Óvatosan a csobbanással: a felhevült test és a hideg víz találkozásának veszélyeiről

Sosem szerettem a vízbe ugrálni. Nem vagyok valami jó úszó, és a szüleim sem szerették, amikor a partról vagy vízibicikliről a vízbe vetettük magunkat. Talán ennek a kettőnek az eredménye, hogy a mai napig nem én vagyok az a társaságban, aki egy fejessel jelzi a többiek felé, hogy megérkezett. Sokkal inkább amolyan „bemosakodós” típus vagyok, óvatosan belemegyek a vízbe, egy kicsit szoktatom magam a hőmérsékletéhez, majd veszek egy nagy levegőt és elmerülök benne nyakig.

Kiderült, nem is baj, hogy ehhez vagyok hozzászokva. A nyári strandbalesetek egyik legtragikusabb fajtája a hirtelen szívleállás: amikor valaki felhevült testtel, meggondolatlanul a hideg vízbe veti magát, a szervezete azonban rosszul reagál az őt ért hirtelen ingerre, szívritmuszavar alakul ki, ami akár halálos kimenetelű is lehet. Még alig kezdődött el a strandszezon, de már idén is több ilyen baleset követelt Magyarországon emberéleteket. 

Egy ilyen akció ugyanis szerencsétlen esetben reflexes szívmegállást is előidézhet. De ami a legfontosabb, kellő elővigyázatossággal megelőzhető jelenségről van szó. 

„Ennek a hirtelen szívritmuszavarnak az oka valójában egy reflex, ami a hideg hatására a szív megállását, adott esetben szívritmuszavart, illetve halált is okozhat. Főleg a valamilyen keringési, vagy szív- és érrendszeri megbetegedésben szenvedőknél nagyobb ennek a rizikója. A fiataloknál is megvan rá az esély, de azért jóval kisebb. Azonban ha valaki például magas vérnyomásos, cukorbeteg, esetleg van egy kis túlsúlya, annál ez könnyebben bekövetkezhet” – magyarázta megkeresésünkre dr. Lukács Imre kardiológus. „Már az a néhány másodpercnyi különbség is sokat számít, ami a hirtelen csobbanás és a lassabb merülés között van. Az utóbbi esetben ugyanis az idegrendszernek van lehetősége alkalmazkodni a hideghez. Összehúzza az ereket, meg tudnak feszülni a különböző izomcsoportok, és így nem egy felkészületlen szervezetet talál meg a hirtelen változás” – fűzte hozzá a szakorvos.

Ez a néhány másodpercnyi felkészülés a szaunázás utáni hidegvizes merülés alkalmával is fontos jelentőségű. Amikor a létrán belemászunk a jéghideg vízzel teli medencébe, a lassú merülés alkalmával már van ideje a szervezetünknek alkalmazkodni az őt ért ingerhez. Fontos azonban hozzátenni, hogy a szaunázást sem javasolják azoknak, akik magas vérnyomással vagy valamilyen szív- és érrendszeri megbetegedéssel küzdenek. A szaunázás ugyanis jelentős pulzusszaporulatot okoz. A bőrerek hirtelen kitágulnak, ami által két dolog is történhet: akár hirtelen vérnyomásesés, vagy hirtelen vérnyomás-emelkedés is bekövetkezhet, ennek pedig akár szerencsétlenül is alakulhat a végkimenetele. Sajnos a helytelen szaunázás/merülés miatt is történnek halálesetek, igaz, azok jellemzően nem kapnak akkora figyelmet, mint a strandokon bekövetkező tragédiák.

A szakembertől megtudtuk, hogy amikor látszólag egészséges fiatalokkal történik tragédia, feltételezhetően valamilyen egészségügyi, jellemzően szív- és érrendszert érintő probléma állhatott a háttérben. „Vannak olyan különböző, veleszületett ingervezetési zavarok, rendellenességek, amiket provokálhat egy ilyen hirtelen vízbeugrás. A külső inger hatására pedig beindulhat a korábban említett, reflexes mechanizmus, és akár halálos ritmuszavarok is létrejöhetnek. Ráadásul a betegek sokszor nem is tudják, hogy bennük szunnyad ez a betegség. Vannak olyan szív- és érrendszeri rendellenességek, amiket fiatalkorban még nem ismernek fel, s ha valaki ezt hordozza, annál akár halálos kimenetelű is lehet, ha felhevült testtel a hideg vízbe ugrik” – magyarázta a kardiológus.

