Hallépcső és Jóreménység-sziget: szelíd élmények a Tisza-tónál

Aktív

Hallépcső és Jóreménység-sziget: szelíd élmények a Tisza-tónál

A tavakra nem csak a nyári vakáció idején gondolhatunk! A Tisza-tó szelíd élményeket nyújt tavasszal és ősszel is, és ilyenkor kisebb a tömeg, kellemes az időjárás, harapnivalóan zöld az ártéri erdő. Ha szerencsénk van, akácvirág-illatban, pipacsoktól és lila szarkalábmezőktől színes úton érkezhetünk hazánk második legnagyobb tavához.

Kisköréről elsőként a duzzasztógát és a vízierőmű ugrik be legtöbbször. Mi éveken át jártunk ide kempingezni, amíg a gyerekek kicsik voltak. Békés, nyugodt kempingje, homokos strandja, a természet közelsége csudajó vakációt kínált sok-sok éven át. Bicikliztünk, úsztunk, eveztünk, élveztük a nomád szabadságot. Ekkor volt lehetőségünk megtekinteni egy esős napon a vízierőművet belülről is, vagyis megismerhettük, miként működik a gát, a zsiliprendszer, hogyan lesz áram a víz segítségével. Jelenleg az erőmű ilyen formájában sajnos, nem látogatható, viszont a gát mellett kiépített szelfipont közelében kaphatunk némi leírást és információt.

Akkor még sehol sem volt a hallépcső, amelyet 2014-ben azért hoztak lépre, hogy megkönnyítsék a halak feljutását az élő Tisza felső szakaszára.

Minek a halnak lépcső, kérdezhetnénk, ha nincsen neki lába? Pedig ha jobban belegondolunk, az ember építette akadályok meggátolhatják a halakat abban, hogy átjussanak egy ilyen hatalmas duzzasztóművön.

Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho

A hallépcső vizes kismedencék sorozatából áll másfél kilométer hosszan. A teljes hosszúságot 37 kőküszöb, vagyis bukó osztja el, a 20-23 cm-es szintkülönbséget már könnyen meg tudják lépni a halak. Ez valójában azt jelenti, hogy

a halak felugrálnak ezeket a kis akadályokon, majd a megpihennek a medencékben és rövidebb-hosszabb idő után folytatják az útjukat újabb ugrással.

Akár egy egész délelőttöt is el lehet tölteni azzal, hogy a fodrozódó vízben lessük a halakat, ahogyan fickándoznak, próbálkoznak, vagy éppen nekifutásból egyből átjutnak a kőakadályon. Közben a napsugár megcsillan a pikkelyeken, igazán izgalmas hal-táncnak lehetünk szemtanúi.

Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho 

A hallépcső érdekes része a zsilipházban kialakított, üvegfalú monitoring-helyiség. Itt élőben figyelhetjük meg azt a több mint 60 halfajt, amelyekkel találkozhatunk. Természetesen webkamerán keresztül is követhetjük a halvonulás eseményeit!

Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho 

És ha csöndes élményekből ennyi nem elég, akkor egy könnyed sétával a nyárfaligeten és egy vaskos hídon át megkereshetjük a Jóreménység-szigetet. Amikor megláttam a térképen, rögtön felkaptam a fejem, mert a hasonló című, néhány éve látott film nagy hatással volt rám! Már akkor nézegettem, vajon a Tisza-tóban merrefelé lehetett az a csöppnyi paradicsom, ahol a filmet forgatták? És íme, most egy kis tábla jelzi: a bodzabokrok a zselnicemeggyek közt oda vezet az út.

