Különleges illatának, ízének és gyógyhatásának köszönhetően az egyik legnépszerűbb fűszer- és gyógynövényünk a rozmaring. Gyerekkoromban nem tartozott a kedvenceim közé, valószínűleg jellegzetesen intenzív aromája miatt. Később azonban szépen-lassan állandó szereplővé nőtte ki magát a fűszeresdobozomban. Leveleit végigsimítva az ujjbegyeinken érezhetjük jellegzetes illatát, de a kámforra emlékeztető kesernyés ízt is az örökzöld bokor leveleiből kapjuk.
Hullámzó népszerűségű gyógynövény
A rozmaring a Földközi-tenger vidékén és Dél-Európában őshonos, ott már az ókorban is kedvelt fűszer volt. Ezért is találkozhatunk vele például az olasz konyhában a pizza vagy egy nagy tál paradicsomos tészta közepére biggyesztve. A kolostorkertekben hivatalos gyógynövényként tartották számon. Európa északi részén még a középkorban sem nagyon ismerték, csak később jelent meg arrafelé, amikor a cserepek és a cserepes növények elterjedtek. A honfoglaló magyarok a Pannóniában élő népeknek köszönhetően találkoztak a rozmaringgal.
Fotó: Pixabay / Christian Geof
Magyarországon a 17. században terjedt el jobban, majd a hullámzó népszerűségű gyógynövény az elmúlt néhány évben ismét közkedveltté vált hazánkban is.
Ahogyan elterjedése, úgy nevének eredete is szerteágazó. A rozmaring neve „rosmarinum” alakban már Dioszkoridész orvosbotanikai munkájában is olvasható, aki a „tömjénszagú füvek” egyikeként említette meg. Egyesek szerint a rozmaring elnevezés a görög „rhops myrinos” kifejezésből származik, amelynek „illatos cserje” a jelentése. Mások szerint neve a „ros marinus” szavak összevonása, amely esetben a név „tengeri harmat”-ot jelent. A rozmaringot már az ókorban is előszeretettel használták illatszerként – jellemzően a tömjént helyettesítették vele. Akinek nem telt drága tömjénre, az tömjénillatú rozmaringgal áldozott az isteneknek.
Itáliában a rozmaring a szegények tömjénfája volt. Később Mária rózsájának vagyis „rosemary”-nek nevezték Szűz Mária tiszteletére.
Fotó: Pixabay / Jill Wellington
Termesztése, gondozása, szaporítása
Mivel a rozmaring csak körülbelül -5 Celsius fokig bírja a hideget, ezért sok helyen inkább csak cserepes növényként termesztik. A növények erős fényben (teljes napsütésben) és jó vízelvezetésű talajban érzik magukat a legjobban. Enyhén trágyázzuk, mert a felesleges műtrágya csökkenti a rozmaring virágzását és az illatanyagot. A jó szellőzés is fontos a levélbetegségek megelőzése érdekében. A cserepes növényeket nyáron kivihetjük a kertünk egyik napsütötte szegletébe, de az első fagyok előtt vigyük be!
Tőosztással szaporítható. Hamarabb lesz szedhető rozmaringunk, ha a 8–10 leveles hajtásokat nedves homokban gyökereztetjük.
Egy másik módszer szerint, ha a 10–15 cm hosszú hajtásairól az alsó leveleket eltávolítjuk, és egy pohár vízbe állítjuk, akkor a gyökérkezdemények megjelenése után ültessük nedves homokba. Ugyanakkor cserépbe is ültethető.
A rozmaring elpusztulásának egyik leggyakoribb oka a túlöntözés.
A rozmaringnak sokféle fajtája létezik, beleértve a fekvő és az álló formákat is. A növény szürkés-zöld megjelenésű. Vastag, bőrszerű levelei tűkhöz hasonlítanak. A kicsi, halványkék, rózsaszín vagy fehér virágok két-három fürtben nőnek az ágak mentén. A rozmaring szárításához vágjuk le az ágakat, mielőtt a növény virágozni kezd. Akasszuk fel a kötegeket fejjel lefelé egy jól szellőző helyre. Ha megszáradt, a gallyakat egészben hagyhatjuk, vagy leválaszthatjuk a leveleket a szárról, és tároljuk azokat egy légmentesen záródó edényben.
Fotó: Pixabay / akiragiulia
Ételekben fűszer, bajban orvosság
A friss vagy szárított rozmaringot szinte bármilyen étel elkészítésére alkalmazhatjuk, legyen az baromfi, hal, bárány, marhahús, paradicsom, gomba, sajt, tojás vagy burgonya, de ecet, olívaolaj és gyógynövényvaj ízesítésére is használhatjuk. A rozmaring virága és levele egyaránt felhasználható az ételek elkészítéséhez és díszítéséhez.
A rozmaring azonban nemcsak kiváló fűszer, de gyógynövényként is alkalmazható. Egyes állítások szerint a rozmaring segíthet csökkenteni az izomfájdalmat, erősítheti az immunrendszert és a keringési rendszerünket, valamint javíthatja a memóriát, támogathatja az emésztésünket, sőt, állítólag még a hajnövekedés elősegítésére is használhatjuk. Megakadályozhatja az agy öregedését és védelmet nyújthat a makuladegeneráció ellen. Kiváló vas-, kalcium- és B-6-vitamin forrás. Arra azonban ügyelni kell, hogy
kölcsönhatásba léphet bizonyos gyógyszerekkel, ezért érdemes kikérni az orvos véleményét, ha rozmaringgal szeretnénk gyógyítani magunkat.
Fotó: Pixabay / Silke
Bár alacsony dózisban biztonságosan fogyasztható, rendkívül nagy adagban azonban súlyos mellékhatások (hányás, görcsök, kóma, tüdőödéma) jelentkezhetnek, bár ezek az esetek meglehetősen ritkán fordulnak elő. Mivel egy nagy adag rozmaring akár még vetélést is okozhat, ezért terhes nőknek nem tanácsos semmilyen rozmaringot tartalmazó étrendkiegészítőt szedni.
A rozmaringolajat a népi gyógyászatban emésztési zavarok kezelésére, az emésztőrendszer enyhe görcsös állapotainak oldására, valamint enyhe izom- és ízületi fájdalmak és enyhe perifériás keringési zavarok enyhítésére használják.
Nyersen és szárított állapotában is használják a fürdővizek (gyógyfürdők) illatosítására, mert a fürdőző szervezetét felfrissítheti. A friss és a szárított rozmaringnak is számos kozmetikai, dekorációs, gyógyászati és kulináris felhasználása van. Aromája miatt olajokhoz, szappanokhoz, krémekhez, testápolókhoz, parfümökhöz és WC-illatosítókhoz is szívesen párosítják. A rozmaringot összehúzó és bőrtisztító hatása miatt előszeretettel használják fürdő- és szépségápolási termékekben.
Fotó: Pixabay / Gabrelle Lasser
Az emlékezés és a hűség növénye
Már az ókorban is az emlékezéssel, az emlékezéssel és a hűséggel társították a rozmaringot. A római korban a diákok rozmaringot hordtak a hajukban, hogy jobb emlékeik maradjanak az iskolai évekből. Shakespeare Hamletjében Ophelia azt mondja:
„Itt egy rozmaring szál, az emlékezetre; kérlek, édes rózsám, hogy jussak eszedbe: itt meg háromszín ibolya, ez való a gondolatra.”
A rozmaringot sok helyen hagyományosan a menyasszony fejkoszorújába fonták, hogy arra ösztönözzék a párokat, hogy emlékezzenek esküvői fogadalmukra – így vált a hűség és az igaz szerelem egyik legismertebb jelképévé. Hozzáadták a borhoz, és a menyasszony különleges kívánságait meghallgatva koccintottak. Állítólag szerelembe is lehet esni már csak egyszerűen a rozmaring érintésétől is.
Széken ma is él az a szokás, hogy a menyasszony pártája és a vőlegény bokrétáját rozmaringból készítik. Akinek nincs lehetősége hagyományos széki lakodalomban részt venni, az végignézheti az alábbi, e páratlan hagyományról készült riportfilmet:
2023 őszén mi is megfordultunk a messze földön híres feketetói vásárban, ahol a „széki soron” fel is próbálhattunk egy eladóvá vált menyasszonyi pártát:
Alzetta Alexa, a Fitos Dezső Társulat táncművésze próbálja a rozmaringos menyasszonyi pártát a feketetói vásárban, 2023. október 7-én – Fotó: Gáspár Kinga
A rozmaringot temetési virágként is ismerjük: ilyen kontextusban szeretteink emlékeit jelképezi. Az ókori Egyiptomban balzsamozáshoz használták, és a sírokba is tettek belőle.
A 75 éves magyar királyné fiatalságának legendája
A rozmaringszeszt a magyar királyné vizének (Aqua Reginae Hungariae) is szokás nevezni. A készítmény két rész rozmaringból és három rész alkoholból állt. Gyógyításra való felhasználásának első nyomai Joannes Praevotius, páduai orvostanár munkáiban találhatók, ezek 1666-ban jelentek meg Hannoverben. Többek között egy köszvénygyógyító szer receptjét és annak csodálatos történetét is tartalmazzák. A receptet állítólag saját kezűleg „Sancta Elisabetha, Hungariae olim Regina” írta, aki maga is csodálatos úton jutott hozzá, íme a magyar fordítás:
„Én Erzsébet, a magyarok királynéja, midőn 72 éves koromban kínos köszvényben fetrengék és ezzel az alább megírt orvossággal esztendőkig éldegélnék, amelyre engem egy remete tanított volt, akit sem előbb, sem utóbb soha többé nem láttam, csakhamar javulásomat éreztem, annyira, hogy minden tetemeimben megvidultam s mintegy egészen megifjodtam, arcomban megszépültem, úgyhogy még a lengyel király is megkéretett feleségül, midőn mindketten özvegységben élnénk; de ezt cselekednem az én uram Jézus Krisztushoz való buzgó szeretetem nem engedte, akinek angyalától, úgy hiszem, kaptam ezt az orvosságot.”
Minél többet tudunk a rozmaringról, egyre inkább egyértelművé válik, milyen titokzatos természeti örökségünk.
