Leonardo da Vinci a természet fuvarosának nevezte, Szent-Györgyi Albert szerint pedig nem más, mint az élet lényege és anyaméhe: ezt jelenti számunkra az éltető víz, amely behálózza természeti rendszereink lüktetését. Földünk tavai kulcsszerepet játszanak a biológiai sokféleség fenntartásában, és számtalan növény-, illetve állatfaj számára biztosítják a nélkülözhetetlen élőhelyet.
Ökológiai jelentőségük kimagasló, emellett pedig
az éghajlat szabályozásában is komoly szerepet vállalnak,
hiszen hűtik bolygónkat, elnyelik az árvizeket és tárolják a szenet. Megannyi életfeltételünket biztosítják a maguk csendes nyugalmában, de sajnos ezt még mindig nem értékeljük eléggé.
Napjainkra édesvizeink a kizsákmányolás, a túlhasználat és a szennyezés fő elszenvedőivé váltak: a mezőgazdaságban tömegesen kiszórt műtrágyák, a legkülönfélébb vegyi anyagok és a szilárd hulladékok nemcsak folyóinkat teszik tönkre, hanem természetes állóvizeinket, tavainkat is.
Sajnos ma már vitathatatlan tény, hogy a tavak vízszintje drámaian változik. Az emelkedő hőmérséklet és a felhőzet intenzív változása, a jégtakarók csökkenése mind-mind összefüggésben állnak a víz párolgásának sebességével, ami adott környezeti feltételek mellett teljes tavak eltűnéséhez is vezethet. Itt az ideje tehát, hogy más szemmel nézzünk Földünk csendes víztömegeire, és meglássuk bennük az élet nélkülözhetetlen támogatóit!
Földünkön 117 millió tó található: a bolygó szárazföldi területének közel 4 százalékát borítják állóvizek.
Legtöbbjük édesvízi gleccserek formájában és a föld alatt van, ennek ellenére a tavak a világ felszíni vízkészletének mintegy 90 százalékát adják, így biztosítva a könnyen hozzáférhető vizet számunkra.
A szakemberek szerint azonban mára olyan súlyos kárt szenvedtek el az antropogén világ kártételeitől, hogy ha nem kezdünk el azonnal más szemmel tekinteni rájuk, akkor
„2050-re ökoszisztémájuk értéke 20 százalékkal csökkenhet, a szennyezés több mint kétszeresére nőhet, a metánkibocsátás pedig megugorhat – ami környezeti károkat és gazdasági veszteségeket is okozhat”
– figyelmeztetnek bennünket az ENSZ oldalán.
Annak érdekében, hogy a szélesebb közönség is betekintést nyerhessen a világ tavainak helyzetébe, létrehozták az Édesvízi Ökoszisztémák Felfedezőjét (Freshwater Ecosystems Explorer), ami egy ingyenes és könnyen használható adatplatform. Pontos, naprakész információkat nyújt a világ tavainak helyzetéről, a vízminőségtől kezdve a trofikus állapoton át a legkülönfélébb adatokig.
A Balaton adatsorai az Édesvízi Ökoszisztémák Felfedezője adatplatformon – Forrás: Freshwater Ecosystems Explorer
A platform létrehozói úgy vélik, hogy azáltal, hogy segítik a döntéshozókat a dinamikus ökoszisztéma-változások megértésében a nyílt hozzáférésű platform segítségével, egyben ösztönözni is tudják őket abban, hogy erőteljesebben védjék az édesvízi ökoszisztémákat, és jobban megértsék a 6.6-os fenntartható fejlődési cél elérésében elért haladás fontosságát.
Az ENSZ 6. Fenntartható Fejlődési Célja (SDG 6) a tiszta víz és köztisztaság biztosításáról szól:
magában foglalja a hozzáférést a vízhez és a köztisztasághoz, valamint a fenntartható vízgazdálkodást. Ezen belül a 6.6. cél arra irányul, hogy védelem alá helyezzék és helyreállítsák a vízzel kapcsolatos ökoszisztémákat, beleértve a hegyeket, az erdőket, a vizes élőhelyeket, a folyókat, a felszín alatti vizeket és a tavakat.
A fentiek mellett számos más kezdeményezés is napvilágot látott az elmúlt évtizedekben, amelyeknek egy közös célja van: megvédeni bolygónk természetes vizeinek egészségét – és erre nagyobb szükségünk van, mint valaha. Sajnos a megcáfolhatatlan bizonyítékok szerint a vízi ökoszisztémák rohamosan romlanak, a vizes élőhelyek életközösségei pedig egyre nehezebb helyzetbe kerülnek. Nem véletlen, hogy az ENSZ Ökoszisztéma-helyreállítási Évtizedének programja is kiemelt figyelmet fordít vizeink védelmére, összegyűjtve a legváltozatosabb elemzéseket vizeink helyzetéről és a megoldások lehetséges útjairól. Olyan világszervezetekkel és hálózatokkal működnek együtt, mint például az Élő Tavak Hálózata (Living Lakes Network), amely egy 130 tagból álló nemzetközi partnerség: több, mint 60 országban dolgoznak a világ tavainak és vizes élőhelyeinek védelmén és helyreállításán.