A Jóreménység-sziget független magyar nagyjátékfilm, A Tisza nevében című dokumentumfilm megalkotójától. Ljasuk Dimitry magyar-ukrán független filmes, környezetvédelmi aktivista, reklámszakember, 2023-tól a Tisza-tó zöld nagykövete nevéhez fűződik a film. Az igaz történeten alapuló történet a magány szépségéről és nehézségeiről, a természetbe való önkéntes elvonulásról és apa-fiú kapcsolatról szól. A főszereplő a tél végén, a vírushelyzet erősödésére úgy dönt, önkéntes karanténba vonul egy apró lakatlan szigetre a Tisza-tavon…

Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho 

És egyszerre kitárul a tér, és csalitos öleléséből előbukkan a filmből jól ismert Jóreménység sziget. Hivatalos nevén: JóreményStég Közösségi Pihenőhely, Jóreménység-sziget, Tisza-tó. Mert a film rendezője úgy gondolta, hogy ez a kis földnyúlvány a Tisza-tavon, legyen mindenkié. Mindenkié, aki erre jár, aki betartja a házirendet. „A hely elsődleges missziója, hogy megértsd miért fontos alázattal és tisztelettel közeledni a természet és élővilág felé. A második pedig a közösség építése, bizalom az emberekben, azaz legyen egy hely, amihez sokan hozzáadják kétkezi munkájukat és azt mások pedig tisztelik” – vallja Ljasuk Dimitry, a közösségi hely alapítója és ötletgazdája.

A kifüggesztett házirend szabályai egyszerűek: vigyázz a környezetre, ha szomjasak a növények, adj nekik vizet.

E célra kötélre kötött vödrök állnak rendelkezésre. Ha úgy érzed, vágd le a sövényt, gereblyézd össze a falevelet. Ha megtelt a kuka, cseréld ki a zsákot, a telit meg vidd magaddal, és helyezed el a megfelelő szemétgyűjtőbe. Használhatod a strandot, a könyvtárat a szalonnasütőt, igazán úgy érezheted magad, mint otthon.

Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho 

A Jóreménység-sziget egy filmbéli hely, mégis valóságos. A rendező szerette volna első mozifilmjének üzenetét tovább vinni és ennek fizikai teret adni ezen a szigeten. „Szeretném, hogy bárki megtapasztalhassa a hely különleges atmoszféráját, töltődjön és cserébe ő is adjon valamit, hogy a hely is tovább éljen. A pihenőparkot 2021-ben alapítottam, bízom benne, hogy üzenete és filozófiája érték lesz az ide látogatóknak” – mondja a kis közösségi térről Ljasuk Dimitry.

Ha leülsz itt, a JóreményStégen, és nézed, ahogyan mozdulatlanul kéklik előtted a Tisza-tó tükre, békésen ölel körbe az Abádszalóki-öböl – ahogy sejtelmesen ringanak a túlpart nyárfái, érzed, hogy elért hozzád a Tisza üzenete.

Az, amit a film is üzen. Hogy vendég vagy itt, ebben a világban. Megérted, milyen hatalmas erő a természet, hiszen az ember épített egy víztározót, és a természet belakta úgy, hogy neked és az élővilágnak otthona legyen. Az ember épített gátat, hogy haszna legyen belőle, aztán észrevette, hogy a halaknak útját állta vele.

Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho

Így az ember épített hallépcsőt nekik. A halak birtokba vették. A filmrendező épített egy mini birtokot, a természettel összhangban. És úgy gondolta, legyen mindenkié. Mert az ember lassan megérti, mi a fontos az életben és mi az, ami nem. Ahogyan a filmben is, a csodálatos természet, a Tisza gyógyító ereje, a nomád élet és apja régi tanításai szépen lassan megváltoztatják a főhős értékrendjét. Megtapasztalja az igazi szabadságot és az egyszerű boldogságot. Itt, a Tisza-tó szelíd csöndjébe.

Ajánljuk még:

„Életem lényege: nem hasonlítani” – Marton Évával beszélgettünk

Az élet nagyáriájában nem fordulnak elő hamis hangok, hiszen csak az szólalhat meg, ami igaz és örökérvényű. Marton Éva világhírű szoprán élete és művészete a pleine voix a „tisztán éltem, híven szerettem” akkordjaira íródott, és bár befogadhatatlanul gazdag életművet kínál elemzésre kortársai és az utókor számára, sem művészetében, sem hétköznapi jelenlétében nem találunk benne harmóniaidegen hangokat. Különleges hangjával és egyéniségével mindenképpen, de beszélgetés közben még a pillantásával is tanít: koncentrálni, a fontosat látni, méltósággal őrizni a precízen szabott mércét.