Nyáron sűrűbben szenvednek a gyerekek balesetet és ebben nem feltétlen a kánikula a ludas

Persze, nem lehet mindig a kicsiken a szülők és a felnőttek szeme, egyébként se mehet úgy minden nap, hogy a gyerek mást se hall, mint hogy „Nem szabad, tedd már le, ne szaladgálj már!” S nyáron igenis a szokásosnál csak szaladgáljanak többet a gyerekek, és a felnőttek is élvezzék a nyarat, amennyire a gyerekek meg a körülmények erre lehetőséget adnak. Ugyanis ilyenkor,

ebben a fényben, illatokban gazdag időszakban tudja a család teleszívni magát élettel meg energiával.

Ilyenkor gyűlnek össze gyakrabban a barátok meg a rokonok, egyik kerti összejövetel követi a másikat, és ezzel nincs is semmi baj. Ám a statisztikák meg a tapasztalatok arra mutatnak, hogy a gyerekeket ért balesetek egy jó része elkerülhető lenne, ha a felnőttek figyelnek vagy a körülmények kialakításában gondosabbak.

Ami törhet, az törik: ilyenkor következhet be a legtöbb végtagtörés, de lehet ficam, rándulás, vágás, szúrás, illetve fejsérülések, és viszik sajnos a pálmát az égési sérülések is. A végtagtörések hátterében a mozgás áll, jellemzően valamilyen mozgásos-sportbaleset nyomán következnek. Illetve a leghétköznapibb játékok, például sima fogócskázás, szaladgálás közben esnek rosszul vagy nagyot a gyerekek. Természetesen a legtöbbször akkor is esnek és megvan a baj, amikor a szülő előtte többször kiadta az ukázt, hogy álljanak már le, elég volt a hevességből. Tudjuk, a gyerekek ritkán veszik komolyan, ha a szülő csak mondja, amit mond, de nincs a kántálásban erő. Egyszóval a szülőknek érezniük kell, hol van az a pont, amikor már annyira elfajulhat a dolog, annyira „vadulnak” a gyerekek, hogy ott tényleg érdemes nagyon határozottan közbelépni. Ezt a határt érzik is, de néha, éppen a nyári lazaság miatt, elcsúszik ez, és olyankor gyakrabban fut bele a család valamilyen fájdalmas, kellemetlen balesetbe.

A fejsérülések jelentős része akkor következik be, ha magasból zuhan a gyerek kemény felületre, de a gyors – ügyességet, egyensúlyérzéket kívánó – mozgásos játékok, például a kerékpározás, görkorizás, deszkázás következménye is lehet a bukás. A legtöbb esetben akkor igazán nagy a vész, ha a biztonsági védőfelszerelés hiányzott. Persze, fára nem mászik bukósisakban a gyerek, de kerékpározásnál, görkorcsolyánál, deszkánál ez nem megspórolható, alapvető szülői figyelem kérdése, hogy a gyerek felveszi-e a bukót, netán a térd meg könyökvédőt, illetve megfelelő terepen száguldozik-e. 

Fontos a balesetvédelemmel kapcsolatos információkat is átadni a gyereknek. Egy két és fél éves nyilván nem érti még, hogy a kisbiciklivel miért nem lehet árkon-bokron átmenni, vagy bukó nélkül tekerni, de egy óvodás, kisiskolás, pláne egy kamasz már igen. Érdemes erre fókuszálni és szigorú szabályok mentén engedni a mozgásos játékokat: a sisak viselésére kötelezni a gyerekeket, akkor is, ha többin nincs, akkor is, ha az minden módon tiltakozik és azzal érvel, csak a szomszédba gurul át. Mert pár méteren is lehet gond. Érdemes ezt megkövetelni a nagyszülőktől is, ha történetesen náluk nyaral a gyerek. Soha ne elégedjünk meg azzal a magyarázattal, hogy

„ugyan már, ti is felnőttetek bukósisak nélkül!”

Fára mászás közben is történhet baleset: rosszul kapaszkodik vagy rossz ágba kapaszkodik a gyerek, egyetlen reccs, és már le is zuhant. Tudjuk, a világ legtermészetesebb dolga a fáramászás és a legártatlanabb gyerekörömök sorába tartozik, senkit nem beszélnénk le arról, hogy engedje fára mászni a gyereket, de a megelőzés itt sem maradhat el. Ha módunk van figyelemmel kísérni azt, milyen fára mászik fel, akkor azért tegyünk egy szemlét, korhadtak-e az ágak, tényleg elbírják-e a gyerek súlyát.

Szúrt-vágott sérülések jellemzően a játék hevességéből fakadnak – a gyerekek hegyes vagy éles végű botokkal hadonásznak, egymást kergetik és úgy sértik meg a másikat vagy okoznak saját maguknak sérüléseket. Érdemes tehát figyelemmel kísérni, mivel játszanak. Kerti összejövetelek meg kerti sütögetés közben is történnek balesetek, ilyenkor a szülő mellett a grillsütőt kezelő felnőttnek is érdemes odafigyelnie, nem kerülnek-e túl közel a gyerekek a forró eszközökhöz vagy a szabad tűzhöz: a kipattanó szikrák is okozhatnak fájdalmas égési sérüléseket.

Társaságban, kirándulás és piknikezés közben előfordulhat az is, hogy a kisebb gyerek a lankadó figyelem mellett olyan termést eszik, ami mérgező. Érdemes ilyen esetben rögtön a gyerektoxikológia számát hívni: 061-333-5079. Nem árt, ha ez eleve a mobiltelefonunkban van. A nyár második felében sok olyan növény hoz vonzó, édesnek tűnő terméseket, amelyekből akár két bogyó is egy gyerek halálát okozhatja. Fontos, hogy ilyenkor rögtön a növényt is vigyük magunkkal a toxikológiára.

Bármennyire is gondos a szülő, nem lehet minden bajtól megóvni a kicsiket, de ha nem engedjük túl lazára a gyeplőt, ha a körülményekhez képest figyelemmel kísérjük mozgásukat, akkor azért csökkenhet a kockázat. Nagyon fontos, hogy a szülő legyen felkészülve, ismerje az elsősegélynyújtás alapvető lépéseit. Maradjon higgadt, ha baj van, legyen észben a 112.