Gyakori tünet, és a száraz száj betegség jele is lehet

Egészség

Gyakori tünet, és a száraz száj betegség jele is lehet

Becslések szerint a szájszárazság a népesség 25 százalékát érinti, gyakoribb jelenség a 60 év feletti korosztály esetében és a nőknél. Az okai között lehetnek az öregedéssel összefüggő folyamatok, krónikus betegség vagy valamilyen gyógyszer mellékhatása. Számos következménye van: negatívan befolyásolhatja a beszédet, a rágást, az ízérzékelést és a nyelést is. Fokozza a fog- és ínybetegségek kialakulásának esélyét, nem beszélve a kellemetlen szájszagról.

Mind fiatalon, mind idősebb korban teljesen természetes, ha időnként kiszárad a szánk, például az ideges vagy stresszes helyzetek is ilyen hatással lehetnek a szervezetünkre. Mindez még nem utal semmiféle komolyabb betegségre, idegi reakció, amire egy rágógumi vagy cukorka megfelelő segítség lehet. Az is előfordul, hogy egy alkoholtartalmú szájvíz okozza, avagy éppen a fogkrémre reagálunk szájszárazsággal. Ilyenkor érdemes váltani, és jó esetben a probléma hamar el is múlik. Az éjszakai horkolás következménye is lehet, hogy reggelre kiszárad a szánk a száraz levegőben, ilyen esetben egy megfelelő párásító lehet a jó megoldás.

A krónikus szájszárazság azonban nem oldható meg ilyen egyszerűen: stressz nélkül és szájvizek váltása után is jelentkezhet. Akkor érdemes orvoshoz fordulni, ha állandó, kellemetlen, gyakran fémes szájízt érzünk, ha érdesebb, szárazabb ételek fájdalmat, sebeket okoznak a szánkban, ha sűrű a nyálunk és gyakran megállunk beszéd vagy evés közben inni. A szubjektív, kellemetlen érzésen túl a szájszárazság és a nyálmirigyek alulműködése mérhető, ez egy diagnosztizálható jelenség. Ha pedig a nyáltermelődés zavaraival összefüggő xerosztómiát gyanít a kezelőorvos, akkor a szájüreg vizsgálata mellett magát a nyálelválasztást és nyáltermelődést is ellenőrizik.

Miért baj?

A nyálnak több fontos feladata is van: védi a szájat és a fogakat azáltal, hogy fenntartja az egészséges ásványianyag-egyensúlyt, hígítja a savakat, elmossa az ételt és a baktériumokat. Nyál nélkül a baktériumok gyorsan megtámadhatják a fogakat és megfertőzhetik az ínyt is. Szerepe van továbbá az ízérzékelésben, az étel feldolgozásában, a nyelésben, az emésztésben, sőt a beszédben is. Fő alkotóeleme a víz, de ásványi anyagokat, proteineket, anyagcsere-termékeket, elektrolitokat, enzimeket és más vegyületeket is tartalmaz.

Tehát hosszú távon fogszuvasodás, visszatérő szájüregi gyulladások, nehezen gyógyuló szájpenész, illetve égő száj szindróma alakulhat ki.

Mi lehet az oka?

A szájszárazság a különböző, krónikus betegségekre szedett gyógyszereknek is köszönhető: több száz szernek van ilyen mellékhatása, leggyakrabban a vizelet-inkontinencia elleni kezelések, vérnyomáscsökkentők, antidepresszánsok, antihisztaminok, stesszoldók, opioid fájdalomcsillapítók és inhalációs hörgőtágítók állhatnak a tünetek hátterében. Ebben az esetben érdemes másik, hasonló hatóanyagú gyógyszert kérni a szakorvosunktól a betegségünkre, szerencsére ma már alig van olyan gyógyszer, amely nem váltható ki.

Viszont az idő előrehaladtával általában egyre több krónikus betegségünk alakul ki, és minél több gyógyszert szed valaki, annál nagyobb a szájszárazság kialakulásának a kockázata, akkor is, ha a gyógyszerek mellékhatásai között ez a jelenség nem szerepel. A tünet lehet kemo- és sugárterápia következménye is, ez gyakori a fejet és nyakat érintő daganatos betegségek kezelésénél.

A szárazság hátterében azonban ennél banálisabb okok is húzodhatnak: idősebb korban kevésbé érezzük a szomjúságot, ezért nem iszunk eleget. Napi két liter folyadék bevitele elengedhetetlenük fontos, egy meleg nyári napon a 3 liter sem tekinthető soknak.

A szájszárazság sajnos nem egy esetben viszont komolyabb alapbetegség tünete is lehet.

Ilyen a diabétesz mindkét fajtája, a hepatitis C vagy a Sjögren-szindróma nevű autoimmun betegség (ilyenkor más nyálkahártyák kóros szárazsága is tapasztalható), gluténérzékenység, magas vérnyomás, de a szájon át légzés miatt jelezhet például krónikus orrdugulást, allergiát, alvási apnoét. Lehet depresszió, szorongás, stressz vagy a központi idegrendszert érintő problémák, illetve daganat tünete is. Ezért a helyzetet illik komolyan venni, s ha sehogy nem múlik el, mindenképpen forduljunk elsőként a körzeti orvoshoz, aki komplexebb vizsgálatokra fog minket beutalni.

Ajánljuk még:

 

 

Már követem az oldalt

X