Egészség

Nyáron megemelkedik a mélyvénás trombózisok száma – dr. Blaskó György belgyógyásszal beszélgettünk

A mozgásszegény életmód és a dohányzás többek között a mélyvénás trombózis kialakulásának eredete. A másik oka a genetikai hajlam, amit érdemes lenne minél hamarabb kivizsgálni, hogy megelőzhető legyen a komolyabb baj. Emellett nyáron megnő a kockázat – többek között erről is beszélgettünk dr. Blaskó György belgyógyásszal, véralvadási specialistával.

A mélyvénás trombózis az érelzáródás egy formája. Az érelzáródás ugyanis lehet artériás és vénás, és az utóbbiak között vannak felületes elzáródások (mint például a visszerek), illetve mélyvénás elzáródások, ezek a trombózisok. Ilyenkor a mélyvénákban lelassul, végül leáll a keringés: a szívből kilökött vért már képtelen az érrendszer visszajuttatni a szívbe azon a vénán keresztül, ahol az elzáródás kialakult. Ha ez az elzáródás leválik, bekerül a véráramba, és bejut a tüdőbe, ahol tüdőembóliát okozhat.

A mélyvénás trombózis tünetei

„Az elzáródás következtében megduzzadhat az alsó vagy a felső végtag, s mivel alig működik a páciens keringése, erős fájdalmat érez. Az orvosok ultrahangos doppler-vizsgálatra küldik a beteget gyanú esetén, hogy meg tudják állapítani, trombózis okozza-e a problémát. A diagnózis után következik a kezelés, amelyek révén a beteg tünetmentessé tehető. Kivéve, ha a trombózist későn veszik észre, mert az leválva és a tüdő ereibe jutva életveszélyes tüdőembóliát okozhat” – figyelmeztet dr. Blaskó György belgyógyász, véralvadási specialista.

Tehát a beteg különféle klinikai tüneteket észlelhet, amelyek a nehézlégzéstől és a mellkasi szúró fájdalomtól kezdve a véres köpeten keresztül akár a néhány másodperc alatt bekövetkező halál is lehet. Akár leválik az elzáródás, akár nem, a tünetmentes lefolyástól kezdve a nagyon súlyosig bármi bekövetkezhet, ezért rendkívül fontos a szakszerű orvosi beavatkozás, hogy még időben megfelelő kezelést kapjon az ember.

Mozogjunk minél többet

A mélyvénás trombózis kialakulásának egyik leggyakoribb oka a mozgásszegény életmód. Az izmok mozgása ugyanis serkenti a vérkeringést. Ha azonban valaki keveset mozog, például azért, mert begipszelték a lábát, frissen műtötték vagy ágyhoz kötött betegségben szenved, jelentősen megnőhet a mélyvénás trombózis kialakulásának a veszélye.

„A túl sok ülés is növeli a kockázatot,

a pácienseim nyolcvan százaléka olyan felnőttekből áll, akik az életük nagy részét üléssel töltik a munkájuk miatt.

Emellett hajlamosíthat a betegségre a dohányzás és az elhízás, ugyanis mindhárom esetben a szükségesnél lassabb az ember vérkeringése, ami kedvezhet a trombózis kialakulásának” – magyarázza kérdésünkre a szakorvos. Hozzáteszi, egyéb kockázati tényezők is vannak, mint például a szív- és érrendszer megbetegedései, egyes vese- és bélrendszeri problémák, bélgyulladás, daganatos és egyéb gyulladásos állapotok.

Mindezek mellett pedig örökletes hajlammal is rendelkezhetünk. A korral előrehaladva nő a trombózis veszélye, de hajlam esetén már gyerekkorban is előfordulhat. A genetikai hajlam meglétekor a betegek egy részének semmi teendője nincs. Másoknak fontos, hogy együttműködjenek a szakorvossal, ügyelniük kell a súlyukra, rendszeresen mozogniuk és megfelelő, egészséges életmódot követniük ahhoz, hogy minimális rizikóval 55-60 éves korukig gyógyszerszedés nélkül élhessék az életüket. És persze vannak azok a súlyos állapotban lévő páciensek, akiknek rendszeresen alvadásgátlót kell szedniük, és éves kontrollra járniuk, hogy megbizonyosodjanak a trombózis veszélyének elkerüléséről. Általában hatvan éves korban érdemes egy átfogó felülvizsgálatot, úgynevezett rizikófelmérést végezni a beteg állapotáról, és a trombózis kialakulásáak esélyeiről.

 

Nyáron fokozottabb a veszélye

A nyári melegben megnő a mélyvénás trombózisos esetek száma: a hőmérséklet-emelkedés ugyanis lelassítja a vérkeringést, miközben az emberek keveset isznak. Naponta 2-3 litert mindenképpen el kellene fogyasztani! A trombózisos betegeknek fontos kerülniük a szaunákat és a 34 Celsius-fokosnál melegebb fürdőket.

„Ráadásul nyaranta az emberek többet utaznak, és közben jellemzően több órát is ülnek egyhuzamban. A repülőgépen, az autóbuszban összeszorulva utazunk, nincs mód kinyújtóztatni, megmozgatni a végtagjainkat. Az úgynevezett

utazási trombózisok

elleni védelemre fontos felhívni az utazóközönség figyelmét” – javasolja a belgyógyász. Vízszintes helyzetbe helyezve a lábunkat levesszük a terhet róla, könnyebbé válik a vérkeringés és a duzzanat is elmúlhat. A láb megduzzadása persze nemcsak trombózis jele lehet, ha a szokásosnál többet gyalogolunk, lúdtalpunk van, akkor a lábunk bevizesedhet, megdagadhat elzáródástól függetlenül is.

A családban előfordult már?

„A megelőzés érdekében érdemes lehet egy kivizsgálást végezni, különösen, ha korábban a családban már előfordult mélyvénás trombózis vagy tüdőembólia, mert a genetikai hajlam lényegesen megnövelheti a kialakulás kockázatát. Többek között például a versenyszerűen sportolók esetében is rendkívül fontos lenne ez a vizsgálat még tinédzserkorban, az extrém fizikai erőkifejtés ugyanis szintén fokozhatja a trombózis bekövetkeztét. Ezeknél a sportolóknál sajnos a legtöbb esetben akkor derül ki a genetikai hajlam, amikor már nem lehet rajtuk segíteni,

összeesnek verseny közben, a kajakból kiszállva vagy a focipálya közepén, látszólag minden előzmény nélkül,

s meghalnak tüdőembóliában. Ha azonban tizenöt éves koruk körül kivizsgálnák őket, még időben választhatnának maguknak másik sportot, amelyik nem jelent veszélyt a számukra” – magyarázza dr. Blaskó György.

A kockázatosabb sportágak jellemzően azok, amelynek során hirtelen ütés érheti a sportolót, mint például a küzdősportok, a kézilabda, kosárlabda, vízilabda, futball. Ajánlott sportág pedig ilyen körülmények között például a futás, a kerékpározás vagy az úszás.

A trombózisra való genetikai hajlamot többek között azért is érdemes kivizsgáltatni a nőknél, lehetőleg minél fiatalabb korban, mert a terhesség időszaka fokozottabb veszélyeket rejthet, tízszeresére növelheti a rizikófaktort az arra hajlamosak körében.

Rákra is utalhat

„Az idősebb korban bekövetkező trombózis esetén javasolni kell a beteg átvizsgálását rákos megbetegedésekre, a

rosszindulatú daganatok ugyanis okozhatnak mélyvénás elzáródást

még egészen kicsi, kezdetleges állapotukban is. Ha 60 év felett jelentkezik újonnan a trombózis, ezt mindenképpen ki kell vizsgálni. Az esetek többségében sajnos be is igazolódik a feltevés, de legalább még az áttétképződés előtt el lehet kezdeni a kezelést, így akár a beteg élete is megmenthető” – figyelmeztet a szakorvos.

Kezelhető

A mélyvénás trombózis kezelése egyértelműen néhány nap ágynyugalom, amelynek során az elejétől fogva alvadásgátlót kap a beteg. Ez történhet injekció és tabletta formájában. Valójában a gyorsaság a legfontosabb: amikor fellépnek a mélyvénás trombózis tünetei, azonnal be kell adni a betegnek az alvadásgátlót, ebben az esetben az orvos által, a bőr alá adott injekció a leghatásosabb. Még gyanú esetén is inkább javasolt az azonnali kezelés, ugyanis egy ampulla alvadásgátlótól még senkinek nem esett baja, viszont ha a trombózisos beteg későn kapja meg, abba akár bele is halhat.

A mélyvénás trombózist követő kezelés több hónapig, de akár másfél évig is eltarthat. „Eleinte injekciót kap a páciens, majd fokozatosan térnek át a tablettás kezelésre, miközben rendszeresen vizsgálják az állapotát, hogy az elzáródás teljesen megszűnt-e már vagy sem. Szabad véráramás esetén a gyógyszeres kezelést abba lehet hagyni.

Ajánljuk még:

Beteg a gyerek, de nem lehetek vele: dolgoznom kell

A négyes villamoson figyeltem egyszer egy anyukát, ahogy állt középen, a hátán egy hátizsák, szemlátomást dugig tömve nehéz dolgokkal – húzta, törte a gerincét. Két kisiskoláskorú gyerek utazott vele, az egyik fogta a kezét, a másik kapaszkodott mellette. Az utóbbinak folyt az orra, csupa takony volt, de az anyukának nem volt harmadik keze, hogy segítsen megtörölni azt a náthás orrocskát. Zavartan rászólt többször is: fújja ki, törölje meg maga, de csak elkente az orra alatt.

 

Már követem az oldalt

X