„Égig érő tantermek” – avagy miért kellene minden suliba egy iskolakert

GolfÁramlat

„Égig érő tantermek” – avagy miért kellene minden suliba egy iskolakert

A tudás lehet érdekes, hasznos, de lehet szórakoztató, izgalmas, sőt még finom is. Pedagógusaink legjobb szándékai szerint sem mindig ez derül ki az iskolapadban – és ezt már a régi „öregek” is tudták. Ahogy a mindennapi élethez szükséges önfenntartást, úgy a környezetünk iránt érzett felelősséget és gondoskodást sem az iskolai oktatás nevelte belénk a tradicionális társadalomban, úgy ezeket az értékeket ma is csak a gyakorlatban lehet átadni a gyermekeknek. Pontosan ezért jöttek létre az iskolakertek – más néven: tankertek –, de a városokban az utóbbi években népszerűvé vált közösségi kertek is.

Az iskolakertek magyarországi története 

Oly sok minden köthető a reformkorhoz és a XIX. századi pedagógia megújításához, hogy meg sem lepődünk: Magyarországon a gyakorlókertek kialakítását is az 1868. évi 68-as törvény tette kötelezővé. A népoktatásról szóló, Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter nevéhez fűződő törvény az iskolakerteket a gyakorlati életre való felkészítés eszközeinek szánta, ennek érdekében pedig rendeletekkel és segélyekkel támogatta az egyes települések iskoláit a tankertek létrehozásában. Nyilván, minden régió a saját földrajzi sajátosságainak megfelelően tudta kialakítani iskolakertjeit, ahol hetente legalább 20, maximum 25 órában folyt a nevelő tevékenység, főként a délutáni órákban. Az iskolakertek vagy gyakorlókertek népszerűsége a XX. század második feléig erősödött, majd a rendszerváltás környékén már főként az alternatív pedagógiai programokban élt tovább (pl. Walforf).

A tudatos életmódra nevelés XIX. századi trendjeibe szerencsére tökéletesen beleillik ez a korántsem új koncepció, így ma ismét visszatérünk a rousseau-i és comeniusi elvekhez, és visszanyúlunk az iskolakerti hagyományokhoz, gyermekeink legnagyobb örömére. „Az iskola mellett legyen kert!” gondolata ugyanis a Sárospatakon is tevékenykedett Johannes Amos Comenius hittudós nevéhez köthető, aki 1632-ben megjelent Didactica Magna című munkájában a gyermekek tanításának és kikapcsolódásának eszközeként javasolja az iskolakertek létrehozását.

Hogy épül fel egy iskolakert?

Az iskolakert három fő ismeretkörre épül. A legtöbb helyen magának a kertnek a kialakításával kezdődik a közös munka. A kerttervezés és a kertépítés folyamatának megismerése és gyakorlata éppen olyan fontos tudás, mint később a növényismeret és a kertgondozás. A terület felosztása, az ágyások kialakítása és azok kezelése egyaránt hozzátartozik a kis kertészek feladataihoz, így

a kezdetektől végigkövetik a kerti munkát.

A következő lépésben a kertbe vetett vagy ültetett növények kiválasztása és az azok gondozásához szükséges eszközök megismerése zajlik. A vetés és a palántaültetés kellékei, majd a kapálás, metszés, betakarítás kerti szerszámai óvodás korban részben még játékként, majd később, kisiskolás kortól már munkaeszközként jelennek meg a kiskertben.

A valódi kertészkedés során már a növények vetése, palántázása, gondozása és betakarítása zajlik. Rendszerint idénynövények kerülnek az iskolakertekbe, hogy a tanév során többször is lehessen „szüretelni”. Ez a valódi kertészkedős alkotói tevékenység, amelyet végül a termények elfogyasztása koronáz.

Mi mindenre tanít egy ilyen iskolakert?

