Gólya, gólya, gilice, de jó, hogy szereted hazánkat – Röviden a gólyavilágról

Röviden a gólyavilágról

Nemcsak a fehér, de a fekete gólya is fellelhető Magyarországon, bár a fehér gólya jóval gyakoribb. A fehér gólya (Ciconia ciconia) a gólyaalakúak (Ciconiiformes) rendjébe tartozik, gázlómadár. Népi elnevezése népdalokból is felderenghet: legtöbbször a gilice megnevezést hallottuk, de ismerős lehet a cakó, a koszta, a gagó valamint az eszterág is. Családnevek is őrzik a gólyafélék elnevezését.

Nemcsak hazánkban, de más országokban is nagy szeretettel tekintenek rá: Fehéroroszország valamint Litvánia hivatalos madara ő, de Szlovéniában is nemzeti szimbólum.

Egy ragadozó, monogám vándormadár

A gólya vándormadár, ugyanis leginkább Csádban valamint Szudánban szereti átvészelni a telet, így évente kétszer nagy útra vállalkozik. És ragadozó, aki nagyon sokféle zsákmánnyal él. Rovarokkal, hüllőkkel, kétéltűekkel táplálkozik, de ha úgy hozza az élet, zsákmányul ejt akár kisebb emlősöket, madarakat is. Ha az életben maradás a tét, akkor nem finnyáskodik; láttak már gólyát szeméttelepen élelmet keresni Lengyelországban, Spanyolországban, Észak- és Dél-Afrikában is.

 

Érdekesség, hogy a gólyák alapvetően monogám életet élnek, ugyanakkor a gólyapárok nem feltétlenül marad halálukig együtt. Előfordul, hogy másik társat választanak maguknak, vagy ha megözvegyül valamely fél, a másik nem marad hű elpusztult párjához. Ennek ellenére a családtervezés egyik legismertebb szimbóluma lett az állat, ki ne tudná, hogy bizonyos körökben nyilvánvaló, hogy a gólya hozza a gyereket?! Talán ezért is lett a madár számos ismert gyerekmondóka, népdal ihletője...

Ausztriában a saját szememmel láttam, hogy minden újszülött babát gólyaszimbólumokkal várnak haza. Ahova kisbaba érkezett, gólyákkal jelzik az új életet. Ezt a szokást szívesen ellopnám tőlük, mert annyira emberi és annyira természetes módon tart életben egy szép mondást.

Mit lehet tudni még a gólyákról?

• Például azt, hogy az egyik legidősebb példány majdnem 40 évig élt.
• Az apagólyák érkeznek korábban haza és az ő feladatuk a gólyafészek rendbehozása. Mivel hatalmas munka új fészket építeni, mindig az eredeti költőhelyre, fészekhez érkeznek vissza, azt renoválják.
• Ha nem érkezik meg időben a párja a költéshez, akkor az apa másik anya-gólya után néz. Még arra is képes ilyen esetben, hogy egy már tojásokat tartalmazó másik fészekből elzavarja az ottani hímet, hogy családja lehessen. 
• Az is érdekes lehet, hogy igen gyorsan, óriási távolságok megtételére képesek. A fehér gólya átlagosan akár 300, a fekete gólya akár 500 kilométert is repülhet. Vagyis egy nap szinte keresztbe-hosszába átrepülhetik hazánkat. Mégis ide jönnek haza, ebbe a csöpp kis országba, ahol alig maradt természetes, vizes élőhelyük. A gólyák ugyanis a nyílt, füves területeket, mezőket, sekély vizeket kedvelik.
• Szeretik hazánkat, ez tény, de az is tény, hogy izomerő helyett inkább az eszüket használják, ha repülésről van szó. Jó érzékkel vitorláznak és a felszálló légáramlatokat használják ehhez a mutatványhoz.
• Csapatban vonulnak, ami a tájékozódásban is segítségükre van, valamint impozáns, feledhetetlen látványt nyújt a földön maradt ember szemének.

Gólyát látni szerintem nemcsak öröm, de megtiszteltetés is. És biztos vagyok benne, hogy nem csak nekem olvadozik a lelkem, amikor gólyát látok a villanypóznák tetején. Ugyan bántja a szemem, hogy csak ott jut nekik hely, de még ott is jobb, mintha nem térnének haza hozzánk egyáltalán és más hazában raknának fészket ezek a csodás madarak.

Azzal azonban számolni kell, hogy egyáltalán nincsenek jó helyen a gólyák a villanypóznák tetejére rakott fészkekben. Azok alatt ugyanis olykor meglazul a vezeték és számos áldozatot szed az, hogy ennyire veszélyes helyen kénytelenek költeni. Ennek elkerülése érdekében már számos helyen műfészkekkel védik biztonságukat. Ezzel próbálják nem csak a gólyákat védeni de elkerülni az esetleges rövidzárlatokat is.