Egészség

Csak az orvos tudtával, avagy a helyes tablettaszedés életet menthet

„Vény nélküli, úgyhogy nem árt.” „Az interneten sem árulhatnak akármit.” „Kicsi dózis nem csinál bajt.” Mindhárom mondat hazugság. Veszélyes hazugság.

Gerontológiai kutatóként dolgozom, idős emberekkel. Naponta beszélgetek velük, követem a szakirodalmat és igyekszem a szépkorúak aktuális lelki-testi gondjaival is naprakész lenni, hogy ne érjen meglepetésként egy-egy történet. Mégis meglepődtem, mikor néhány napon belül két túlságosan hasonló, túlságosan szomorú esetről értesültem, amik megelőzhetőek lettek volna némi előzetes beszélgetéssel.

Az első történet Ilonához kapcsolódik, aki egy 70 éves, egészséges asszony, egész életében dolgozott, s bár öt éve ment nyugdíjba egy kisvárosi cégtől, visszajár az irodába kisegíteni, szükség van rá, jelenlétére, tudására és tanácsaira egyaránt. Elmondta: a komoly betegségek egész életében elkerülték, egy vakbélgyulladáson és a két szülésen kívül kórházban nem is volt. Ha fájt a feje vagy valamiért szédült, ivott egy kávét vagy bekapott valami vény nélkül kapható gyógyszert. Ugyanígy járt el a sok ülés miatti derékfájással is, egy vény nélküli gyógyszer, néha egy kenőcs, s egy fél óra múlva jobban volt. Mindig azt mondta: „én már hetven leszek nemsokára, tudom, hogy nekem mi a jó”. Pár hónapja azonban valami történt. Azt érezte, hogy nemcsak a felkelés után, pár percig, hanem napközben is szédül, sőt: nem volt étvágya, s ha megevett valamit, nem egyszer hányás kínozta, s fájt a hasa és az oldala. A tünetek pedig egyre erősebbek lettek, hiába itta a kávét vagy ült le pár percre, hiába kapott be egy-egy fájdalomcsillapítót. Végül elment a körzeti orvoshoz, ahol egy hosszú beszélgetésből kiderült, enyhe

paracetamol-túladagolása van: a különféle vény nélkül beszedett fájdalomcsillapító tablettákból adódott össze ez az anyag.

Ha a paracetamol-túladagolást nem fedezi fel az orvosa, minden bizonnyal nem úszta volna meg súlyos májkárosodás nélkül.

A másik, nagyon hasonló esetben egy asszony hatvanévesen kezdte azt tapasztalni, hogy elfelejt szavakat, s időnként nem tudja, hogy mit szeretett volna vásárolni, kénytelen felírni egy papírra a megvásárolandó termékek nevét.  Ahelyett, hogy azonnal orvoshoz fordult volna, vény nélküli agyserkentőket vásárolt, mert egy barátnője tanácsolta neki, hogy ez mennyire jó, neki is sokat segített. Később egy ügynöktől olcsón vásárolt egy másik, keleti készítményt, amiről az interneten olvasott fantasztikus dolgokat – utólag ezeket hallva fogja leginkább a fejét egy szakember. Pár hét után az asszony megszédült és elájult az utcán, kórházban kiderült: enyhe agyvérzést kapott a vény nélküli agyserkentő túladagolásától, ráadásul az eséstől agyrázkódása is lett. Azóta – bár már orvosi ellenőrzésre szedi gyógyszereit – beszéde és mozgása lelassult, s nem szívesen hagyja el az otthonát. 

Ez csak két eset, ami megmutatja: a vény nélküli gyógyszerek is okozhatnak gondokat ha nem megfelelő módon, szaktudást nélkülözve alkalmazzuk őket. Akár idősek, akár fiatalok vagyunk, figyelnünk kell arra, mit veszünk be és miért.  Ne szedjünk semmilyen orvosi készítményt anélkül, hogy orvossal vagy gyógyszerésszel egyeztetnénk róla, mert bár önmagában kárt egy vény nélkül kapható (patikában árult!) gyógyszer sem okozhat, a pirulák egymással kölcsönhatásba léphetnek, és az is igen nagy gondokat okozhat. Egyáltalán nem biztos, hogy egy egyszerű gyulladáscsökkentő vagy fájdalomcsillapító valamelyik összetevője nem ütközik a folyamatosan szedett gyógyszereink hatóanyagával! 

És még fontosabb: gyógykészítményeket tiszta forrásból szerezzünk be, ne az internetről! Ugyanez igaz a fogyasztószerekre, az étrend-kiegészítőkre, a vitaminokra... menjünk biztosra, és áldozzuk rá az időnket, a pénzünket, hogy biztosan megfelelő minőségű szerekhez jussunk.

A saját testünkre ne úgy vigyázzunk, hogy „bekapunk valamit”, mert „úgyis tudjuk, nekünk mi a jó”, hanem úgy, hogy az orvosainkkal egyeztetve, csak általuk jóváhagyott terméket veszünk be! Higgyék el, megéri az a kétperces telefon vagy a látogatás a rendelésen, hiszen ezzel elkerülhetjük a váratlanul érkező bajt, amit a túladagolás, az enyhe vagy súlyos gyógyszerérzékenység vagy a különféle anyagok keveredéséből származó mérgezés okozhat!

Ajánljuk még:

Mint emberek a sót... – ami nélkül nincs ízes élet

„Úgy szeretlek Édesapám, mint emberek a sót!” – mondja a mesebeli királyleány, és valljuk be, a furcsa megfogalmazás ellenére – királyi édesapjához hasonlóan – igazat kell neki adnunk. Elsőre talán azt hihetnénk, hogy a só csak egy a gyakrabban használt konyhai ételízesítők közül, azonban ha jól végiggondoljuk, életünk szinte minden területén találkozhatunk vele. Változatos felhasználási lehetőségeihez hasonlóan történelme is izgalmas: volt már fizetőeszköz, rendeztek vele adósságot, ráadásul az egyik legjobb minőségű kősót Európában éppen a Kárpát-hazában bányásszák.

 

Már követem az oldalt

X