A Táncháztalálkozó az UNESCO-listán szereplő és hungarikumnak nyilvánított táncház módszer nagy ünnepe, táncházak sorozata, kiváló minősítéssel díjazott Folklór Fesztivál és minősített európai kulturális fesztivál, amely a Táncház Egyesület rendezésében, széleskörű szakmai összefogással valósul meg, így a szervezésben részt vett a Hagyományok Háza, a Népművészeti Egyesületek Szövetsége, a Martin György Néptáncszövetség, a Muharay Elemér Népművészeti Szövetség, az Örökség Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Népművészeti Egyesület.
Az eseménysorozaton felléptek a Kárpát-medence kiemelkedő néptáncegyüttesei, hagyományőrző együttesei és adatközlői. Több mint 300 táncos gyermek részvételével tartották meg a Magonc nyitányt, de több gyerektánc-csoport mutatkozott be a háromnapos eseménysorozaton, így többek között az Aprók bálján is. Idén is megrendezték a Minden magyarok táncát, amelyre hagyományosan a világ minden részéről meghívták a Kárpát-medencei táncokat táncoló táncházi csoportokat és táncegyütteseket, idén több mint 150 táncos vett részt ezen a különleges eseményen, akik idén széki táncokat mutattak be.
Fotó: Táncház Egyesület
Fellépett az 50. jubileumát ünneplő Vujicsics együttes is Sebestyén Mártával együtt a vasárnapi programfolyamban, az ismert művészek nemcsak koncertet adtak, hanem természetesen táncházat is muzsikáltak a résztvevőknek. Bemutatkozott első alkalommal a találkozón a rendkívül sikeres, rendszeresen működő Kamasz Táncház. Sarjú Bandával, amelyen a tizenéves korosztály vett részt. Az érdeklődők megtekinthették a Foltin Jolán emlékére készült nagy sikerű vándorkiállítást és meghallgathatták Novák Ferenc Tata előadását az erdélyi legényes táncokról.
Szombat este átadták a Táncház Díjat és a Táncház Érméket. A Táncház Díjat idén Sebestyén Márta népdalénekes kapta, a Táncházi Érméket pedig a Budapest Főváros Bartók Táncegyüttes (művészeti vezetők: Sánta-Bíró Anna és Sánta Gergő), Galát Péter néptáncpedagógus, a Jókai Néptáncegyüttes „Hosszúléptűek” csoportjának vezetője, Nagy Timea néptáncpedagógus, a Martenica bolgár néptáncegyüttes művészeti vezetője, Sztanó Hédi televíziós filmrendező, Tóth Judit néptáncpedagógus, az Urban Verbunk Junior és a Veresegyházi Hagyományőrző Népi Együttes művészeti vezetője és Váradi Enikő néptáncpedagógus, a Kárpátalja Néptáncegyüttes ügyvivője kapták.
Fotó: Táncház Egyesület
A Népművészeti Kirakodóvásáron zsűrizett – a hagyományos tárgyalkotáson alapuló – termékek közül válogathattak az érdeklődők. A Táncháztalálkozó korosztálytól függetlenül mindenkinek nyújtott szórakozást, így a legkisebbeket – a táncos programokon kívül – kézműves foglalkozások és játékok is várták.
Jövőnk a hagyomány!
A Fitos Dezső Társulat jelmondata nem szorul magyarázatra: a profi társulat mellett 120 gyerekkel és fiatal táncossal voltak jelen az Országos Táncháztalálkozón és Kirakodóvásáron tánctanítással és színpadi programmal. Kocsis Enikő és Fitos Dezső az Magyarország legfiatalabb hivatásos táncegyüttesének alapítói, emellett az ország legkomplexebb tehetséggondozó és utánpótlásnevelő programját teremtették meg és működtetik, több évtizedes táncpedagógusi tapasztalattal. Korosztályonként, felmenő rendszerben, több városban is működtetnek tánccsoportokat és szerveznek táncházat, nyaranta pedig külön edzőtábort a profi együttesnek és az aprónépnek: a budapesti Fonó Gyerekcsoport, a Zugligeti Gyerekcsoport, a Kincskereső Gyerekcsoport a kicsiket, a Szentendre Táncegyüttes és a győri Lippentő Táncegyüttes az ifjúságot fogja össze. Ebből a hatalmas merítésből idén moldvai csángó koreográfiákat láttunk a Papp László Budapest Sportarénában, vasárnap.
Egy ilyen esemény a hagyományos értelemben is jeles nap a fiatal táncosok és az apróbb táncospalánták számára: sokan közülük itt léptek először színpadra. Koránkelés, érkezés, helyszíni próba, öltözködés, tánctanítás, vásározás és táncelőadás – ez a program a profik számára sem kevés, de a még óvodástól kisiskolás korig szóló táncoslábú orgonasíp-bandának nem kis izgalommal járt. Bizton mondhatjuk, hogy ők voltak az idei táncháztalálkozó nemcsak legfiatalabb, de legélénkebb résztvevői is. A próba még gyakorlóruhában zajlik, hiszen most csak a helyszínt kell jól bejárni, megszokni a teret és beállítani a mozgásokat:
A készülődés újabb alkalom a tanításra: a csángó ruhák felöltése, a karincák (csángó viselet lepelszoknyája) és bernyécek (a női viseletben a karinca megkötésére használt, szőtt öv) helyes feltekerése igazi művészet – különösen úgy, hogy tánc közben is kifogástalanul tartson. Kocsis Enikő a profi táncosoknak is mutatja a műveletet, és magyarázza a legfontosabb fogásokat.
A gyermeksereg csángó ruhában indul az Aprók táncára: ők tanítják be a moldvai tánc alaplépéseit a közönségnek. A tánctanítás után Enikő vásárba indul a gyerekekkel, majd Paár Julcsi hangoló-bemelegítője után következik a táncháztalálkozó záróműsora, a legismertebb moldvai körtánccal, a kezessel:
A bemelegítő tánc után jöhet egy pörgősebb ritmus – indul a pálmácska:
A hangulat már hibátlan, de még van hová fokozni – tökéletes választás erre az ördög útja:
És jöhet egy páros tánc is, a hojna, ami a gyerekek kedvence:
Az ölelgetős, forgolódós ritmus után bolgárjászkával zárul a küzdőtéri ropogtatás:
Aki azt hiszi, hogy ettől a pörgéstől kiment az erő a gyerekek lábából, az nagyon téved: a műsor utolsó elemeként Paár Julcsi énekére indul a Tavaszi szél, a csángóruhás táncosok apraja a színpadról, a többiek pedig a küzdőtérről követik a ritmust:
Szívesen táncoltunk volna még tovább is a gyerekekkel az idei táncháztalálkozón, de amit nem sikerült most kijárni, azt folytathatjuk ugyanezzel a csapattal az augusztusi jászberényi Csángó Fesztiválon.
Ajánljuk még:
Hol van a tisztelet a mai fiatalokból, és miért nem várhatunk el tőlük többet?
Az első szerelem nem tart örökké, de mindig magunkban hordozzuk
Mitől szép a nő negyven felett? – Egy pszichológus és egy senior modellügynökség vezetőjének véleménye
