GolfÁramlat

Volt csikk, nincs csikk! Varjakkal az utcai szemetelés ellen

Södertäljé egy svéd kisváros Stockholm közelében, ami nemrégiben egy egészen elképesztő dologgal került a figyelem középpontjába. Futótűzként söpört végig a városon a Corvid Cleaning nevű startup projekt, ami egy igazán forradalmi technikával tisztítaná meg a várost a nemkívánatos szeméthegyektől.

Svédországban az összes utcai szemét 62%-át a cigarettacsikkek teszik ki, amelyeknek eltakarítása időigényes és rendkívül költséges folyamat. Az országban minden évben 6 milliárd cigarettacsikket dobálnak el az emberek az utcán, a szűrők ráadásul legalább 10 évig nem indulnak bomlásnak. Erre a problémára keresett megoldást Christian Günther-Hanssen, a Corvid Cleaning megálmodója. Az az ötlete támadt, hogy a városban aktív életet élő dolmányos varjak segítségével nem kevesebb mint 75%-kal csökkenti a csikk felszedésének költségeit. 

Christian szerint a varjakat meg lehet tanítani arra, hogy felszedjék a cigarettacsikkeket, és egy speciális automatába vagy madárkukába dobják azt. Amikor ezt megteszik, étellel jutalmazzák őket (a kiképzésen földimogyorót kaptak). A szemetes meg tudja különböztetni a csikkeket más tárgyaktól (például kövektől, levelektől), tehát a varjaknak esélyük sincs a csalásra: az automata csak a csikkek bedobását jutalmazza. Ebben a rendszerben a madarak annyit dolgoznak, amennyit ők szeretnének, és az emberek csak akkor lépnek be a rendszerbe, amikor kiürítik a kukákat, és újratöltik a jutalomeleséget. Eszerint a madár-ember kapcsolat kiegyensúlyozott maradhat, és a folyamat semmiképp sem zavarhatja meg az élőlények kiegyensúlyozott mindennapjait. 

Corvid Learning

Forrás: Science Week 

A projekt legnehezebb része a megfelelő kiképzési módszer megtalálása volt, hiszen a madarak vadon élő állatok, akik csak akkor vesznek részt a feladatokban, ha kedvük tartja. Emellett hamar unatkozni kezdenek, vagy jobb táplálékot találva tovább állnak. A megoldást a svédországi Täbyben található Hagby Újrahasznosítási Központ (Hagby recycling center in Täby) hozta el, akik kidolgoztak egy funkcionális tanulásmódszertant a madarak kiképzésére. A varjak minden lépésért jutalmat kapnak, ahogy egyre közelebb kerülnek a végső célok eléréséhez. Az első lépés például az volt, hogy rá kellett venni őket a jutalomfalatok elfogadására.

És hogy miért a varjak? Mi sem egyszerűbb: a varjak a legintelligensebb állatok közé tartoznak, és nem okoz gondot nekik megérteni a cigarettacsikkek és az élelmiszer közötti „kereskedelmi” összefüggéseket. Könnyű őket betanítani, és számos értékelhető képességük van. A második ok az, hogy emberi környezetben élnek, így nem zavarják meg a „természetes” viselkedésüket, mivel az életüket már valamelyest így is az emberek alakítják. 

Corvid Learning

Forrás: Science Week  

A varjak nagyszabású szemétszedő akciói előtt azonban még számos kérdést tisztázniuk kell a projekt megálmodóinak. Például meddig mennek el a madarak, hogy hozzanak valamit? Milyen gyakran szednek fel dolgokat? Milyen egyéb hatásai vannak ennek a madarak egészségére és viselkedésére nézve? Hiszen ne felejtsünk el olyan kérdéses pontokat, mint a cigarettacsikkek által kiváltható nikotinfüggőség, ami egyelőre nem tudni, hogy milyen hatással lehet a madarakra nézve, nem beszélve az etikus szempontokról és a határok feszegetéséről.

Érdekes eleme a kísérletnek, hogy mind a nikotinnal, mind az esetleges egészségkárosító hatásokkal kapcsolatos aggályokat teljesen más szemszögből elemzik a cégnél. Bár a cigarettacsikkek sok nikotint és más vegyületet tartalmaznak, amelyek belélegzés vagy lenyelés esetén veszélyesek, szerintük a madarak ezeket nem teszik meg. Egyrészt még nem tudni, hogy mi kerül be valóban a szervezetükbe ezekből az összegyűjtött szemetekből. Másrészt az is ismert, hogy a városi környezetben élő madarak gyakran esznek emberi ételeket, amelyek kifejezetten egészségtelenek számukra, és emiatt táplálkozási hiánybetegségekben szenvednek. A fejlesztők szerint jó esélyük lehet arra, hogy ezzel a nem mindennapi munkavégzéssel a madarak táplálkozási szokásait és általános egészségi állapotát is javíthassák.

Bár a varjúmódszer alkalmazása ígéretes elképzelésnek tűnik, messze van a végső céljaitól. A részleteken folyamatosan alakítani kell, hiszen újabb és újabb szempontok kerülnek elő a mindennapi működés során. Ilyen volt a sirályok és patkányok problémája is, amire a cégnek sikerült időben reagálnia: az etetőgépet úgy módosították, hogy távol tartsák a sirályokat és a patkányokat a varjaknak kínált élelemtől. De megoldásra váró feladat még a technika mesterséges intelligenciával való párosítása is, illetve a már korábban is említett etikai kérdések teljeskörű tisztázása.

A Corvid Cleaning a legtöbb szakértő szerint egy rendkívül ígéretes módszer, de a tender élete egyelőre inkább hullámvasúthoz hasonlít: bár az ötlet meghódította a médiát, a finanszírozási oldalon kevésbé volt sikeres, és a környezet- és állatvédelmi oldal kétségei miatt egy időre fel is függesztette működését. Mindenesetre amellett, hogy valóban lenyűgöző látni ezeket az intelligens élőlényeket munka közben, a fő kérdés számomra teljesen más: miért nem arra törekszünk, hogy ne legyen mit felszedni? 

Ajánljuk még:

Terjednek a kenderházak – de mik azok, és miért jó bennük élni?

Kender. A szó mögött számtalan jelentés és lehetőség bújik meg: a kender jóval több, mint egy élvezeti szer vagy üldözött gyomnövény, ősidőkre visszanyúló története van, ezerféle felhasználása. Magyarországon már több családi ház, illetve egy óvoda is épült kenderből, miután számos előnye van ennek a természetes anyagnak építészeti és ökológiai szempontból is.

 

Már követem az oldalt

X