Az is napozás, ha a hegyekben kirándulsz, ha az utcán mászkálsz vagy csak kertészkedsz – bőrgyógyászt kérdeztünk a fényvédelemről

Mi számít napozásnak? Csak az, ha kifekszünk fürdőruhában a tóparton egy törülközőre, vagy már az is napozásnak számít, ha napközben jövünk-megyünk a városban, a szabadban?

A bőrünk szempontjából sajnos napozásnak számít az utóbbi is, mert ugyanúgy éri a nap azt a bőrfelületet, ami nincs védve ruházattal vagy fényvédő krémmel. Már tavasz végén, nyár elején is jönnek hozzánk lebarnult bőrű páciensek digitális dermatoszkóppal végzett anyajegyszűrésre, rákszűrésre. Mindig megkérdezem: napoztak-e, annak köszönhető a bőrük színe? Ők meg csak legyintenek, 

„ugyan, én sosem napozom, nincs nekem arra időm, csak kertészkedtem”.

De nincs különbség a kettő között, pontosan ugyanannyi károsodást okozhat a bőrnek kertészkedés közben is a napsugárzás, mintha az illető kifeküdt volna a napra. Lehet, más volt a cél, de ugyanaz a hatás.

Vagyis mindig, minden körülmények között védekezni kell a nap káros sugaraival szemben?

Igen, és kifejezetten pártolom a fizikai fényvédelmet, ami ruházatot jelent, de megfelelőt: például egy nagyon vékony, fehér blúz még nem nyújt feltétlenül elegendő fényvédelmet.

Egyes pácienseink például azzal érkeznek, hogy egész nap ingben voltak, mégis leégett a válluk…

Ez azért lehetséges, mert a világosabb színű, vékony ruhanemű is átereszti az UV-fényt, vagyis nem véd megfelelően. Nyáron nem éppen népszerű, de pont a sötétebb, vastagabb szövésű anyagokból készült ruhadarabok nyújthatnak nagyobb biztonságot. A hatékonyságot úgy lehet ellenőrizni, hogy egy lámpa fölé tesszük a ruhánkat: minél jobban átvilágítja, annál kevésbé véd az adott ruha. De léteznek már kifejezetten UV-védelmet biztosító anyagok, amelyek akár a teljes testet is képesek megvédeni a káros sugárzásokkal szemben, jellemzően pólók, úszóruhák, amikben fürdeni is lehet. A gyerekeknél különösen fontos, hogy ruházattal nyújtsunk nekik megfelelő fényvédelmet, hiszen hároméves kor alatt nem is használhatunk fényvédőt a bőrükre.

Sőt egyáltalán napnak kitenni sem szabad őket ebben a korban.

Ha mégis elkerülhetetlen, mert például együtt nyaralunk a tengerparton, akkor érdemes beszerezni ilyen, UV-védelemmel ellátott ruhát és sapkát. A tapasztalatok szerint nem zavarja a gyerekeket, hogy nyakig fel vannak öltöztetve, még ha mi úgy is érezzük. Attól sem kell félni, hogy a fürdés után az öltözék vizes és megfázik a gyerek: ezek a speciális anyagok gyorsan száradnak. Persze le lehet cserélni, ha biztosra akarunk menni. A felnőtteknek javasoljuk, hogy pólót, illetve minél nagyobb karimájú kalapot vegyenek fel. Természetesen a megfelelő UV-védelemmel ellátott napszemüveg viselése is fontos, különben a napsugárzás károsíthatja a szemet. Azoknak a férfiaknak, akik elkezdtek kopaszodni vagy nagyon rövid a hajuk, érdemes a hétköznapokban is valamivel fedni a fejüket a leégés ellen. Azt sem szabad elfelejteni, hogy árnyékban és borult időben is van UV-sugárzás.

A fényvédő készítmények közül mindegy, milyet használunk?

