Fontos kivizsgálni a szájszárazság okát, mielőtt (még több) bajt okoz

A szájszárazság okai

Nincs abban semmi különös, ha időnként kiszárad valakinek a szája, például azért, mert nem ivott eleget, vagy mert ideges, de a tartós szájszárazság hátterében sajnos komolyabb probléma is állhat. A szokatlan, és szokatlan hosszú ideje tartó szájszárazság (xerostomia) esetén keressük fel a háziorvosunkat vagy a fogorvosunkat, mert fontos kideríteni, hogy mi okozza a tünetet.

Ok lehet például egy aktuálisan szedett gyógyszer mellékhatása,
vagy amikor el van dugulva az orrunk, és kénytelenek vagyunk a szánkon át lélegezni,
de a cukorbetegségben szenvedőknél is gyakori lehet a szájszárazság,
és egy szuvas fog vagy a begyulladt íny miatt is jelentkezhet,
bizonyos esetekben pedig az öregedés egyik kellemetlen velejárója lehet.
Egyes rákos megbetegedések kezelésével is járhat szájszárazság.
A kiszáradáshoz vezető állapotok is állhatnak a háttérben, mint például a láz, a túlzott izzadás, hányás,
hasmenés, vérveszteség és égési sérülések.
Az életmódunk szempontjából különösen az alkoholfogyasztás és a dohányzás befolyásolhatja a nyáltermelést, súlyosbíthatja a szájszárazságot.

Fontos, hogy minden körülményről és tünetről számoljunk be az orvosnak, hogy ő a legpontosabb diagnózist tudja felállítani. A szájszárazság kezelésénél a legfontosabb, hogy kiderítsék, mi a kiváltó oka a jelenségnek. Általában igaz ugyanis, hogy azt a kiváltó okot kell kezelni, amely révén csökkenthető, megszűntethető a kellemetlen tünet.

Minek a tünete a szájszárazság?

A szájszárazság sokszor nem különálló tünetként jelentkezik. Kísérheti többek között

égő érzés vagy fájdalom a szájüregben,
kiszáradt ajkak,
rossz lehelet
száraz torok vagy torokfájás és rekedtség,
száraz vagy barázdált nyelv,
csökkent vagy megváltozott ízérzékelés,
(visszatérő) szájfertőzések,
fogszuvasodás, ínybetegségek,
beszéd-, étkezési vagy nyelési nehézség
problémák jelentkezhetnek a fogsor viselésével,
azt is eredményezheti, hogy a rúzs rátapad a fogunkra.

A szájszárazság esetén a szájban lévő nyálmirigyek nem termelnek elegendő nyálat ahhoz, hogy a szánkat nedvesen tartsák. A nyál segíthet megelőzni a fogszuvasodást azáltal, hogy semlegesíti a baktériumok termelte savakat, korlátozza a baktériumok szaporodását a szájüregben, és lemossa az étkezés után maradt élelmiszer-részecskéket. A nyál emellett javítja az ízlelés képességét, valamint megkönnyíti a rágást és a nyelést. Ezenkívül a nyálban lévő enzimek segítik az emésztést. A nyál mennyiségének csökkenése és a szájszárazság a kellemetlen érzéstől kezdve az általános egészségi állapotunkig sok mindent befolyásol, hatással van a fogaink és az ínyünk egészségére, valamint az étvágyunkra.

Szájszárazság esetén – mivel nem termelődik megfelelő mennyiségű nyálunk, ami a szájüreg kiszáradásához vezethet –, érdemes megpróbálni serkenteni a nyáltermelődést. Létezik néhány egyszerű módszer, amivel ezt megtehetjük. Ilyen lehet például, hogy

növeljük a folyadékbevitel mennyiségét (tiszta vízzel vagy cukormentes itallal),
elszopogatunk egy cukormentes cukorkát vagy elrágunk egy cukormentes rágót,
jégkockát szopogatunk (nem rágunk!),
kerüljük a koffein- és az alkoholfogyasztást, valamint a dohányzást,
kerüljük a sós és a száraz ételeket (például kekszet, pirítóst, szárított gyümölcsöket és banánt), valamint a magas cukortartalmú élelmiszereket,
kerüljük a savas italokat is, mint például a gyümölcslevek (narancs, alma, szőlő, grapefruit és a paradicsomlé),
használjunk szobai párologtatót.

A kiszáradt szájüreg sokszor önmagában is tünet, de fennállása hosszú távon problémákhoz vezethet. Többek között előfordulhat, hogy egyre több szuvas fogunk lesz, és/vagy fogínybetegségek jelentkezhetnek, megjelenthetnek sebek, (gombás) fertőzések a szájüregben. Kirepedezhetnek az ajkaink és az étkezések is nehézkessé, kellemetlenné válhatnak. Ha az orvosunk, fogorvosunk segítségével kiderült, mi állhat a szájszárazságunk hátterében, tegyünk meg mindent annak elmulasztásában, nehogy még komolyabb egészségügyi problémánk legyen belőle.

Ajánljuk még: