Az ország északkeleti szegletében kincsre bukkantunk: bejártuk az edelényi kastélyszigetet
Az edelényi kastély hazánk egyik legkiemelkedőbb kora barokk épületegyüttese. Kevesen ismerik, mert jól elrejtették az ország északkeleti szegletébe. A kastélyt látni nagy élmény, ezért érdemes időt szánni rá akkor is, ha messze van. Keddtől vasárnapig, óránkénti vezetéssel látogatható. Találhatunk a közelében kényelmes parkolót, és a múzeumi részen túl egy sétát is érdemes megejteni a környéken.
A Bódva-szigeten álló kastély bejáratához egy impozáns allé vezet. Csodálatos kovácsoltvas kapun keresztül léphetünk be a parkba, ottjártamkor szépséges rózsák virágai adtak keretet a látványnak.
Az épületben a vezetés egy 3D-s filmmel indul, amely közelebb hozza hozzánk Edelényt és a XIX. századi főúri életet. A film Lieb Ferenc iglói vándorfestő szemszögéből mutatja be a kastély különlegességének, egy rokokó festménysorozatnak keletkezését, mely egyébként az állandó kiállítás vezérmotívuma. A falfestmények születésének kalandos történetén keresztül pillanthatunk bele az egykori tulajdonosok, Jean-François L’Huillier báró unokájának, Forgách Ludmillának, második férjének, gróf Esterházy Istvánnak és fiának, „a kis Ferusnak”, vagyis Dessewffy Ferencnek életébe. A film remek bevezető, ráhangolódás az egyedülálló freskósorozat megtekintésére, amire jó is készülni.
Földbe gyökerezett a lábam, amikor az első falfestményeket megpillantottam!
A gyönyörű motívumokat szívesen látnám odahaza, a dolgozószobám falán is. A tárlatvezetés során mind a hat, gyönyörűen restaurált festett szobát megnézhetjük.
Egymás után következnek a freskókkal gazdagon díszített termek. Vannak „alapdíszek”, például a négy évszak szobájában természetesen az évszakok allegorikus ábrázolását láthatjuk, és vannak egészen egyedi dekorációk is. Ilyet láthatunk az urasági hálóban, mely egykor a grófi házaspár közös hálószobája lehetett: az elfüggönyözhető alkóvban álló ágy felett megcsodálható a kézcsók-jelenet. Vele szemben a furcsa, groteszk portré, ami szintén figyelmet érdemel: a pipázó cigányasszony nagy valószínűséggel a környéken élt, híres cigányprímást, Czinka Pannát ábrázolja.
Az épület mértani középpontjában elhelyezkedő, stukkókkal gazdagon díszített díszterem ékessége a nyolc magyarországi Habsburg uralkodót ábrázoló portrésorozat. Az oratóriumból pillanthatunk rá a kastélykápolnára, ahol ifj. Dessewffy Ferenc síremléke található.
A termekben gyönyörű, többségében rokokó cserépkályhák állnak, amelyek nagy része eredeti. Ugyanakkor a helyet nem ezekkel fűtik, mert ez az egyetlen olyan kastély Magyarországon, amely fűtését földhővel oldották meg.
A kastély építésével egy időben a Holt-Bódva ölelte szigeten egy francia kertet alakítottak ki, gazdasági épületekkel és üvegházzal, narancsházzal együtt, ahogyan az egy ilyen kastélyhoz dukált. Később a Coburg hercegek angolkertet varázsoltak belőle.
A XX. század hányattatásait a park is megérezte, de a kastély felújítása során az azt körülvevő park is megújult, az eliszaposodott holtágat kitakarították. Ma már Natura 2000 területként, őshonos növényekkel és állatokkal gazdagon várja a látogatókat. Ha nem is mindenütt a régi medrében, de újra víztükör veszi körül a kastélyt, éppúgy, mint 300 éve, az építés kezdetekor. A sziget újjászületésétől kezdődően lett a L’Huillier–Coburg-kastélyegyüttes új neve Edelényi kastélysziget.
Az edelényi kastélysziget mellett mindenképpen érdemes megnézni a város három templomát, a borsodi földvár maradványait, valamint a tájházat. Ha pedig hosszabban időznénk a térségben, a Bódva kiszélesedő völgye és a Cserehát megannyi apró látnivalóval vár.
A História-völgy 11 települést fűz össze: gyűjteményeiben bepillanthatunk a vándorcigányok életébe, a gyümölcsészetbe, a végvárak világába, megcsodálhatjuk a parasztbarokkot, hogy csak néhányat említsek a széles kínálatból.
Múltunk érdekes kincseit találhatjuk itt, akár útközben az Aggteleki Cseppkőbarlang felé.
