Nem szeretek napozni, de talán jobban is járok, ha kerülöm a napot – figyelmeztetett a bőrgyógyászom

Nem szeretek napozni. Unatkozom közben: a telefon nem köt le, olvasás közben vakít a fehér papír, a nézelődést körülbelül fél óra alatt megunom. Tudom, bárcsak ez lenne a legnagyobb probléma az életemben! De szerintem sokan vagyunk, akik legalább nyáron szeretnénk egy kis egészségesen barna bőrszínt. Az arcomat és a karomat éri legtöbbet a nap – ez meg is látszik, amint fürdőruhára vetkőzöm.

Az egységes barna színt azonban csak a napon aszalódva érhetném el, vagy ha a mindenféle tiltás és figyelmeztetés ellenére vennék egy szolibérletet. Bevallom, olykor-olykor elcsábulok, de mindez olyan fölöslegesnek tűnik, ha utána, amikor csak tehetem, inkább kerülöm a napot, és az árnyékba húzódva keresztrejtvényt fejtek vagy olvasok.

Sok-sok évvel ezelőtt még a fehér bőr volt a divat, azt mutatta, hogy viselője kiváltságos. A nemesek bőre ugyanis védve volt a napsugarak ellen, nem úgy, mint a szegényebbeké, akik gyakran az egész napot a szabadban töltötték, a tűző napon dolgoztak, s emiatt hétről hétre barnább lett a bőrük. Az évek alatt azonban változott a világ, és a napsütötte barna bőr egyre nagyobb divat lett, sőt, egy idő után talán már azt is jelenthette, hogy a viselője megteheti, hogy egész nyáron csak a hasát sütteti, míg a „dolgozó nép” a munkahelyén sínylődik – ahol a nap nem éri a fehér bőrüket.

Ahogy divatba jött a barna bőr és egyre több helyen megnyitottak a szolárium stúdiók, úgy hallatták egyre jobban a hangjukat a bőrgyógyászok, figyelmeztetve az embereket a természetes és a mesterséges (nap)sugárzás veszélyeire. Manapság már számtalan forrásból tájékozódhatunk arról, hogyan lehet tudatosan és biztonságosan barnulni, mégsem lehet elégszer felhívni rá a figyelmet, hiszen

még mindig vannak, akik a jó tanácsokra fittyet hányva nyújtóznak végig a strandtörülközőn, mondván, nekik úgysem lesz semmi bajuk.

Csakhogy a bőrünk nem felejt. Az összes káros sugárzást és leégést megjegyzi, hiába regenerálódott a bőrfelszín néhány nap alatt. Hordozzuk magunkkal gyerekkorunktól kezdve a bőrünket ért károkat, amiknek akár már negyvenéves korunk felett megihatjuk a levét.

„Nagyon sok fénykárosodott bőrt látok mostanában. Ráadásul negyvenes hölgyek bőréről van szó, nem idősebbekéről. Nemrég volt nálam egy hölgy, aki korábban szoláriumtulajdonos volt és rendszeresen szoláriumozott. Hat darab kóros elváltozást találtam a bőrén, ami egyértelműen a túlzott szoláriumozás eredménye” – vágott a közepébe dr. Szabó András bőrgyógyász. A szolnoki szakorvos a különböző bőrtípusok bemutatásával folytatta. „Aki az 1-es vagy a 2-es bőrtípusba tartozik, tehát fehér bőrű, kék szemű, nehezen vagy egyáltalán nem barnul le, valamint könnyen leég a napon, annak egyáltalán nem javasolt a napozás, és nem javasolt a szolárium sem.”

Mind a napozásnak, mind a szoláriumozásnak lehet azonnali, káros mellékhatása, mégpedig a leégés, későbbiekben pedig a bőr korai öregedése és rosszindulatú elváltozások jelentkezhetnek. A fehér, könnyen leégő bőrűek fokozottabban ki vannak téve ezeknek a káros hatásoknak, ezért egyáltalán nem ajánlott számukra tartósan a napon tartózkodni.

„Sajnos nem sok lehetőségük van arra, hogy egy kis barnaságot szerezzenek. Nekik az önbarnító krémeket szoktam javasolni. Ezek a bőr felső rétegében, a szarurétegben fejtik ki hatásukat. Ez valójában egy úgynevezett „optikai tunning”, de ha valaki jó minőségű krémet használ és egyenletesen viszi fel a bőrre, akkor hasonló hatást érhet el vele, mintha a napon barnult volna le. Hátránya, hogy egy-két hét alatt fokozatosan lekopik, hiszen nem a bőr mélyebb rétegeiben, hanem annak felszínén fejti ki a hatását” – magyarázta a szakember.

Ha a világos bőrűek mégis kimerészkednek a napra, esetükben különösen fontos a megfelelő fényvédőkrém használata: legalább 30 faktoros fényvédő krém javallott, persze ennél is jobb az 50-es, vagy az 50+ -os. Ez utóbbi rendelkezik a legmagasabb fényvédelemmel.

„A fehér bőrűeknek érdemes inkább elfogadni, megbarátkozni azzal, hogy nem barnulnak le, mert nem éri meg. Rövid távon, néhány leégés árán talán tudnak szerezni némi barnaságot, de hosszabb távon ártalmas lehet, később könnyen visszaüthet” – tanácsolja a bőrgyógyász hozzátéve, hogy

ugyanez vonatkozik azokra is, akiknek ötvennél is több anyajegyük van, vagy akiknél a családban előfordult már rosszindulatú bőrdaganat.

Az ő esetükben is érdemes alaposan megfontolni, hogy mennyi időt töltsenek a napon, vagy befeküdjenek-e egy szoláriumba.

Némileg szerencsésebb helyzetben vannak a napozás szempontjából azok, akik a 3-as és 4-es bőrtípusba tartoznak. Ők azok, akik könnyen lebarnulnak, és nehezen, vagy egyáltalán nem égnek le. Fontos azonban, hogy ők is (és az 1-es és 2-es bőrtípusba tartozók is) betartsák a napozás alapvető szabályait, vagyis például azt, hogy 11 és 16 óra között ne napozzanak, használjanak megfelelő faktorú fényvédőkrémet és figyeljenek oda a fokozatos barnulásra. A napfénynek erős szárító hatása van, ezért a megfelelő hidratálás is elengedhetetlen, különösen, ha hosszabb időt töltöttünk a napon. Ez is segíti például késleltetni a bőröregedést. Megtudtuk, hogy

tavasztól őszig érdemes olyan nappali arckrémet használni, ami fényszűrővel, UV-védelemmel van ellátva.

„Azt szokták mondani, hogy a valódi napfény még mindig jobb, mint a szolárium. Egyes tanulmányok szerint a szolárium káros hatása majdnem háromszor olyan ártalmas, mint a napfényé. A szolárium jellemzően UVA sugárzást tartalmaz, és sokszor valamennyi UVB-t is. Az utóbbi felelős a bőröregedésért, és a rákkeltő hatását is fontos megemlíteni. De mind az UVA, mind az UVB sugárzás fokozza a melanoma kialakulásának esélyét” – elemezte a bőrgyógyász, majd  egy váratlan kijelentéssel folytatta. „A bőrgyógyászok jellemzően tiltják a szoláriumot. Én azonban egy picit megengedőbb vagyok. Azt szoktam mondani, hogy aki a 3-as vagy a 4-négyes bőrtípusba tartozik, az szezonálisan hetente, kéthetente egyszer elmehet szolizni, ha szeretne. A szoláriumnak ugyanis megvannak a maga kedvező hatásai, mint például az, hogy a használata révén endorfin szabadul fel a szervezetben, és kellemes érzéssel tölti fel a vendéget, ami jót tesz a mentális egészségnek.”

Fontos azonban körültekintően megválasztani a szolárium stúdiót. Bármi legyen is kiírva, minden szolárium ugyanazon az elven működik. „A hatóságok sajnos nemigen vizsgálják a szoláriumcsöveket, pedig érdemes lenne bemérni az egyes csövek által kibocsátott fény spektrumát. Így kiderülhetne, hogy azok nincsenek-e nagyon elöregedve, vagy hogy az UVA mellett mennyi UVB sugárzást bocsátanak ki. Hiszen az UVB sugárzás a rákkeltőbb, és az felel jellemzően a bőr megégéséért is.” Vagyis ha úgy döntünk, hogy mégis veszünk egy tízalkalmas bérletet, érdemes egy megbízható üzletet keresnünk, ahol tudjuk, hogy valóban minőségi gépek működnek, és odafigyelnek azok karbantartására, nem utolsósorban pedig a tisztítására, fertőtlenítésére – sok kellemetlen fertőzést lehet ugyanis összeszedni egy elhanyagolt szoláriumban.

Ami a legfontosabb: óvni kell a bőrt a leégéstől.

Ez ugyanis a legkárosabb dolog, ami megtörténhet vele. A rendszeres leégések káros hatásai összeadódnak az évek során, aminek akár már negyvenéves kor felett megtapasztalhatjuk a szomorú eredményét. A fiatalos és egészséges (arc)bőr titka, hogy kerüljük a napot – legalább is hosszabb távon mindenképp.

Nyaraláson nemcsak napozva lehet kikapcsolódni, ha megtanulsz lelassulni, igazán élményekkel teli napok várnak rád.