Az Élő Tavak Hálózat célkitűzései – Forrás: livinglakes.org
Oldalukon hazánk legnagyobb tavát, a Balatont is megtalálhatjuk. Így írnak róla: „A Magyarország szívében fekvő Balaton Közép-Európa legnagyobb édesvízi tava és egyben becses nemzeti kincs. A körülbelül 592 km²-es területű tó nagy ökológiai jelentőséggel bír, és számos kihívással néz szembe. A tó ökoszisztémáját a sokszínűség jellemzi, amely számos növény- és állatfajnak biztosít élőhelyet. Tápanyagban gazdag vizével a Balaton virágzó halpopulációt támogat, beleértve a pontyot, a sügért és a harcsát. A nádas partok és a vizes élőhelyek számos madárfaj számára biztosítanak fontos szaporodási és fészkelőhelyet, hozzájárulva a régió biológiai sokféleségéhez. A Balaton élénk biodiverzitással büszkélkedhet.
Tollas élőlényei között 250 madárfaj található, amelyek közül 27 szigorúan védett, mint például a kanalasgém és az erdei fülesbagoly.
A rovarvilágban a tó több mint 1000 faj menedéke, köztük 800 pillangófajé. A felszín alatt 41 őshonos halfaj él.”.
De a „magyar tenger” mellett számos más, természeti kincsekben gazdag tavunkra lehetünk méltán büszkék.
A Tisza-tó Magyarország második legnagyobb tava és egyben legnagyobb mesterséges tava – területe 127 km² –, melyen mozaikosan váltakoznak a nyílt vízfelületek, a holtágak, a sekély csatornák és a szigetek:
a szakemberek szerint nem kevesebb, mint 43 km²-nyi sziget található benne.
Őt követi a Velencei-tó, a Kárpát-medence egyik legnagyobb szikes állóvize. Területe 26 km², felületének közel harmada nádassal borított, és messze földön híres gazdag ásványi anyag tartalmáról is. De nem hagyhatjuk ki a sorból a Fertő-tavat sem, aminek bár legnagyobb része Ausztria területén fekszik, azért mi magyarok is részesülhetünk különleges természeti értékeiből.
A szakemberek szerint körülbelül húszezer éves, és Közép-Európa harmadik legnagyobb állóvize, emellett Európa legnyugatabbra fekvő sztyepptava és szikterülete.
A Kárpát-medence egyik legjelentősebb madárélőhelye, a nádasban telepesen költ a nagy kócsag, aminek itt található az egyik legnagyobb állománya is: körülbelül 700 pár- de a vonulási időszakban szinte minden európai vízimadár faj előfordul a területen.
Legnagyobbjaink mellett azonban még számtalan csoda vár bennünket az ország számos tópartján: a Kis-Balatontól kezdve a Fehér-tavon át egészen a bányatavakig. Kihasználva a jó időt, érdemes még útra kelnünk és felfedeznünk hazánk tavainak értékeit – ebben igyekszünk most segíteni. Összegyűjtöttük kedvenc tóparti élményeinket, hogy ötletet és inspirációt adhassunk olvasóinknak – fogadják szeretettel:
Európa legnagyobb édesvízi akváriumától a nádasok titokzatos világáig – jártál már a Tisza-tavi Ökocentrumban?
Poroszló szívében, az UNESCO Világörökségként elismert Tisza-tó partján álló Tisza-tavi Ökocentrum nem csupán egy hagyományos látogatóközpont, hanem állatkert is, felbecsülhetetlen értékeket bemutató tudásközpont, különleges vizes élőhely és látványos kalandpark, ahol minden korosztály számára izgalmas felfedezések várnak.
Tisza-tó, a kimeríthetetlen élményparadicsom
Van valami, amiben Magyarország egyedülálló. Úgy hívják: gyógyvíz!
A Kárpát-medence, és benne kis hazánk számos dolog miatt nevezhető különleges területnek, de a mi utánozhatatlan kincsünkkel csak nagyon kevés ország tudja felvenni a versenyt. Magyarország bővelkedik gyógyvizekben, mélyről jövő termálvizekben és értékes összetételű ásványi vizekben – most a víz csodálatos világába kalauzoljuk Önöket.
Gyermekeink kedvenc kirándulóhelye: a Deseda-tó elvarázsolt világa
Megunhatatlan hazai vízpartok, ha változatosságra vágynál
Feltöltődés a Mecsekalján, a Malomvölgyi Parkerdőben
Háborítatlan csend és nyugalom honol Magyarország ötödik legnagyobb városa, Pécs déli szegletében, mindössze 5-10 kilométer távolságra a forgalmas városközponttól, ahová a nyüzsgő város zaja helyett csak a szél zúgása, a madarak éneke, a víz csobogásának és a békák kuruttyolásának hangja szűrődik be. Egy hatalmas parkerdő, melyben, mintha egy hajdani uradalom kertészei által gondozott, mégis vadregényes kertjében sétálhatnánk, telis-tele a természet ezernyi kincsével, a vízi és a szárazföldi élővilág megannyi képviselőjével.
Türkiz varázs a Mátra lábánál: az apci bányató
A Fekete-tótól a kék Balatonig: négy napig a Zalát követtük
Magyarország legbájosabb tava: Szelid
Hét kevésbé ismert hazai tó, ahol érdemes csobbanni egyet
Nyitókép: 123RF
