Volt csikk, nincs csikk! Varjakkal az utcai szemetelés ellen

Svédországban az összes utcai szemét 62%-át a cigarettacsikkek teszik ki, amelyeknek eltakarítása időigényes és rendkívül költséges folyamat. Az országban minden évben 6 milliárd cigarettacsikket dobálnak el az emberek az utcán, a szűrők ráadásul legalább 10 évig nem indulnak bomlásnak. Erre a problémára keresett megoldást Christian Günther-Hanssen, a Corvid Cleaning megálmodója. Az az ötlete támadt, hogy a városban aktív életet élő dolmányos varjak segítségével nem kevesebb mint 75%-kal csökkenti a csikk felszedésének költségeit. 

Christian szerint a varjakat meg lehet tanítani arra, hogy felszedjék a cigarettacsikkeket, és egy speciális automatába vagy madárkukába dobják azt. Amikor ezt megteszik, étellel jutalmazzák őket (a kiképzésen földimogyorót kaptak). A szemetes meg tudja különböztetni a csikkeket más tárgyaktól (például kövektől, levelektől), tehát a varjaknak esélyük sincs a csalásra: az automata csak a csikkek bedobását jutalmazza. Ebben a rendszerben a madarak annyit dolgoznak, amennyit ők szeretnének, és az emberek csak akkor lépnek be a rendszerbe, amikor kiürítik a kukákat, és újratöltik a jutalomeleséget. Eszerint a madár-ember kapcsolat kiegyensúlyozott maradhat, és a folyamat semmiképp sem zavarhatja meg az élőlények kiegyensúlyozott mindennapjait. 

A projekt legnehezebb része a megfelelő kiképzési módszer megtalálása volt, hiszen a madarak vadon élő állatok, akik csak akkor vesznek részt a feladatokban, ha kedvük tartja. Emellett hamar unatkozni kezdenek, vagy jobb táplálékot találva tovább állnak. A megoldást a svédországi Täbyben található Hagby Újrahasznosítási Központ (Hagby recycling center in Täby) hozta el, akik kidolgoztak egy funkcionális tanulásmódszertant a madarak kiképzésére. A varjak minden lépésért jutalmat kapnak, ahogy egyre közelebb kerülnek a végső célok eléréséhez. Az első lépés például az volt, hogy rá kellett venni őket a jutalomfalatok elfogadására.

És hogy miért a varjak? Mi sem egyszerűbb: a varjak a legintelligensebb állatok közé tartoznak, és nem okoz gondot nekik megérteni a cigarettacsikkek és az élelmiszer közötti „kereskedelmi” összefüggéseket. Könnyű őket betanítani, és számos értékelhető képességük van. A második ok az, hogy emberi környezetben élnek, így nem zavarják meg a „természetes” viselkedésüket, mivel az életüket már valamelyest így is az emberek alakítják. 

A varjak nagyszabású szemétszedő akciói előtt azonban még számos kérdést tisztázniuk kell a projekt megálmodóinak. Például meddig mennek el a madarak, hogy hozzanak valamit? Milyen gyakran szednek fel dolgokat? Milyen egyéb hatásai vannak ennek a madarak egészségére és viselkedésére nézve? Hiszen ne felejtsünk el olyan kérdéses pontokat, mint a cigarettacsikkek által kiváltható nikotinfüggőség, ami egyelőre nem tudni, hogy milyen hatással lehet a madarakra nézve, nem beszélve az etikus szempontokról és a határok feszegetéséről.

Érdekes eleme a kísérletnek, hogy mind a nikotinnal, mind az esetleges egészségkárosító hatásokkal kapcsolatos aggályokat teljesen más szemszögből elemzik a cégnél. Bár a cigarettacsikkek sok nikotint és más vegyületet tartalmaznak, amelyek belélegzés vagy lenyelés esetén veszélyesek, szerintük a madarak ezeket nem teszik meg. Egyrészt még nem tudni, hogy mi kerül be valóban a szervezetükbe ezekből az összegyűjtött szemetekből. Másrészt az is ismert, hogy a városi környezetben élő madarak gyakran esznek emberi ételeket, amelyek kifejezetten egészségtelenek számukra, és emiatt táplálkozási hiánybetegségekben szenvednek. A fejlesztők szerint jó esélyük lehet arra, hogy ezzel a nem mindennapi munkavégzéssel a madarak táplálkozási szokásait és általános egészségi állapotát is javíthassák.

Bár a varjúmódszer alkalmazása ígéretes elképzelésnek tűnik, messze van a végső céljaitól. A részleteken folyamatosan alakítani kell, hiszen újabb és újabb szempontok kerülnek elő a mindennapi működés során. Ilyen volt a sirályok és patkányok problémája is, amire a cégnek sikerült időben reagálnia: az etetőgépet úgy módosították, hogy távol tartsák a sirályokat és a patkányokat a varjaknak kínált élelemtől. De megoldásra váró feladat még a technika mesterséges intelligenciával való párosítása is, illetve a már korábban is említett etikai kérdések teljeskörű tisztázása.

A Corvid Cleaning a legtöbb szakértő szerint egy rendkívül ígéretes módszer, de a tender élete egyelőre inkább hullámvasúthoz hasonlít: bár az ötlet meghódította a médiát, a finanszírozási oldalon kevésbé volt sikeres, és a környezet- és állatvédelmi oldal kétségei miatt egy időre fel is függesztette működését. Mindenesetre amellett, hogy valóban lenyűgöző látni ezeket az intelligens élőlényeket munka közben, a fő kérdés számomra teljesen más: miért nem arra törekszünk, hogy ne legyen mit felszedni?