A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a nemzetipark-igazgatóságokkal és civil szervezetekkel együttműködve 2025. január 17 és 20. között végzi a hazánkban telelő ragadozómadarak éves számlálását. Talán kevesen tudják, hogy
hazánkban a sasfajok szempontjából több kiemelten fontos telelőhely is van, a legnagyobb számban pedig rétisasok telelnek nálunk.
Őt követi gyakoriságban a parlagi sas, és minden évben előfordul néhány szirti sas és fekete sas is.
Fotó: 123RF
Ragadozó madárfajaink védelméért és populációjuk figyelemmel kíséréséért 2004-ben indították el a legfontosabb sastelelőhelyek egységes módszertani és egy időben történő „szinkron” felmérését. Az Európai Unió által támogatott Pannon Eagle LIFE projekt keretében 2018-ban a környező országok természetvédelmi szervezetei és szakemberei is csatlakoztak, így idén már 8. alkalommal kerül sor az egész Kárpát-medencét felölelő felmérésre.
A tavalyi akciónak köszönhetően több mint két és félezer sas, több mint kétszázötven sólyom és összesen tizenhét fajhoz tartozó, közel huszonkétezer ragadozó madár megfigyelésével készülhetett el a Kárpát-medence közös téli „sastérképe”.
Fotó: 123RF
A hazai megfigyelések összesen mintegy 20 ezer km²-t, azaz az ország területének több mint 20 százalékát fedték le. A résztvevők összesen négy sasfaj példányait rögzítették:
- 1102 rétisast,
- 790 parlagi sast,
- 8 szirti sast
- 8 fekete sast.
A sasok feltérképezése mellett különös figyelmet fordítottak a nagytestű, fokozottan védett sólyomfajokra is, így összesen 71 kerecsensólyom és 50 vándorsólyom észlelését sikerült feljegyezni.
Rétisas térkép – Fotó: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
Miért olyan fontos a sasok megfigyelése, és miért érdemes nagyobb figyelmet fordítanunk rájuk?
Ragadozó lévén, az ember veszélyt látott bennük, és hamar elkezdték levadászni őket, ami szinte azonnal éreztette állománycsökkentő hatását. A faj ritkulásával illegális befogásuk és kereskedelmük is kezdetét vette, ami tovább rontott a helyzeten, és ha ez még nem lenne elég: terjeszkedő világunk nagymértékben beszűkítette életterüket – nem mellesleg úton-útfélen a mérgezés veszélyeinek téve ki őket.
Fotó: 123RF
Emlékezzünk a kártevőirtóként alkalmazott DDT okozta problémákra: a DDT hatására a sas tojásainak héjába nem épült be a kellő mennyiségű kalcium-karbonát, emiatt a madarak túlságosan puha héjú tojásokat tojtak, amik tönkrementek a költő madár súlya alatt, ellehetetlenítve a következő generáció biztosítását. De az ólom-mérgezés sem kerülte el őket: a lelőtt állatok tetemében levő sörét elfogyasztása komoly problémákat okozott az állományokban, és bizony egy olyan hobbi is nagyban hozzájárult a faj nehézségeihez, mint a sziklamászás, ami számos fészek elhagyását idézte elő.
Fotó: 123RF
Sajnos a minden irányból érkező nehézségek odáig vezettek, hogy idejekorán védelem alá kellett venni őket: a szirtisas 1954 óta élvez védettséget hazánkban. A védettségnek köszönhetően számos veszélyt sikerült elhárítani vagy minimalizálni: ma a legnagyobb problémát a mezőgazdasági termelés, az emberi rossz döntések okozta mérgezések és az elektromos vezetéknek történő ütközések jelentik a faj számára.
Nem véletlen, hogy a réti sas természetvédelmi értéke 1 000 000 forint, a védelmükre fordított összeg pedig jelentős.
A ráfordítás sikere nem is marad el: az utóbbi időben állományerősödése figyelhető meg, ami főként a fajra irányuló célzott védelmi tevékenységekkel, a veszélyes mérgek betiltásával és a költések zavartalanságának biztosításával volt elérhető, és lesz biztosítható a jövőben is.
Nem minden nap találkozik az ember ezekkel a méltóságteljes, erős, tekintélyt parancsoló élőlényekkel, ezért mindenképpen érdemes felkeresni az Országos Sasszinkron hozzánk legközelebb eső vagy legszimpatikusabb programját.
Hogy segítsünk a választásban, megosztunk néhányat ezek közül:
- Jászsági-túra: Indulás a Sasközpontból (GPS koord.: 47.55640, 19.93248) 2025.01.18-án 9:30-kor. Két túrahosszból lehet választani, a túra szervezője Juhász Tibor. Bővebb információ: MME Gödöllői Helyi Csoport;
- Turai-túra: Galga-part a vadászház közelében (GPS koord.: 47.59011180487122, 19.637412965366543), 2025.01.18. (szombat) 8:30. A túraútvonal hossza 7 km, a túra szervezője Kerényi Zoltán. Bővebb információ: MME Gödöllői Helyi Csoport;
- Madarászséta a Tisza-tó gátján: 2024. január 18. 10:00. A találkozó helyszíne: Fűzfa Hotel – Poroszló, Kossuth út 81. A túra vezetője Szabó Attila, bővebb információ: szaboattilaalabaj [at] gmail [dot] com. A madarászsétán való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött – regisztrálni a linken elérhető űrlap kitöltésével lehet;
- Téli madárvendégek az Osli-Hanyban: Esterházy Madárvárta (GPS: 47.667385146193055, 17.13379024240051) 2025. január 18. 9:00. Előzetes bejelentkezés szükséges a túra előtti nap 15 óráig, bővebb információ: Esterházy Madárvárta.
Fotó: 123RF
Nyitókép: 123RF
Ajánljuk még: