„Mintha ott lebegne a fejed fölött ez a betegség, s nem tudni, mikor csap le újra, ha lecsap” – interjú Jónásné Gerstner Zsuzsannával

Egészség

„Mintha ott lebegne a fejed fölött ez a betegség, s nem tudni, mikor csap le újra, ha lecsap” – interjú Jónásné Gerstner Zsuzsannával

Hat évvel ezelőtt műtötték meg Jónásné Gerstner Zsuzsannát, miután kiderült, hogy a bal mellében rosszindulatú daganat van. Sosem hagyná ki az éves kontrollt és mindenkit arra buzdít, hogy menjen el a szűrésekre. Azt mondja, ő is annak köszönheti az életét, hogy akkor a szűrőbuszban még idejében felismerték a betegségét.

Akkor már két éve felfedezte azt a csomót a ball mellében Jónásné Gerstner Zsuzsanna, amikor kiderült róla, hogy rosszindulatú daganata van. Korábban többször volt miatta orvosnál, de mindig azt mondták neki, hogy kötőszövet-tömörülés. S mivel ugyanazt mondták, belenyugodott. Pontosabban annyira mégsem, hiszen amikor behívták 47 éves korában szűrővizsgálatra, elment annak ellenére, hogy abban az évben már megnézette a csomót. „Nagy szerencsémre elmentem a szűrőkamionba, ami kétévente jön a faluba, ahol lakom. Június 15-én történt meg a vizsgálat, majd augusztus végére hívtak vissza. Én eközben magánúton elintéztem az újabb vizsgálatot,

és akkor a doktornő már azt mondta nekem, hogy 99 százalékos valószínűséggel egy rosszindulatú daganat van a mellemben.”

– emlékezett vissza a Kesztölcön élő Zsuzsanna, akinek három fiú gyermeke és egy kislány unokája van. Mire megműtötték, a daganat már majdnem 3 centiméteres volt. „Mostmár tudom, és mindenkinek mondom is, ha valaki így jár, hogy ragaszkodjon ahhoz, hogy mintát vegyenek a csomóból. Én nem ragaszkodtam hozzá, és ez hiba volt. Az ugyanis nem automatikus eljárás, hogy mintát vesznek a csomóból, hanem főleg a kezelőorvos döntésétől függ” – magyarázta a korábban gyógyszergyári laboránsként dolgozó nő.

Aznap, amikor kiderült, hogy rosszindulatú daganat van a bal mellében, pont az egyik fia születésnapja volt. „Szegény csak azt látta, hogy zokogva jövök ki a rendelőből… aztán ő kezdett el telefonálni és elintézte, hogy már másnap fogadjon a sebész az onkológiai intézetben. Eközben én egyáltalán fel sem fogtam, hogy mi történik körülöttem. Annyira kétségbe voltam esve, hogy csak a másnapi időpont maradt a fejemben” – emlékezett vissza Zsuzsanna a diagnózis napjára hozzátéve, hogy ekkor már „beindultak a dolgok”, elküldték mintavételre (hónalji nyirokcsomó biopsziára), ami eredménye egy óra múlva a rendelkezésükre állt. Eszerint a daganat nem volt áttétes. „Az onkológián nyáron volt a vizsgálat, utána sok idő telt el, főleg a szabadságolások miatt. Október 9-én műtöttek. A műtét után volt egy hónap szünet, és akkor kezdtem a sugárkezelést. Kemoterápiára végül nem volt szükség, mert a nyirokcsomóba nem ment át a daganat. Ahhoz képest, hogy nagy volt a daganat, szerencsém is volt” – mesélte.

 

Zsuzsannának nem vették le az egész mellét. A melle negyedének eltávolítása miatt még mindig vár a helyreállító műtétre – ennek már több mint hat éve. „Úgy tűnik, esélytelen, hogy időpontot kapjak. Nagyon hosszú a várólista, a koronavírus miatt meg pláne! Valószínűleg ezt is magánúton fogom megoldani” – mondta a most 53 éves Zsuzsanna, aki a műtét óta sosem hagyja ki az éves kontrollvizsgálatot. „Még nem találkoztam olyannal, akit megműtöttek, és kihagyott volna egy kontrollt is, mert félünk… Ha bármit is érzek, nem várok, akár magánrendelésre is elmegyek ultrahangra. És a barátaimat is mindig küldöm rákszűrésre.”

A legjobban talán az viselte meg az egész betegségben, amikor vége lett a sugárkezelésnek. „Egyszer csak ott maradtam azzal az érzéssel, hogy egyedül vagyok. Mert vége lett annak az időszaknak, hogy naponta vagy hetente látott egy orvos, az mindig megnyugtató volt, mert legalább hallottam valakitől, hogy nincs semmi baj. A kezelés befejeződése után azonban ott maradtam egyedül, szinte csak lebegtem a semmiben. Sok idő kellett ahhoz, hogy megnyugodjak, hogy feldolgozzam az egészet. Végig csak a következő feladatot láttam magam előtt, mert ha belegondoltam a távolabbi jövőbe, az nagyon felzaklatott, elfogott a félelem. Úgyhogy mindig csak a következő lépésre koncentráltam. És akkor ott álltam, és egyedül kellett szembenéznem a félelmeimmel.”

A betegség ugyanis legfőképpen a nyugalmat vette el Zsuzsannától. „A kontrollok előtt egy héttel már gyomorgörcse van az embernek. Nem tudsz, nem mersz túl sokkal előre tekinteni, mert nem tudhatod, mi lesz. Mintha mindig ott lebegne a fejed fölött ez a betegség, és nem lehet tudni, hogy mikor csap le legközelebb, ha lecsap. Mert például

a kontrollokon sem azt mondják, hogy gyógyult vagyok, hanem azt, hogy tünetmentes,

és szerintem pszichésen ez is hozzájárul ahhoz, hogy megmaradjon bennem a félelem…”

Zsuzsannának sokat segítettek azok az önkéntes egyesületek és csoportok, amelyekhez már a betegsége legelején csatlakozott. Ilyen például az „Egészség Hídja – Összefogás a Mellrák Ellen” elnevezésű Facebook-csoport is, amely egyesület nemcsak a közösségi oldalakon, de más, szervezett formákban is működik. Ő most önkéntesként és egyesületi tagként is segíti a betegeket, például tapasztalatai és tanácsai megosztásával, valamint a szívpárnák (egy, a műtét után nagyon hasznos párna, amit a hónalj alá lehet tenni, védi a műtét helyét és alváshoz is jól jöhet) varrásával, tavaly pedig textilmaszkok varrásával is. Ezekben a szervezetekben a tagok többsége ugyancsak átesett a betegségen, valódi tapasztalattal rendelkezők, de vannak közöttük orvosok, gyógytornászok, „civil” segítők is.

 



„Valójában ez egy nagy baráti társaság, ahol mindenki őszintén elmondhatja akár a legintimebb problémáját is, kérdezhet, segítséget kérhet. Mindig szinte pillanatokon belül megérkeznek az első válaszok. Senkit sem hagyunk egyedül, és ez ott, abban a pillanatban nagyon sokat jelent. Ráadásul a legjobb barátnőmet is ebben a csoportban ismertem meg. A betegség nagyon sok mindent elvett az életemből, de egy igazi barátot is kaptam tőle” – árulta el hozzátéve, hogy ha tanácsolhat valamit, akkor az az, hogy mindenki kortól függetlenül menjen el az éves szűrésekre. „Ha homokba dugjuk a fejünket, mert félünk, az nem megoldás. Ha időben észreveszik a daganatot, az nagy eséllyel gyógyítható, ha viszont későn, amikor már áttétes, akkor már nem biztos. A havi egyszeri önvizsgálat is nagyon fontos, aki szeretné, annak szívesen elmondjuk, hogyan kell elvégezni, vagy szívesen segítünk kideríteni, hogy hová és mikor lehet elmenni szűrésre. Igyekszem erre mindenkit rábeszélni, mert én konkrétan ennek köszönhetem az életemet…”

Rózsaszín összefogás

Az Egészség Hídja – Összefogás a Mellrák Ellen Egyesület Magyarország legelső mellrákellenes szervezete. Jövőre lesz 20 éve, hogy elkezdték felhívni a figyelmet az emlőrák elleni küzdelem fontosságára a rózsaszínbe öltöztetett Lánchíddal és a sétával. A pandémia miatt ez a fontos megmozdulás tavaly elmaradt, idén pedig a Lánchíd lezárása okán kellett kihagyniuk, ezért sportprogramok szervezésével igyekeztek felhívni a figyelmet az önvizsgálat és a szűrés fontosságára, valamint az elmúlt két évben jellemzően online előadásokat, beszélgetéseket szerveznek.

„Minden évben a „pink október” időszakában kap fokozottabb figyelmet ez a betegség és az egyesület is, de mi egész évben azon dolgozunk, hogy segítsünk a nőknek. Bárkinek bármilyen kérdése van, hozzánk nyugodtan fordulhat, ha tudunk, segítünk” – mondta Báródi Edit, az egyesület titkára. Tény, hogy munkájuk eredményeképp évről-évre egyre többen mennek el a szűrésekre vagy kivizsgálásokra. „Idén lesz 20 éve, hogy működik az állami népegészségügyi emlőrákszűrés Magyarországon. Az ebben részt vevők száma körülbelül 40 százalék. De fontos tudni, hogy a 45 év alatti és 65 év feletti nők is elmennek a szűrésre, ők azonban nem tartoznak bele az előbb említett statisztikába, abban csak azok vannak, akik külön behívót kapnak erre a szűrésre. Valójában a nők 60-65 százaléka elmegy tehát szűrésre, panasz, vagy elváltozás észlelése esetén pedig kivizsgálásra. Az ideális a 80 százalék lenne” – magyarázta.

Októberben, valamint az utána következő időszakban jellemzően többen jelentkeznek mammográfiára, mint az év más szakaszában. „Sajnos még mindig nagyon sok tévhit és álinformáció terjed a mammográfiával és a hivatalos orvosi terápiával kapcsolatban, mondjuk az, hogy fájdalmas, vagy daganatot okoz. Sajnos még mindig vannak, akik megpróbálják lebeszélni a nőket a szűrésekről, vagy diagnosztizált beteget lebeszélnek a kezelésről és alternatív „csodaterápiával” ígérnek gyógyulást számukra” – árulta el az egyesület képviselője hozzátéve, hogy az egyesület fő céljai között szerepel, hogy minél többen elmenjenek a szűrésekre és hogy csökkenjen a halálozás ebből a betegségből adódóan.

Ajánljuk még:

A Covid ellenszerének hirdették, és ha nem is az, fantasztikus gyógynövény: ez a bodorrózsa!

A bodorrózsa kedvelt és széles körben ismert dísznövényünk. Rózsaszín virágaival csodaszéppé tudja varázsolni kertünk apró szegleteit, azonban nagy bánatomra az elmúlt hónapokban szárnyra kapott hírek és álhírek besározták nagy becsben tartott nevét. Szeretném hát elsepregetni a pletykákat, mert a bodorrózsa igenis nagyon hasznos és egészséges része környezetünknek.