Mediterrán életérzés, vörös panda és reményt hozó nárcisz Debrecenben

Aktív

Mediterrán életérzés, vörös panda és reményt hozó nárcisz Debrecenben

A Nagyerdei Kultúrparknak mindig is küldetése volt és lesz a magasabb eszmei síkon történő gondolkodásra nevelés. Fontosnak tartják, hogy a család visszataláljon a természetbe, a természetes életterekhez, amelyekben még déd- és nagyszüleink élték mindennapjaikat, végezték életük fenntartásához szükséges tevékenységeiket. Engem teljesen elvarázsolt a tavaly 65 éves állatkert, a bájos vidámpark, a különleges növényvilág a nagyvárosban. Mezősi Jánossal, a Nagyerdei Kultúrpark főkertészével beszélgettem a nagyerdei mindennapokról, a mediterrán életérzésről.

Tavaly a Debreceni Nagyerdő lett az Év legszebb erdeje. A Nagyerdei Kultúrpark lelkes és elhivatott, magas szakmai színvonalú csapata ezt a különleges, egyedülálló adottságot használja fel, amikor az év folyamán több, testet, lelket, elmét felüdítő programmal várja a látogatókat. Mezősi János és csapata a kertészeti részlegen csodálatos összhangban élik meg növény-állat-ember szimbiózisát, rácsodálkozva az élővilág e felülmúlhatatlan egységére, egymásra utaltságára.

Mi a kertész legfontosabb feladata az állatkertben?

A Nagyerdei Kultúrpark – mely egyrészt állat- és növénykert, másrészt az ország egyetlen hivatalos vidámparkja – valamivel több mint 17 hektáron terül el:

élettel teli zöld oázis a Nagyerdő szívében. Egész esztendőben, minden nap nyitva vagyunk, ebből adódóan a jelenleg 8 fős kertész csapatnak folyamatosan van munkája. A napi fenntartási feladatok a kertészek számára hulladékgyűjtők ürítése, a járdák tisztítása, a gyomlálás, a szemétszedés. Az évszaknak megfelelő kertészeti munkákon túl – mint a metszés, az ültetés, a növényvédelem, a növénybeszerzés, a gyűjtemények kialakítása, a szaporító anyag gyűjtése, a dekorációk elkészítése – igyekszünk minél több időt fordítani a 65 évet meghaladó kertünk  térszerkezetének felújítására, átalakítására vagy csak csinosabbá tételére. Ügyelünk arra, hogy a szűkös anyagi kereteink mellett minden nap a lehető legnagyobb rendezettséget, ápoltságot találjanak a látogatók.

Fotó: Mezősi János @zoodebrecen

Beszélhetünk-e kifejezetten „állatoknak megfelelő növényvilágról”?

Az „állatoknak megfelelő növényvilág” létezik, elsősorban az adott származási területen. Mi csak imitálni tudjuk az egyes állatok származási helyére legjobban hasonlító növényvilágot, mely néha kihívásokkal jár. Sajnos, sok esetben nem tudjuk visszaadni az állatoknak és a látogatóknak azt az élményt, amit az adott földrészen találnánk. Más a hőmérséklet, a páratartalom, a fényviszony, de az adottságainkat figyelembe véve törekszünk a lehető legjobb állattartói környezet kialakítására.

Mi az, amire egy kertésznek kiemelt figyelmet kell fordítania egy állatkertben?

Talán a tisztasággal, ápoltsággal, rendezettséggel kezdeném. Legfontosabb az úgynevezett látogatói tér állapota, milyensége. Sajnos, nem olyan, mint amilyennek igazán szeretnénk. Korlátoznak az anyagi lehetőségeink, és mi is küzdünk a klímaváltozással, az azzal járó környezeti hatásokkal. Egyre több a viharos erejű szél, mely minden évben több fát dönt ki, és egyre több és újabb kártevővel, kórokozóval találkozunk. A növényvédelem nehézkes, mert intézményünk területe természetvédelmi oltalom alatt áll, tehát sok tekintetben meg van kötve a kezünk. Fontos a jövő építése is, folyamatosan dolgozunk a kertünk megújításán. Több helyen tájépítész-tervezői munkák folynak.

Bővítjük növénykerti gyűjteményünket, gazdagítjuk az állattartó helyek növényzetét.

Meleg- és üvegházakat építünk a trópusi növények és állatok számára, és még sok-sok álmunk van – csak reménykedünk, hogy a közeli jövőben megvalósulnak mindenki örömére.

Vannak olyan növények, amelyek kifejezetten az állatok etetéséhez járulnak hozzá?

