Egészség

Nyáron megemelkedik a mélyvénás trombózisok száma – dr. Blaskó György belgyógyásszal beszélgettünk

A mozgásszegény életmód és a dohányzás többek között a mélyvénás trombózis kialakulásának eredete. A másik oka a genetikai hajlam, amit érdemes lenne minél hamarabb kivizsgálni, hogy megelőzhető legyen a komolyabb baj. Emellett nyáron megnő a kockázat – többek között erről is beszélgettünk dr. Blaskó György belgyógyásszal, véralvadási specialistával.

A mélyvénás trombózis az érelzáródás egy formája. Az érelzáródás ugyanis lehet artériás és vénás, és az utóbbiak között vannak felületes elzáródások (mint például a visszerek), illetve mélyvénás elzáródások, ezek a trombózisok. Ilyenkor a mélyvénákban lelassul, végül leáll a keringés: a szívből kilökött vért már képtelen az érrendszer visszajuttatni a szívbe azon a vénán keresztül, ahol az elzáródás kialakult. Ha ez az elzáródás leválik, bekerül a véráramba, és bejut a tüdőbe, ahol tüdőembóliát okozhat.

A mélyvénás trombózis tünetei

„Az elzáródás következtében megduzzadhat az alsó vagy a felső végtag, s mivel alig működik a páciens keringése, erős fájdalmat érez. Az orvosok ultrahangos doppler-vizsgálatra küldik a beteget gyanú esetén, hogy meg tudják állapítani, trombózis okozza-e a problémát. A diagnózis után következik a kezelés, amelyek révén a beteg tünetmentessé tehető. Kivéve, ha a trombózist későn veszik észre, mert az leválva és a tüdő ereibe jutva életveszélyes tüdőembóliát okozhat” – figyelmeztet dr. Blaskó György belgyógyász, véralvadási specialista.

Tehát a beteg különféle klinikai tüneteket észlelhet, amelyek a nehézlégzéstől és a mellkasi szúró fájdalomtól kezdve a véres köpeten keresztül akár a néhány másodperc alatt bekövetkező halál is lehet. Akár leválik az elzáródás, akár nem, a tünetmentes lefolyástól kezdve a nagyon súlyosig bármi bekövetkezhet, ezért rendkívül fontos a szakszerű orvosi beavatkozás, hogy még időben megfelelő kezelést kapjon az ember.

Mozogjunk minél többet

A mélyvénás trombózis kialakulásának egyik leggyakoribb oka a mozgásszegény életmód. Az izmok mozgása ugyanis serkenti a vérkeringést. Ha azonban valaki keveset mozog, például azért, mert begipszelték a lábát, frissen műtötték vagy ágyhoz kötött betegségben szenved, jelentősen megnőhet a mélyvénás trombózis kialakulásának a veszélye.

„A túl sok ülés is növeli a kockázatot,

a pácienseim nyolcvan százaléka olyan felnőttekből áll, akik az életük nagy részét üléssel töltik a munkájuk miatt.

Emellett hajlamosíthat a betegségre a dohányzás és az elhízás, ugyanis mindhárom esetben a szükségesnél lassabb az ember vérkeringése, ami kedvezhet a trombózis kialakulásának” – magyarázza kérdésünkre a szakorvos. Hozzáteszi, egyéb kockázati tényezők is vannak, mint például a szív- és érrendszer megbetegedései, egyes vese- és bélrendszeri problémák, bélgyulladás, daganatos és egyéb gyulladásos állapotok.

Mindezek mellett pedig örökletes hajlammal is rendelkezhetünk. A korral előrehaladva nő a trombózis veszélye, de hajlam esetén már gyerekkorban is előfordulhat. A genetikai hajlam meglétekor a betegek egy részének semmi teendője nincs. Másoknak fontos, hogy együttműködjenek a szakorvossal, ügyelniük kell a súlyukra, rendszeresen mozogniuk és megfelelő, egészséges életmódot követniük ahhoz, hogy minimális rizikóval 55-60 éves korukig gyógyszerszedés nélkül élhessék az életüket. És persze vannak azok a súlyos állapotban lévő páciensek, akiknek rendszeresen alvadásgátlót kell szedniük, és éves kontrollra járniuk, hogy megbizonyosodjanak a trombózis veszélyének elkerüléséről. Általában hatvan éves korban érdemes egy átfogó felülvizsgálatot, úgynevezett rizikófelmérést végezni a beteg állapotáról, és a trombózis kialakulásáak esélyeiről.

 

Nyáron fokozottabb a veszélye

A nyári melegben megnő a mélyvénás trombózisos esetek száma: a hőmérséklet-emelkedés ugyanis lelassítja a vérkeringést, miközben az emberek keveset isznak. Naponta 2-3 litert mindenképpen el kellene fogyasztani! A trombózisos betegeknek fontos kerülniük a szaunákat és a 34 Celsius-fokosnál melegebb fürdőket.

„Ráadásul nyaranta az emberek többet utaznak, és közben jellemzően több órát is ülnek egyhuzamban. A repülőgépen, az autóbuszban összeszorulva utazunk, nincs mód kinyújtóztatni, megmozgatni a végtagjainkat. Az úgynevezett

utazási trombózisok

elleni védelemre fontos felhívni az utazóközönség figyelmét” – javasolja a belgyógyász. Vízszintes helyzetbe helyezve a lábunkat levesszük a terhet róla, könnyebbé válik a vérkeringés és a duzzanat is elmúlhat. A láb megduzzadása persze nemcsak trombózis jele lehet, ha a szokásosnál többet gyalogolunk, lúdtalpunk van, akkor a lábunk bevizesedhet, megdagadhat elzáródástól függetlenül is.

A családban előfordult már?

„A megelőzés érdekében érdemes lehet egy kivizsgálást végezni, különösen, ha korábban a családban már előfordult mélyvénás trombózis vagy tüdőembólia, mert a genetikai hajlam lényegesen megnövelheti a kialakulás kockázatát. Többek között például a versenyszerűen sportolók esetében is rendkívül fontos lenne ez a vizsgálat még tinédzserkorban, az extrém fizikai erőkifejtés ugyanis szintén fokozhatja a trombózis bekövetkeztét. Ezeknél a sportolóknál sajnos a legtöbb esetben akkor derül ki a genetikai hajlam, amikor már nem lehet rajtuk segíteni,

összeesnek verseny közben, a kajakból kiszállva vagy a focipálya közepén, látszólag minden előzmény nélkül,

s meghalnak tüdőembóliában. Ha azonban tizenöt éves koruk körül kivizsgálnák őket, még időben választhatnának maguknak másik sportot, amelyik nem jelent veszélyt a számukra” – magyarázza dr. Blaskó György.

A kockázatosabb sportágak jellemzően azok, amelynek során hirtelen ütés érheti a sportolót, mint például a küzdősportok, a kézilabda, kosárlabda, vízilabda, futball. Ajánlott sportág pedig ilyen körülmények között például a futás, a kerékpározás vagy az úszás.

A trombózisra való genetikai hajlamot többek között azért is érdemes kivizsgáltatni a nőknél, lehetőleg minél fiatalabb korban, mert a terhesség időszaka fokozottabb veszélyeket rejthet, tízszeresére növelheti a rizikófaktort az arra hajlamosak körében.

Rákra is utalhat

„Az idősebb korban bekövetkező trombózis esetén javasolni kell a beteg átvizsgálását rákos megbetegedésekre, a

rosszindulatú daganatok ugyanis okozhatnak mélyvénás elzáródást

még egészen kicsi, kezdetleges állapotukban is. Ha 60 év felett jelentkezik újonnan a trombózis, ezt mindenképpen ki kell vizsgálni. Az esetek többségében sajnos be is igazolódik a feltevés, de legalább még az áttétképződés előtt el lehet kezdeni a kezelést, így akár a beteg élete is megmenthető” – figyelmeztet a szakorvos.

Kezelhető

A mélyvénás trombózis kezelése egyértelműen néhány nap ágynyugalom, amelynek során az elejétől fogva alvadásgátlót kap a beteg. Ez történhet injekció és tabletta formájában. Valójában a gyorsaság a legfontosabb: amikor fellépnek a mélyvénás trombózis tünetei, azonnal be kell adni a betegnek az alvadásgátlót, ebben az esetben az orvos által, a bőr alá adott injekció a leghatásosabb. Még gyanú esetén is inkább javasolt az azonnali kezelés, ugyanis egy ampulla alvadásgátlótól még senkinek nem esett baja, viszont ha a trombózisos beteg későn kapja meg, abba akár bele is halhat.

A mélyvénás trombózist követő kezelés több hónapig, de akár másfél évig is eltarthat. „Eleinte injekciót kap a páciens, majd fokozatosan térnek át a tablettás kezelésre, miközben rendszeresen vizsgálják az állapotát, hogy az elzáródás teljesen megszűnt-e már vagy sem. Szabad véráramás esetén a gyógyszeres kezelést abba lehet hagyni.

Ajánljuk még:

„Legyen Alsómocsolád Magyarország kék zónája!” – Beszélgetés a Klíma-kávézó ötletgazdájával

Van egy aprócska település Baranya megyében, aminek lakói pár évvel ezelőtt úgy döntöttek, hogy létrehoznak egy megújulóenergia-közösséget. Útjuk során sok nehézséggel találkoztak, de számtalan jó gyakorlatot, ötletet, izgalmas kezdeményezést és figyelemre méltó eredményeket is láthattak, ami miatt úgy érezték, hogy ezeket másokkal is meg kell osztaniuk. Így született meg a Klíma-kávézó ötlete, ami lehetőséget ad arra, hogy az érdeklődők többet tudhassanak meg a klímavédelemről, a fenntarthatóságról, a természetalapú megoldásokról, a vízmegtartás lehetőségeiről, az energiamenedzsmentről, vagy épp az okos eszközökben rejlő lehetőségekről.