Nem csak rossz szokás! Súlyos betegség is lehet a hajkitépés

A Trichotillomania azonban nem áll meg a hajas fejbőrnél, az arc egyéb szőrzetét is kitépheti a beteg. A haj mellett akár a szemöldök, sőt a szempillák is áldozatul eshetnek ennek a kényszeres cselekvésnek, ahogy a test bármely más szőrzete szintén. A beteg tisztában van azzal, hogy amit tesz, azzal árt magának, mégse tud uralkodni a kényszeren. A betegség gyerekkorban ugyan egyenlő arányban érinti a lányokat és a fiúkat, de felnőttkorban lényegesen több nőt érint, mint férfit. A betegség feltűnő, nagyon is jól látható nyomokat hagy maga után: kopasz foltok árulkodnak jelenlétéről.

 

Sokszor a beteg ezt leplezni igyekszik,

télen-nyáron sapkát vagy kendőt visel, műszempillát ragaszt, vagy szemöldököt tetováltat magának.

Amennyiben nem lehet már eltakarni a problémát, akkor a beteg igyekszik elkerülni minden olyan eseményt, amelyen meg kellene jelennie.

A Trichotillomania súlyos betegség abból a szempontból is, hogy a betegnek egy idő után beszűkül az élettere, nem tud/mer munkát vállalni, nem megy mások közelébe, hogy ne kelljen vizslató pillantásokkal találkozni, hiszen szégyelli az állapotát. Szégyelli a kopasz foltokat vagy a felsértett fejbőrön esetlegesen megjelenő bőrfertőzéseket. A szégyen és az óhatatlanul megjelenő önértékelési problémák  pedig csak tovább súlyosbíthatják az esetleges társbetegségeket, a szorongásos zavarokat, illetve depressziót.

A Trichotillomania megjelenése hátterében több ok is fennállhat, vagy ezek mindegyike együttesen:

• Nagy szerepet játszik a stressz – főleg, ha a beteg nem rendelkezik azokkal a módszerekkel, nem ismeri vagy nem tudja megfelelő módon használni azokat a csatornákat, amelyek egészséges módon vezetik el a feszültségeket.
• Ugyanilyen súlyos háttér ok lehet a fel nem dolgozott szégyenérzet, az állandósult félelem, szorongás. Mély csalódás vagy egy olyan trauma, amivel magának kellene megbirkóznia. Gyászban ragadt embereknél is megfigyelhető a betegség megjelenése, de akár egy válás során, után is előfordulhat, hogy a csatornázatlan feszültség, fájdalom így sistereg el. Ha erre telepszik rá a már kialakult állapot kísérő tünete – a  kopasz foltok, vérző sebek, gyulladt bőr miatt érzett szégyen, akkor egy ördögi körben találhatja magát az illető, ahonnan segítség nélkül nagyon nehéz kitörni.
• De állhat a betegség mögött ennél kézzelfoghatóbb ok is: kutatók ugyanis arra mutatnak rá, hogy kényszerbetegségek jelenléte és egyes agyi vegyületek között kapcsolat állhat fenn. Ha valamilyen eddig nem ismert ok miatt az agyi vegyületek egyensúlya felborul az jelentős befolyással bír az egyén reakcióira, viselkedésére. Feltételezések szerint egyébként éppen a jelentős mértékű stressz állhat a megborult egyensúly mögött.

Mindenesetre a vegyületek arányának eltolódása végül a haj és a fejbőr csipkedéséhez, a szőrzet kitépéséhez vezet.

Jelenleg a viselkedésterápiás módszerek bizonyulnak a legsikeresebbnek a betegség gyógyításában. A szakember ahhoz nyújt segítséget, hogy a beteg képes legyen felismerni az összes olyan szituációt, amelyben erős ingert érez hajtépésre. A következő lépésben pedig olyan új viselkedésmintákat alakítanak ki, amelyek bevetetőek azokban a helyzetekben, amelyekben azt megelőzően csak a hajtépés hozott enyhülést. Nagyon súlyos esetben, vagy akkor ha felismert társbetegségek is fennállnak, gyógyszeres kezelés is szóba jöhet.