A demencia jól és kevésbé ismert típusai: létszükség tudni, mivel állunk szemben!

2019-ben májusában publikálták amerikai kutatók azt a tanulmányt, amelynek révén mára kétségkívül világossá vált, hogy az Alzheimer-kór, a Lewy-testes, a vaszkuláris (és más, több tucat, kisebb elterjedtségű demencia) mellé egy új leépülési betegséget sikerült azonosítani, amelynek a kutatók a LATE nevet adták. Ahhoz, hogy értsük, miért nagy dolog ez, fontos fontos áttekintenünk a már ismert, legelterjedtebb demenciafajtákat.

A legismertebb demenciafajta a már több mint száz év ismert Alzheimer-kór, amely két, speciális fehérje (β-amiloid peptid és a tau protein) kóros felhalmozódását jelenti az agy idegsejtjeiben. Amely területet érinti a halmozódás, ott jelentkeznek először szó-felejtési, tájékozódási, tervezési, tárgyfelismerési vagy emlékezetkiesési problémák. Nagyjából elmondható, hogy az Alzheimer-kór a demenciák felét alkotja (legalább is a LATE felbukkanásáig így gondolták a kutatók).

Egy másik, gyors leépülést hozó típus neve Lewy-testes demencia (DLB), aminek lényege az, hogy az agy egyes területein kóros, speciális, ún. α-szinukleinben gazdag fehérjecsomók (a már 1912-ben azonosított Lewy-testek) okoznak idegsejt-problémákat, s ez a gond a testmozgásban, a gondolkodásban, a viselkedésben és vizuális hallucinációkban jelentkezik elsősorban. A Lewy-testes demencia az összes demencia kb. 10-15 százalékát alkotja, de gyakran társul Parkinson-kórral is (PDD).

A megint másik vaszkuláris demencia úgy alakul ki, hogy az agy különféle érszakaszait kisebb-nagyobb traumák (stroke-ok, agyi infarktusok stb.) érik, s ezáltal ezek a területek kevésbé vagy nem funkcionálnak. Elterjedtsége a harmadik legjelentősebb a demenciák között.

És ott a legfrissebben felfedezett típus: a LATE (teljes nevén: limbic-predominant age-related TDP-43 encephalopathy). Ez szűkebb korosztályi csoportot érint és oka is más, mint az eddig ismert demenciáké. A szinte 100 százalékban 80 év feletti betegek szervezetében egy, az eddig említettektől teljesen különböző fehérje (TDP-43) halmozódik fel, főként az amigdalában, a hippokampuszban és az agy ezekhez közel eső, középső részein, amely így, mérgező hatásával az emberi kommunikáció, az érzelmi élet és az emlékezet egyre súlyosbodó zavarait okozza, egyébként az Alzheimerhez nagyon hasonlóan. Éppen ez az oka annak, hogy a kutatók 2019-ig a tüneteket látva azt hitték, hogy Alzheimer-kórral van dolguk, s ezen betegség szinten tartására vagy a lehető leglassabb romlási folyamat elérésére kifejlesztett gyógyszereket adták a LATE-s betegeknek is, nagyfokú sikertelenséggel. Az utóbbi években a világ több pontján végzett boncolások és egyéb kutatások mára egyértelműen kimutatták: ezen betegek leépülését nem az Alzheimer, hanem a LATE okozta.

A betegség azonosítása után rendszerint annak kidolgozása következik, hogy a felhalmozódó fehérjét hogyan lehet blokkolni. Erre jelenleg még nincsen megnyugtató megoldás, vagyis nincs gyógyszer a LATE betegségben diagnosztizáltak kezelésére – egyelőre.

Mi hát a teendő?
Nemcsak az Alzheimer vagy más demenciák, de a LATE előfordulása is sokkal kisebb azon embereknél, akik már harmincas-negyvenes éveiktől kezdődően rendszeresen tornáztak, s ezzel egyidőben táplálkozásukban a mediterrán étrendet helyezték előtérbe, tehát gyümölcsöket, zöldségeket, egészséges zsírokat (például olívaolajat), halat, hüvelyeseket és teljes kiőrlésű gabonaféléket fogyasztottak, kerülték a zsíros és cukros táplálkozást.

A táplálkozás mellett természetesen szereppel bír a „szellemi torna” is

– nagyon fontos, hogy agyunk tanulással kapcsolatos területeit naplóírással, nyelvtanulással, memoriterekkel, keresztrejtvényfejtéssel stimuláljuk, s ha van rá módunk, iratkozzunk be a környékünkön működő egy-egy szenior akadémiai kurzusra, s járjunk rendszeresen a foglalkozásokra.

Nincs messze az az idő, amikor a demencia ma már kifejezetten hatékony terapikus lelassítása eljut abba a fázisba, hogy az állapotromlást hosszú időre meg lehet állítani, s talán pár évtized múlva már vissza is lehet fordítani a romlási folyamatot. Addig, amíg ez megtörténik, a legfontosabb feladatunk a fizikai, lelki és szellemi harmónia és az aktív tevékenység – ez a legjobb prevenció, ha pedig azonosítják nálunk a betegség valamelyik fajtáját, akkor a terápia pontos betartása mellett ugyanez a feladatunk: őrizni a testi, lelki és szellemi állapotunkat! Ez a mi munkánk, s nem is kevés!

 Ha többet szeretnél tudni a demenciáról, itt olvashatsz 9 kezdeti tünetéről vagy arról, miképpen kapcsolódik a veszélytelennek hitt hangulatingadozásokhoz.