Az állaga szinte mindegy, az ízlés kérdése: az olajoktól szépen csillog a bőrünk, a naptej, az átlátszó spray pedig könnyen és gyorsan felszívódik, nyoma sem marad. A napközbeni jövés-menéshez vagy sportoláshoz ez utóbbi praktikusabb. Az állagnál sokkal fontosabb a faktorszám, ami alapvetően egy arányszám, azt adja meg, hogy az adott termék használatával mennyiszer több időt tölthetünk a napon leégés kockázata nélkül ahhoz képest, mintha nem használnánk. Persze, ez mindenkinél más, hiszen egy nagyon fehér bőrű ember rövid időt tud csak a napon tölteni fényvédelem nélkül, talán tíz percet, vagy még annyit sem. Fél óra után azonban még a barna bőrűek is leéghetnek krém nélkül.

Tehát a védelem szempontjából nincs nagy különbség a 30-as és az 50-es fényvédőkrém között, ez a védelem időtartamára vonatkozik.

Vagyis midenképp magasabb, akár 50 pluszos faktorszámmal rendelkező fényvédő termékeket javaslunk. Bármilyen magas is a faktorszám, kétóránként akkor is érdemes bekenni a bőrünket, főleg tengerparton, vízközelben. Fontos, hogy vízálló fényvédő terméket használjunk, ugyanis a vízben is ér bennünket UV-sugárzás, egy méter mélyen még 50 százalékos erősségű a mértéke, vagyis nem csoda, hogyha valaki egész nap csak a vízben tartózkodik, akkor is leég. Ráadásul a víz visszaveri a napsugárzást, ez olyan, mintha kétfelől kapnánk a fényt: fentről és lentről egyszerre. Ugyanez igaz a homokra is, ott a pici homokszemcsék verik vissza a sugarakat. Kevesen tudják, hogy

a magasság növekedésével az UV-sugárzás is növekszik, vagyis ha valaki a hegyekben kirándul, szintén erősebb napsugárzás érheti,

ezért itt is fokozottan gondoskodni kell a bőr védelméről. Szintén új információ lehet sokaknak, hogy a fényvédő termékek többsége körülbelül fél óra elteltével fejti ki a megfelelő hatást, tehát ennyivel hamarabb kell felkennünk a bőrünkre, mielőtt kimennénk a napra.

Melyik sugárzás a káros, az UVA vagy az UVB? Milyen jelölésekre kell figyelni a vásárlásnál?

Sokáig tartotta magát az az elmélet, hogy csak az UVB-sugárzás a káros és az UVA nem. Sajnos azonban ez nem igaz. Az UVB a leégésért felelős, az UVA pedig a barnaságot okozza.

A barna szín és a szaruréteg megvastagodása  bőrünk védekezése a nap sugaraival szemben.

Az UVA a mélyebb rétegeket is eléri, így a mélyebben található sejteket, szöveteket is károsíthatja. Mindkettő rákkeltő hatású lehet hosszútávon. Ezért olyan fényvédő terméket válasszunk, ami egyaránt védelmet nyújt ellenük. Ha nem találnánk ilyen jelölést egy terméken az azért van, mert néhol az SPF jelöli az UVB-sugarakat, az PPD pedig az UVA-ra vonatkozik.

A kozmetikumokon szoktam találkozni az SPF felirattal. Szabad sminkelni, mielőtt napra megyünk? Régebben sokat lehetett hallani, hogy foltos lehet tőle a bőrünk…

Alapvetően azt mondanám, ne sminkeljünk, hiszen a smink alatt nem tud megfelelően lélegezni a bőrünk, a melegben kitágulnak a pólusok, és könnyebben bejuthat a szennyeződés, ráadásul az izzadással elkenődhet az arcunkon a festék. Manapság már léteznek olyan fényvédő krémek, amelyek színezettek, alapozóként is használhatók, ezekkel nyugodtan bekenhetjük az arcunkat, ahogyan azokkal az alapozókkal is, amelyek csomagolásán feltüntették a fényvédelmet. A barna foltosodást pedig illatanyagok is okozhatják, ezért nem ajánlott a parfüm használata sem.

Azért létezik a napsütésnek jótékony hatása is…

Kétféle jótékony hatását említeném. A napsütéstől jobb kedvünk lesz, de ehhez nem kell kilépnünk a házból vagy az árnyékos teraszról, ilyen körülmények között is hat a pszichés jóllétünkre. A másik a D-vitamin szintézis, de ehhez nem kell sok időt tölteni a napon.

Ha valaki naponta kétszer tíz percet tölt a napon fedetlen karokkal, lábakkal, miközben az arcát is éri a nap, az már elegendő ahhoz, hogy megfelelő mennyiségű D-vitamin termelődjön a szervezetében.

Természetesen ebben az esetben is igaz, hogy délelőtt 11 és délután 3 óra között nem szabad napra menni, mert ebben az időszakban a legerősebb a sugárzás.

Ezek szerint nincs olyan, hogy egészséges napbarnított bőr?

Nincs.

Amikor valakinek barnul a bőre, az azt jelenti, hogy a szervezete védekezésre kényszerül a napsugárzás ellen.

Emellett a szaruréteg vastagabb lesz az UV-fény hatására, ami ugyancsak a védekező mechanizmus része.

Gyorsabban is öregszik a napsütötte bőr.

Igen, így van. Egyrészt léteznek regeneráló mechanizmusok, amelyek a kor előrehaladásával már nem működnek megfelelően. Másrészt minél többet tartózkodtunk a napon az életünk során, annál inkább csökken a regeneráció mértéke, akkor is, ha fiatal korunkban tettük azt. Szinte közhely már, de a bőrünk nem felejt. Kialakulnak a bőrelváltozások, megjelennek a pigmentfoltok, az elszarusodási zavarok. Öregkori szemölcsök fejlődhetnek ki, amelyek ugyan nem károsak az egészségre nézve, viszont esztétikailag zavaróak lehetnek. Majd kialakulhatnak a különböző bőrráktípusok. A leggyakoribb az alapi sejtes bőrrák, a bazalioma. Idősebb korban, főleg nyolcvan éves kor felett ez nagy százalékban előfordul, vagy a már rosszindulatúbb, elszarusodó laphámrák. Ez utóbbinál gyakrabban vannak áttétek a környező nyirokcsomókba vagy más szervekre. És sajnos kialakulhat a legrosszabb, a melanóma, amiről nem győzünk eleget beszélni.

A melanóma viszonylag gyorsan képes áttétet képezni a környező, de akár távolabbi szervekre is.

Az orvostudomány és a gyógyszeripar fejlődésének köszönhetően ma már léteznek olyan készítmények, amelyek képesek lelassítani vagy akár megállítani a melanóma terjedését, és elősegíthetik, meggyorsíthatják a gyógyulást. Nem győzzük hangoztatni a rendszeres szűrővizsgálat fontosságát. Érdemes évente ellenőriztetni az anyajegyeinket, különösen annak, akinek sok van. Ilyenkor fehérneműre vetkőztetjük a pácienseket és szó szerint tetőtől talpig alaposan átnézzük még a hajlatokat is. Persze van, aki ugyanannyit van a napon, mint más, és nem alakul ki rajta rosszindulatú elváltozás, másnak pedig igen, ez többek között a genetikától is függ. A hajlam öröklődhet. Családi halmozódás esetén még fontosabb a rendszeres szűrővizsgálat. Természetesen a bőrtípusunktól is függ a kockázat, de a sötétebb bőrűek vagy a gyorsabban lebarnulók sincsenek biztonságban. Van olyan betegünk, akinek egyetlen elváltozás volt a barna tónusú bőrén, és az sajnos éppen melanóma volt…