Az „éjjeli baglyok” igenis léteznek: van oka annak, ha éjjel érezzük magunkat hatékonyabbnak 

Aktív

Az „éjjeli baglyok” igenis léteznek: van oka annak, ha éjjel érezzük magunkat hatékonyabbnak 

Vannak emberek, akik reggel aktívak, és olyanok is, akik éjjel tudnak igazán dolgozni. Utóbbiak a tudomány szerint intelligensebbek, ám több veszély leselkedik rájuk, mint azokra, akik az alvást választják éjjel. Ezért hiába vannak jobb képességeik, végül nem válnak sikeresebbé, mint a koránkelők.

Sokan érzik úgy, hogy jobban haladnak az éjszaka csendjében a dolgukkal. Legyen az takarítás, munka, festés, horgolás vagy írás: éjjel valahogy minden más. Ők este hatékonyak, a nap során szunnyadó erőforrásuk akkor kapcsol be, így még a kihívást jelentő, nehéz feladatokat is képesek ilyenkor megoldani.

Sőt, egy madridi kutatás szerint azok, akik éjszaka ülnek le dolgozni vagy végeznek kreatív tevékenységet, jellemzőbben intelligensebbek, kreatívabbak, mint a többiek. Egy elmélet azzal magyarázza ezt, hogy az ősember még meg maradt fent sokáig, sőt, az emberen kívül nincs olyan élőlény a Földön, ami tudatosan csökkenteni a saját alvásidejét: vagyis az, aki minél inkább kontrolállja az alvását, szembemegy az ösztöneivel, így intelligensebb.

Persze, az más kérdés, hogy sikeresebbek-e az éjszak aktívak: vannak „korai pacsirták” is, számos ismert nemzetközi cég vezérigazgatója már hajnalok hajnalán fent van, és ők részben ennek is tudják be a sikerüket.

Ezért vagyunk produktívabbak éjszaka  

Számos oka van annak, ha azt tapasztaljuk, hogy késő este és éjszaka jobban dolgozunk. Az egyik természetesen az, hogy béke és csend veszi körül az embert. A család alszik, a beszűrődő forgalom zaja is jelentősen csökken, az egész világ csendes, nincs az a zizegés, ami ránk is hat napközben. A nap ezen időszakában már nincsenek meetingek, telefonhívások és üzenetek sem, így sokkalta zavartalanabb módon, megszakítás nélkül dolgozhat, aki igazán bele tud lendülni a munkába.

Egy kutatással támasztották alá: az éjszaka aktívak jobban koncentrálnak, mint a koránkelők. A kísérletben a első munkaóra után mindkét csoport egyformán jól teljesített, viszont a koránkelők tíz óra munkaidő után már nehezebben figyeltek oda, míg az éjszaka aktívak ekkor lettek igazán koncentráltak. 

Ennek hormonális oka is van:

éjszakára ugyanis lecsökken a köznyelvben stresszhormonként emlegetett kortizol szintje a szervezetünkben.

Tehát nyugodtabbak leszünk, ami az alvást hivatott segíteni, de ha ébren maradunk, éppúgy élvezhetjük áldásos hatásait, hiszen a napi gondok sokkal kevésbé fogják elterelni a gondolatainkat.

Ne vigyük túlzásba!

Jogosan gondolhatnánk, hogy ha az éjszaka aktívabb emberek intelligensebbek és kreatívabbak, mint a korán kelők, akkor jobban is keresnek, hiszen minden adottságuk megvan hozzá. Ennek ellenére egy tizenkétezer embert számláló elemzés szerint négy százalékkel kevesebbet keresnek, mint az éjszaka alvó társaik. Ennek egyik oka logikus, hiszen általánosságban legtöbbször nappal, sőt, délelőtt kell igazán teljesíteni: ekkor vannak a vizsgák is, amelyeken egy éjszaka aktívabb, akár hatékonyabban is tanuló diák nehezebben tud odafigyelni. Számos, például kooperációt igénylő munkát is nappal van lehetőségünk elvégezni, még ha valaki meg is teheti, hogy éjjelre hazaviszi a munkáját, biztosan számít, hogyan adja ezt elő a másnapi tízórás meetingen.

A másik oka a kevesebb sikernek az, hogy az éjszakai munkának hosszú távon súlyos egészségügy hatásai vannak: egyrészt keveseknek adatik meg az a szabadság, hogy másnap kialudhassák magukat reggel vagy napközben. De a hormonrendszerünk sem erre van berendezkedve: a vegetatív pihenést biztosító mély alvás tipikusan az éjfél előtti két-három órában zajlik le, a megzavart cirkadián ritmus függetlenül a rassztól, a nemtől, mindentől

tíz évvel csökkenti a várható élettartamot. 

Ha tartósan az éjszakázást választjuk, az alvásunk rendje felborul, ezért alvászavar alakulhat ki, ami a viselkedésre és a teljesítményre is kihathat, súlyos esetben akár depressziót okozva. Az éjszaka aktívak hajlamosabbak az alkoholizmusra és a dohányzásra is, de a mozgásban szegény életmód is gyakori kísérőjelensége ennek az életformában. Hosszabb távon növekszik a szívroham, a stroke és a kettes típusú cukorbetegség kialakulásának kockázata, és az immunrendszer védekezőképessége is felborulhat. 

Mindezek révén nem csoda, hogy egy kutatás szerint azoknál a résztvevőknél, akik egyértelműen este aktív embernek vallották magukat, 9 százalékkal nagyobb volt a bármilyen okból bekövetkező halálozás kockázata, mint azoknál, akik az egyértelműen a reggel aktívakhoz sorolták magukat.

Tehát, ha úgy érezzük, hogy éjszaka jobban jönnek az ötletek és hatékonyabbak is vagyunk, nem ártunk magunknak azzal, ha néha-néha fent maradunk, de rendszert ne csináljunk belőle, mert előbb-utóbb megbosszulja önmagát!