Valahogy úgy vagyok a kelbimbóval, mint a zellergumóval: szeretem az ízét a zöldséglevesben, hiányozna belőle nagyon, de önmagában a kelbimbó ízét nem kedvelem. Tudom, egészséges, kellene enni belőle sokat, mégsem tudtam megszeretni, pedig próbáltam. A kelbimbó, vagy más néven bimbós kel valójában a vadkáposzta egy termesztett változata, már csak azért is kellene szeretnem, mert káposztát egyébként szívesen eszem. Tapasztalatom szerint nemcsak én érzem megosztónak ezt az egyébként nagyon értékes zöldséget, hanem sokunktól igényel odafigyelést étrendünkbe való beépítése.
A kelbimbó az Afganisztánban, Pakisztánban és Iránban termő vadkáposzta háziasított változata.
A kínai gyógyászatban már időszámításunk előtt 3000-ben bélproblémák kezelésére használták. Manapság legismertebb formáját először Belgiumban nemesítették, innen ered az angol elnevezése is: „brussel sprouts”, vagyis „brüsszeli bimbó”. A belga főváros környékén már legalább a 13. század óta termesztenek kelbimbót. A 16. század folyamán vált egyre népszerűbbé Belgiumon kívül, különösen a mai Hollandia, Luxemburg és Németország egyes részeit magában foglaló területeken. Manapság Hollandiában termesztik a legtöbb kelbimbót.
Fotó: Pixabay
Miért kellene szeretnünk a kelbimbót?
Mert rengeteg egészségügyi előnnyel járhat a fogyasztása, ugyanis sok A-, B1-, B2-, C- és K-vitamint tartalmaz, valamint karotint, kevés szénhidrátot, fehérjét, rostot és ásványi sókat (például kalciumot, foszfort és vasat). C-vitamin tartalmát mélyhűtve és főzve is számottevő mértékben megőrzi. Az első fagyos napok után szedett kelbimbó édesebb, ráadásul a káposztaíze sem annyira erős.
Alacsony kalóriatartalma ellenére a kelbimbó sok rostot, vitamint és ásványi anyagot tartalmaz.
A benne található K-vitamin például fontos az optimális véralvadás és a csontok egészségének megőrzéséhez. Magas rosttartalma segíti emésztőrendszerünk rendszeres és egészséges működését. A rostok enyhíthetik a székrekedést azáltal, hogy megnövelik a széklet gyakoriságát és lágyítják is azt, ami megkönnyíti az áthaladást a bélrendszerünkön. A kelbimbó rendszeres fogyasztása csökkentheti a szívbetegségek és a cukorbetegség kialakulásának kockázatát is – többek között ez is magas rosttartalmának köszönhető.
A benne található rostok segíthetnek stabilan tartani a vércukorszintet.
A szervezetünkben időnként megjelenő gyulladások jellemző immunválaszok az egyes megbetegedésekre, ám a krónikus gyulladások további betegségek kialakulásához is vezethetnek, mint például a cukorbetegség, bizonyos szív- és érrendszeri-, vagy éppen valamilyen daganatos megbetegedések. A kelbimbó magas antioxidáns tartalma segíthet semlegesíteni ezeket a gyulladásokat elősegítő szabad gyököket.
Fotó: Unsplash
A C-vitamin nélkülözhetetlen a szervezet szöveteinek növekedéséhez és azok helyreállításához, regenerálódásához. Ugyanakkor antioxidánsként is működik, vagyis részt vesz a fehérjék, például a kollagén termelésében, sőt, még az immunrendszerünket is erősítheti. Magas C-vitamin tartalma miatt a kelbimbó kiváló antioxidáns, amely elősegíti a vas felszívódását, és részt vesz a sejtszövetek helyreállításában, valamint az immunrendszer működésében. Elegendő hetente néhány alkalommal egy kevés kelbimbót hozzáadni az étrendünkhöz, hogy hozzájáruljunk a szervezetünknek szükséges C-vitamin-bevitel kielégítéséhez.
Ha egészségünk védelme nem volna elég indok a kelbimbó rendszeres fogyasztására, jó tudni, hogy a kelbimbó kiváló kiegészítője lehet a testsúlycsökkentő diétánknak is.
Tehetjük levesbe, köretbe, főételbe egyaránt, süthetjük, főzhetjük, piríthatjuk kedvünk szerint. Akár még a kedvenc tésztánkra is rátehetjük, ha úgy kívánjuk.
A kelbimbó a legtöbb élelmiszerboltban egész évben megvásárolható frissen vagy fagyasztva, de a piacokon is találkozhatunk vele. Érdemes kerülni azokat a bimbókat, amelyek megpuhultak vagy megsárgultak. Helyettük válasszuk a keményeket és élénkzöldeket! A kelbimbó általában legfeljebb egy hétig tárolható a hűtőszekrényben.
Miért megosztó zöldség a kelbimbó?
A kelbimbó jellegzetesen keserű ízű íze miatt lehet népszerűtlen. Kénesnek tűnő utóízét egyes tanulmányok szerint a benne található fenil-tiokarbamidhoz hasonló vegyi anyagnak köszönheti, amit a világ népességének körülbelül 50 százaléka nem kedvel keserű íze miatt – ez a hajlam állítólag a génjeinkben van.
Egy fura angol szokás főszereplője
Egy dél-angliai kisvárosban, a Falmouth melletti Penrynben létezik egy nagyon különös őszi fesztivál, ami a „Mock Mayor” elnevezést viseli. Ezen az ünnepségen a helyi lakosok egy napra kijelölnek egy „álpolgármesterit”, akinek az a feladata, hogy kigúnyolja a város igazi polgármesterét. Valamilyen oknál fogva a helyi lakosok ezen a napon káposztalevélből készült kalapban vonulnak végig a városban, és kelbimbóval dobálják egymást és az álpolgármestert…
Ajánljuk még:
