Az Európai Parlament zöld utat adott egy olyan irányelvnek, amely javítja a termékek címkézését és megtiltja a megtévesztő környezetvédelmi állítások használatát. Nem kevesebb a céljuk ezzel, mint hogy megvédjék a fogyasztókat a megtévesztő marketing-üzenetektől, és segítsék őket abban, hogy jobb vásárlói döntéseket hozzanak.
A bevezetésre váró új gyakorlatok első lépéseként számos, a zöldmosással és az áruk korai avulásával kapcsolatos problémás marketingfogások felkerülnek a tiltott kereskedelmi gyakorlatok uniós listájára, és kemény büntetésre számíthatnak.
Fotó: Pixabay / Skyoverse
Nincs apelláta: az új szabályok egyértelműbbé és megbízhatóbbá teszik a termékek címkézését. A jövőben megtiltják az olyan általános környezetvédelmi állítások használatát, mint a „környezetbarát”, „természetes”, „biológiailag lebomló”, „klímasemleges” vagy „öko” abban az esetben, ha ezekre nincs az előírások szerinti bizonyíték.
Az új rendszerben a fenntarthatósági címkék használatát is szabályozni fogják:
a jövőben csak a hivatalos tanúsítási rendszereken alapuló vagy a hatóságok által létrehozott fenntarthatósági címkék lesznek engedélyezettek az EU-ban.
Nincs többé saját pecsétes bóvli az öko-illúzió ködébe bújtatva…
Külön öröm, hogy az új irányelv megtiltja azokat az állításokat is, amelyek szerint egy termék semleges, csökkentett vagy pozitív hatással van a környezetre a kibocsátás-kompenzációs rendszerek miatt. Azt hiszem, már rég ideje volt meglépni ezeket a változásokat, mert ha egy kicsit alaposabban szemügyre vettük a zöldre mosás termékeit, akkor egyre felháborítóbb formákkal találkozhattunk.
Fotó: Pixabay / Gerd Altmann
Nem beszélve arról, hogy az ilyen ködösítő, sokszor valóságalapot teljes mértékben nélkülöző vagy éppen kifejezetten ártalmas fogások rendkívül negatív hatással voltak a valódi környezettudatosságra: aláásták a fogyasztók bizalmát, nehezítették az öko-piacon történő tájékozódást, és egy zavaros, téves információkban bővelkedő fogyasztói szegmenst tartottak életben.
Bízunk benne, hogy az új törvény eléri céljait, és egy sokkal letisztultabb, sokkal őszintébb piaci környezetben fogyaszthatunk. Az új törvény másik fontos céljaként azt is megfogalmazza, hogy a termelők és a fogyasztók jobban összpontosítsanak az áruk tartósságára. Ezt úgy próbálják elérni, hogy
a jövőben a jótállási információkat egyértelműen láthatóvá kell tenni, új címkét kell létrehozni, jobban kiemelve az áruk meghosszabbított jótállási időt.
Kitérnek arra is, hogy az unió piacán nincs többé helye a megalapozatlan tartóssági állításoknak: tehát innentől kezdve senki nem reklámozhatja úgy termékét kedvezőbbnek tűnő üzemidővel.
Fotó: Pixabay / Pasja1000
A döntéshozók szerint az új törvény minden európai mindennapjait megváltoztatja. Úgy vélik, hogy a megbízható címkéknek és reklámoknak köszönhetően tartósabb, javíthatóbb és fenntarthatóbb termékeket választhatunk majd, és nem kell kitennünk magunkat a cégek hazugságainak: „A legfontosabb, hogy a cégek már nem tudják becsapni az embereket azzal, hogy a műanyag palackok azért jók, mert a cég fákat ültetett valahova – vagy azt mondják, hogy valami fenntartható anélkül, hogy elmagyaráznák, hogyan. Ez nagy győzelem mindannyiunk számára!”– nyilatkozta Biljana Borzan.
Nyitóképünk forrása: Pixabay / tookapic
Ajánljuk még:
„Éhesen veszélyes a vásárlás” – a marketingfogások útvesztőjét elemeztük szakemberrel
Vasedény és fémborotva: holmik, amiket egyszer kell megvenned, de talán életed végéig megmaradnak
Hazudják a környezetvédelmet: zöld termékek, amelyek mégsem olyan zöldek
Majdnem egy évig nem vásároltam ruhát – és nem is volt olyan nehéz!
A fenntartható divatnak megvannak a maga bloggerei – én speciel nem tartozom közéjük, de a példájukon okulva igyekszem tudatosan vásárolni, jobban mondva tudatosan nem vásárolni. Idén egész hosszúra sikeredett a ruhaböjtöm.