Kihasználjuk az erdei adottságunkat, így nagyon sok magról kelő fás-szárú növényt tudunk takarmányozásra használni. Ilyenek például az ostorfa, a korai juhar, a fehér eper, a zöldjuhar, a hársfák, amelyeket egyébként kigyomlálnánk, vagy száműznénk a rohamos terjedésük miatt kertünkből. Ezeket szívesen fogyasztják a növényevők, akár a zsiráfok is. De az említett növényeken túl sok friss bambuszt, és a szezonálisan megtalálható árvacsalánokat, here- és útifűféléket is használnak etetésre állatgondozóink.

Mei, a vöröspanda – Fotó: Mezősi János @zoodebrecen 

Van-e a kertésznek kedvenc növénye és állata?

Egyben közös az ízlésünk itt, a kertben: mindannyian szeretjük a virágokat, a növényeket. Természetesen vannak közös kedvencek is, mint pl. a hagymás növények, a murvafürtök, a citrusok, a japán naspolyáink, az idős tölgyfáink és fekete- illetve erdei fenyőink, de még hosszasan sorolhatnám. Választani egyet magam nem tudnék közülük.

Nagy kedvenceim a tapír, a zsiráf, a mosómedvék, a szamár, a lámák, a tevék, a katták (gyűrűsfarkú makik), a varik, a kapucinus majmok

– ahogy látszik, az állatokból sem tudok kiemelni egyet. Az elmúlt évben mindenki csodájára járt a kis vörös pandának, aki a látogatók szavazatai alapján kapta a Mei nevet. Pici és Pandita kölyke lassan egyéves lesz – nagy büszkeség számunkra, hogy a Nagyerdő fái alatt is gyarapodott e fokozottan fenyegetett és emberi gondozásban nehezen szaporodó faj állománya.

Tavaly ősszel több száz nárciszhagymát ültettetek el a Nagyerdei Kultúrparkban. Felkaptam a fejem, mert a nárciszok nagyon közel állnak a szívemhez. Mi ennek a nárciszmezőnek az üzenete?

A Debreceni Hospice Ház Alapítvánnyal együttműködve nárciszültetést szerveztünk 2023. októberében a Nagyerdei Kultúrpark állatkerti részének egyik ligetes, erdős területére. A virágültetésen betegek hozzátartozói, orvosok, ápolók, civilek és a Kultúrpark dolgozói közel ezer darab nárciszhagymát ültettek az életvégi emberi méltóság jegyében.

A sárga nárcisz a remény szimbólumaként az öröm, az életigenlés jelképe, nemzetközi szinten a hospice szemlélet szimbóluma, a rák elleni harc megtestesítője.

Minden ősszel szerte Európában és hazánkban is nárciszhagymákat ültetünk, hogy tavaszi virágzásukkal hangsúlyozzuk a gyógyíthatatlan daganatos betegekkel kapcsolatos együttérzés fontosságát, a generációk társadalmi felelősségvállalását, a segítségnyújtás, a gondoskodásra nevelés szerepét. A leghosszabb, leghidegebb tél után is jön az enyhet hozó tavasz, amikor újraéled a természet, és szeretteinkre emlékezve együtt gyönyörködhetünk a nárciszok nyújtotta színpompában. A nárciszhagymák ültetése jelképesen azt üzeni, hogy senki nincs egyedül, hogy létezik, van segítség akkor is, amikor a legtöbben azt gondolják, már nincs mit tenni.

Lassan itt a nárciszvirágzás ideje, amikor ismét megemlékezünk az életvégi emberi méltóságról, szeretteinkről, egyúttal megcsodálva a nárciszvirágzást. Természetesen idén ősszel folytatni fogjuk e nemes célt szolgáló ültetést.

Célunk, hogy több ezer négyzetméternyi összefüggő nárciszmezőt hozzunk létre a Nagyerdő szívében.

Buddha keze (citrusféle) – Fotó: Mezősi János @zoodebrecen 

Ottjártamkor megcsodáltam a különleges citrusok gyűjteményét. Ehhez kapcsolódik a citrusok hétvégéje, amire májusban kerül sor. Amint láttam, rendkívül érdekes programmal készültök erre. Mit tudhatunk meg ez alkalommal a citrusfélékről?

Igen, második alkalommal rendezzük meg a „La Dolce Vita” Citrusnapokat, melynek ötlete egy 2022-es római szakmai út után fogalmazódott meg bennünk. Az alapötlet az volt, hogy kezdjünk el egy komoly növénygyűjteményt kialakítani. Osztottunk, szoroztunk – ahogy szoktunk mondani –, azaz kutattunk, vizsgálódtunk, hogy hol, kinél, melyik botanikus kertben, melyik arborétumban milyen gyűjtemények vannak, melyik látogatható, melyik nem, van-e megfelelő körülmény a gyűjtemény tartására? Mi az, amivel mi többet, érdekesebbet tudnánk nyújtani?