Tehát felhevült testtel a hideg vízbe ugrani mindenkire lehet veszélyes, ezért azt javasolja a szakember, hogy mosakodjunk be már az első ugrás előtt, így meg tudjuk előzni a tragédiát. „Ha csak a csuklónkra csepegtetünk egy kis hideg vizet, az még nem elégséges. Egy kicsit meg kell mosni a lábunkat, hasunkat, hátunkat, és utána már bátrabban csobbanhatunk a vízbe. Fontos, hogy a szervezetünk hozzászokjon a megváltozott körülményekhez, hogy felkészüljön – ebben az esetben a hideg vízre.”

Ismeretlen vízbe beleugrani mindig veszélyes

Vannak azonban más veszélyei is annak, amikor valaki gondol egyet és hirtelen az élő vízbe (folyóba, tóba, tengerbe) ugrik: előfordulhat ugyanis, hogy a víz, amit nem ismerünk, sekélyebb, mint amire számítanánk – beverhetjük a fejünket a meder aljába, aminek akár csigolyatörés is lehet a vége, vagy neadj’isten ráugorhatunk véletlenül egy kiálló kőre vagy szikladarabra is. Sőt, esetleg egy karó is le lehet oda szúrva, amihez korábban csónakot kötöttek ki! Javasolt tehát olyan vízbe ugrani, aminek tisztában vagyunk a mélységével, ismerjük, tudjuk, hogy ott nyugodtan csobbanhatunk egyet.

Folyadékpótlással a kiszáradás ellen

A melegben, kánikulában könnyebben kiszáradunk – ezt sokszor hallottuk, láttuk, olvastuk már az utóbbi években. „A megfelelő folyadékpótlás fontosságára nem lehet elégszer felhívni a figyelmet. A tapasztalatok szerint ugyanis például egy hosszabb autós út után már nincs elegendő folyadék az ember szervezetében, ha nem figyel oda a folytonos folyadékpótlásra. A kiszáradt szervezet sokkal esendőbb, mint a hidratált, folyadékkal jól ellátott szervezet. Kiszáradáshoz közeli állapotban különösen veszélyes lehet a hirtelen vízbe ugrás” – figyelmeztet a szakorvos hozzátéve, hogy az sem baj, ha langyos, vagy már kicsit felmelegedett a palackban a víz, az a fontos, hogy mindig legyen nálunk folyadék, amivel megelőzhetjük a kiszáradásunkat.

Érdemes ugyanakkor arra is figyelni, hogy mit és mennyit eszünk a nagy melegben. „Ha az ember sokat eszik, akkor a vér jelentős része az emésztőrendszerbe kerül, és egy kicsit kevesebb jut belőle a központi idegrendszernek és a vázizomzatnak. Ettől leeshet a vérnyomásunk, s ha ekkor egy hirtelen fizikai inger érkezik, ami lehet akár az is, hogy valaki felhevült testtel beleugrik a vízbe, hajlamosabbak lehetünk a rosszullétre, az ájulásra, főleg, ha esetleg még folyadékhiány is fennáll” – sorolja a további rizikófaktorokat az orvos.

Strandolni csak okosan…

A strandon elfogyasztott ételek tehát legyenek inkább könnyebbek (ne túl zsírosak, cukrosak, csípősek), és ajánlott többször enni kevesebb mennyiséget. Ne felejtsünk el védekezni az UV-sugárzás ellen – akár fürdéshez is ajánlott világos színű sapkát viselni, esetleg egy fehér pólóban a vízbe menni. Használjunk olyan magas faktorú fényvédő krémet, ami a bőrtípusunknak megfelelő. A nagy melegben, kánikulában a koncentrációkészség is nagy mértékben csökkenhet, ami autóvezetés esetén különösen veszélyes lehet, érdemes tehát a szokásosnál is óvatosabban, körültekintőbben közlekednünk.

Úgy tűnhet, ilyen sok mindenre képtelenség odafigyelni egy nyaralás vagy strandolás alkalmával. Mégis érdemes mindezt már gyermekkorban tudatosítani, így ebben nagyon fontos szerepet játszik a szülői példa. Különösen, ha belegondolunk, hogy akár az életünkbe (vagy a gyerekünk életébe) is kerülhet, ha túl lazán kezeljük ezeket a helyzeteket, vagy csak legyintünk, mondván: „Velünk ilyesmi úgysem történhet meg”… 

Ha Budapest közelében ugranál vízbe, ezeket a strandokat próbáld ki!