum titka a család évszázadokon átívelő erejében rejlik. Zwack József élete példájával és munkája gyümölcsével alapozta meg ezt az egyedi és titokzatos nedűt, mely nem csak a gyomrot erősíti.
Képek forrása: zwackunicum.hu
Ajánljuk még: