Szentjánosbogár-rajzás, gyümölcsszedés, tánc és merülés a bódító rózsaillatba – a hétvége programcsemegéi

Szőregi Rózsaünnep

A Tisza és a Maros árteréből kiemelkedő löszhát ideális feltételeket nyújtott a rózsatermesztés számára: Szőregen és környékén terem a Magyarországon nyíló rózsa 98 százaléka – évente 2–2,5 millió szőregi rózsató indul exportra. Az itteni klíma egyik sajátosságának köszönhetően, vagyis az ország legnaposabb és legmelegebb vidékeként, tápanyagdús öntéstalajával a Szeged környéki Szőreg és vonzáskörzete a rózsatermesztés hazájává vált.

E hagyomány előtt minden évben Rózsaünnep keretében tisztelegnek a rózsatermesztők, és erre az alkalomra szívesen látják a szőregi rózsa iránt érdeklődőket is. Az idei, XXIV. Szőregi Rózsaünnepre június 28-30. között kerül sor, gazdag programkínálattal. Rózsáról szóló előadások, kiállítás és látványos felvonulás és hajnalig tartó utcabál gazdagítja a három napos programsorozatot, amit viszont a legértékesebb lehetőségnek tartok, az a rózsaföldek látogatása. A Rózsaünnep keretében ugyanis betekinthetünk a rózsatermesztők kertjeibe, beszélgethetünk a szakemberekkel, és rengeteg tudással és emlékkel térhetünk haza.  

Fotó: Szőregi Rózsaünnep 

Szent László Napok Győrött

A győri Aranypart fákkal övezett környezetében ma ugyancsak háromnapos mulatság kezdődik: Szent László szakrális öröksége kel életre hagyományőrző csoportok és a nagyközönség részvételével. A rendezvénysorozat keretében érdemes nemcsak a kültéri, a fesztiválhangulatot nyújtó programok közül válogatni: ha itt járunk, ne hagyjuk ki a győri bazilikában látható Szent László hermáját, a káptalandombi Szent László Látogatóközpontot sem. 

Szent László örökségét nemcsak a herma őrzi Győrött: a város középkori történelmének egészét meghatározza Szent László királyunk alakja, így a győri Szent László Napok egy történelmi időutazás a város és látogatói számára egyaránt. Lovagi táborok, lovas bemutatók, íjászkodás, korabeli öltözetek és ízek, valamint sok, a Szent László korát idéző kulturális érdekesség várja kicsiket és nagyokat ezen a hétvégén.

Fotó: Győri Művészeti és Fesztiválközpont

 

Szederinda Nemzetközi Néptáncfesztivál Egerben

Egerbe sok minden miatt érdemes ellátogatni, ezen a hétvégén pedig leginkább a néptánc szerelmesei élvezhetik a város vendégszeretetét, ugyanis a Szederinda Néptáncegyüttes most tartja XVIII. Szederinda Nemzetközi Néptáncfesztiválját. A néptáncbemutatókkal, felvonulással és táncházzal gazdagított háromnapos programot a Dobó téren élvezhetjük, a táncoslábúak be is kapcsolódhatnak. 

Fotó: Szederinda Néptáncegyüttes, Eger

Érik a málna, a meggy és a sárgabarack! Szedd magad lehetőségek országszerte! 

Aki inkább a befőzésre áldozná a szombatot, annak időszerű szétnéznie, honnan tudja a most érő gyümölcsöket a legjobb minőségben, elérhető áron beszerezni. Ha nem saját kertünkben terem a málna, a meggy és a sárgabarack, érdemes megnéznünk, hol van a közelünkben Szedd magad! lehetőség, hiszen itt nemcsak a gyümölcsök ára lesz jutányosabb, mint a boltban, de magunk válogathatjuk ki a legszebbeket a befőzéshez. 

Összegyűjtöttünk néhány olyan oldalt, ahol elérhetők a különböző gyümölcsöket termesztők szedd magad akciói:

• meggyet itt lehet szedni például,
• sárgabarackért ide érdemes indulni,
• málnáért pedig ezekre a farmokra.

Legfontosabb, hogy mielőtt felkeresnénk egy termelőt, vegyük fel vele a kapcsolatot, és tájékozódjunk a körülményekről: nyitvatartás, eszközök, fizetési feltételek és fajtaválaszték.

Fotó: Unsplash / Elena Mozhvilo

Éjszaka a karszton – szentjánosbogarak nyomában Aggtelek térségében

Egy szombati programot ajánlunk szeretettel a naplemente titkait fürkészők számára. Szentjánosbogár-rajzás van, amit az Aggteleki Nemzeti Park által szervezett éjszakai leskelődés során meg is szemlélhetünk. Az előzetes bejelentkezéshez kötött részvételi szándékot a Nemzeti Park Információs Irodájában lehet jelezni: +36 48 503 000, informacio [at] anpi [dot] hu. A 2 km-es, majd' kétórás túra a Baradla-barlang bejáratától indul.

A szentjánosbogarak magyar elnevezése Keresztelő Szent János nevéhez fűződik. Szent János napja körül lehet ugyanis a legtöbb ilyen bogarat látni. A néphagyomány szerint a Szent János, azaz Szent Iván éjjelén világító szentjánosbogarak kincset jeleznek.

A luciferin nevű pigment oxidációjának köszönhető lumineszcencia, mellyel ezek a 10-12 mm-es bogarak kommunikálnak, a párzási időszakban különösen fontos szerepet tölt be életükben: az erősödő fénnyel jelzik, hogy nászuk sikeres volt. A világon mindenhol élnek szentjánosbogarak, összesen 200 ismert fajuk közül nálunk három fordul elő –leggyakoribb a Lampyris noctiluca. Tragikus sorssal fizetnek a világító nőstények a fényért, amit kibocsájtanak: a szentjánosbogaraknál csak a hímek képesek repülni, a nőstények a fűben világítva várják párjukat, majd megtermékenyülés és peterakás után elpusztulnak. Nászukat leggyakrabban este 9-10 óra körül lehet látni – ezért is éjszakai program a szentjánosbogarak utáni leskelődés.

Fotó: Unsplash / Erik Karits

Amennyiben az időjárás fürkészeinek jóslata beigazolódik, napos időre számíthatunk a hétvégén, ami sokakat vízpartokra csalogat. A kánikulára való tekintettel mindenképpen olyan helyet érdemes választani, ahol lehetőségünk van árnyékba húzódni és a közelben orvosi ellátás is elérhető. A folyadékpótlásról és a Nap káros sugárzása elleni védekezésről se feledkezzünk meg!