Igazgatónk, Dr. Nagy Gergely Sándor fejéből pattant ki aztán az ötlet, hogy úgyis több szálon kötődünk Olaszországhoz vidámparki játékelemek gyártóin keresztül, és talán a legjobb lenne a mediterrán vonalat követni. Így esett a választás a citrusokra. Van az országban egy pár szép gyűjtemény, de azok korlátozottan vagy egyáltalán nem látogathatók. Érthető okok miatt, mert a látogatók egy része nem állja meg, hogy le ne szedje a terméseket, akár érettek, akár nem. Aztán elkezdődött a citrus-őrület. Fajtákkal ismerkedtünk, termelőket kutattunk fel bel- és külföldön.

Fotó: Mezősi János @zoodebrecen  

Beszélhetünk hazai citrustermésről is?

Igen, már hazánkban is van citrom-termesztés! Szakmai látogatásra mentünk Szőrős András citromültetvényére Lajosmizsére, jártunk a szegedi és a budapesti Füvészkertben. És ahogy gyűltek az információk, úgy alakult ki bennünk, hogy ez ne csak egy egyszerű „kertészeti” rendezvény legyen, hanem annál több, töltsük meg mediterrán élményekkel! Aztán 2023. áprilisában megszületett az első Citrusnapok, ami nem csak a közel 70 citrusfélénk megismertetéséről, bemutatásáról szólt, hanem egy kis szelet olasz életérzést is sikerült a látogatóinknak átadnunk.

Citrusaink jelentős része Olaszország híres citrus faiskoláiból származnak, de hazai szakkereskedővel is kapcsolatban vagyunk. Az idén további 25-30 fajtával szeretnénk bővíteni gyűjteményünket, melyeket a második Citrusnapokon már láthatnak vendégeink. Megcsodálhatják a folyamatosan virágzó citromokat, az olyan különleges formájú gyümölcsöket, mint a Buddha keze. Ez a második citrus-ünnep már tényleg minden ízében és pillanatában a mediterrán vidéket, az olasz életérzést fogja elhozni a Nagyerdő fái alá. A citrusok mellett lesz olasz oldtimer bemutató, olasz retro plakátkiállítás és olasz diszkó. Találkozhatunk Debrecenben élő olasz művészekkel, vállalkozókkal, tanárokkal, itt lesz Gianni Annoni és Luca Baduccio.

Fotó: Mezősi János @zoodebrecen 

Amikor találkoztunk, gyönyörű kis robogóval érkeztél. Láttam rajtad, hogy ez egy szerelem lehet. Lehet, hogy köze lehet a mediterrán citrusokhoz is? 

Régóta motorozom, igaz volt egy jó pár év szünet. Időhiány miatt tavalyelőtt úgy döntöttem, hogy a nagy motort lecserélem egy kisebb köbcentis járgányra, amivel a városi közlekedést praktikusabbá tudom tenni. Kerestem egy stílusos robogót, így lettem egy Vespa gazdája. Megismerkedtem néhány debreceni Vespa tulajdonossal, majd én is klubtag lettem a Vespa Club Debrecenben.

A robogó neve olaszul darazsat jelent!

Rettentően jó társaságba kerültem, nagyon sok meghívásnak teszünk eleget, ahol a Vespáké a főszerep. Sok jótékonysági programban veszünk részt, és igyekszünk az olasz életérzést átadni rendezvényeinken. Az idei év is eseménydús lesz. Nyakunkon az áprilisi világtalálkozó, melyet a Vespa szülővárosában, olaszországi Pontedera-ban rendeznek meg. Más hazai Vespa tulajdonosokkal együtt képviseljük Magyarországot, és persze Debrecent a 8 ezer résztvevő között. Alig, hogy hazaérünk, készülünk a május elejei Citrusnapokra, majd május végén a Debrecen Drive-on is bemutatkozik klubunk, a tagok és Vespáik. Aztán június 6-9. között Debrecen ad otthont az Országos Vespa Találkozónak, azaz házigazdák leszünk. Közel 200 hazai és külföldi Vespa-tulajdonost várunk. Majd itt az Augusztus 20-i virágkarnevál, ahol virágokkal feldíszített motorokkal fogunk felvonulni, immár második alkalommal. Szóval a Vespák, a citrusok, a mediterrán életérzés, a virágok valahogyan mindig összekapcsolódnak, itt Debrecenben.

 

Már követem az oldalt

X