Számos dologra, ami közül négy mindenképp kiemelkedik:

  1. Megismerjük a növényeket

A legalapvetőbb növényismeret elsajátításának messze a leghatékonyabb módja a tankerti tevékenység. A növények felismerését, életciklusait, táplálékigényét és hasznosításának módjait természetes élő környezetükben lehet megfigyelni, megismerni, és itt tanulják meg a gyerekek a gondoskodás alapvető formáit is. Ez komoly tárgyi tudásanyag, ami azonnal rögzül, hiszen élményekhez kapcsolódik, érzelmi töltete nyilvánvalóan erősebb, mint a frontális oktatásból származó ismereteknek. A városi környezetben felnövő gyerekek többsége nem találkozik a zöldségek, gyümölcsök termesztésének gyakorlatával, sokan nem is ismerik a teljes növényt, csak annak ehető részeit. Ez a tudás számukra hiánypótló, ráadásul az iskolakerti tanulás rendkívül élménygazdag környezetben zajlik.

  1. Kinyílik a világ

A növényismeret fejlesztése egyúttal a kíváncsiság élénkítésével is jár. Az iskolakertbe palántált és gondozott zöldségeket szívesebben megkóstolják a gyerekek akkor is, ha otthon elutasítják a répafőzeléket. Sok szülő rémálma a változatos táplálkozásra ösztönzésben az újdonságok elfogadtatása a gyermekkel, és ezt az iskolakerti tevékenység spontán „kezeli”. Nagyon fontos, hogy a gyerekek együtt végzik ezt a „munkát”, így utánzás révén is erősödik bennük az újdonságok kipróbálásának, elfogadásának késztetése.

  1. Megismerjük az igazit ízeket és azt, mi kell hozzájuk

A közösség együttműködésével elért eredmény, az iskolakert termése ezerszer finomabb, mint a legszebb termény a piacon. A lényeg, hogy a gyerekek látják saját munkájuk eredményét és megtapasztalják, mennyi energiába kerül a kertekben megtermelt élelem előállítása. Mivel ezt az eredményt folyamatos munkával, odafigyeléssel és gondoskodással érik el, érzelmileg is felértékelődik számukra a közös kertészkedés. A termesztett zöldségeket természetesen az iskola vagy óvoda konyhájában dolgozzák fel, legtöbbször a gyerekek maguk készítenek belőlük tányérravalót.

  1. Munkára nevel

Nem elhanyagolható szempont, hogy kifejezetten a munkára nevelésnek egyik nagyszerű eszköze az iskolakert vagy tankert építés. Itt megtanulják a gyerekek a kertészkedés különböző munkafázisait és ezáltal részesei lesznek egy teljes munkafolyamatnak. Megtapasztalják, mi minden múlik az odafigyelésen, az ügyességen, az együttműködésen és hogyan hasznosulnak tárgyi ismereteik.

A kert ma elsősorban az élő táplálék bölcsője. Olyan tér, amelyben a saját munkánk hatékonyságától függ, milyen eredményre számíthatunk: erre a munkára tanít és nevel az iskolakert eredeti koncepciója, melyben a gyermekeket kertészkedéssel, a kert gondozásával nevelték öngondoskodásra, együttműködésre, egészséges életvitelre. Az iskolakert elnevezés valójában sokkal szélesebb célcsoportot fed: az óvoda az iskola különböző évfolyamai számára kínál tanulási és kikapcsolódási lehetőséget.

Ma ismét reneszánszukat élik az iskolakertek, melyeket szemléletesen „égig érő tantermeknek” és „szabadtéri laboratóriumoknak” is nevez a pedagógiai irodalom. Nem is csoda ez a XXI. században, mikor a „fenntarthatóság”, az „egészséges életmód”, a „biotermesztés” és a „tudatos életmód” kifejezések hívószóvá váltak. Mert a sok újdonság mellett nem árt, ha olykor visszatekintünk a múltba, és megnézzük, mit lehetne onnan felhasználni, hogy a jelen problémáit orvosolni tudjuk. 

A cikk megjelenését a Zabosfa támogatta.

A nyitókép illusztráció. Forrás: Jelleke VanooteghemUnsplash

Ajánljuk még:

ISKOLAI ÓRA LEGYEN A FŐZÉS, HA JÓT AKARUNK A GYEREKNEK?
TÖBB SZÁMONKÉRÉS, TÖBB FELADAT, TÖBB BIZALOM? MI FÉRHET BELE AZ ONLINE OKTATÁSBA?
NEVELÜNK VAGY IDOMÍTUNK? – ŐSZINTÉN, MIT MŰVELÜNK A GYEREKEKKEL?

 

Már követem az oldalt

X