Természet és kultúra a Fertő táján – Képes kedvcsinálónk

ZónánTúl

Természet és kultúra a Fertő táján – Képes kedvcsinálónk

A látszat csal: ha a térképre nézünk, láthatjuk, hogy a hazánk és Ausztria közötti határ nem követi a különböző természeti térségek határát – a Fertő-tó maga határ. A tó környéke 8000 év óta különféle kultúrák találkozópontja, a természeti értékek mellett népi építészete is jelentős, kastélyai érdekes látnivalók, ősszel pedig válogathatunk a borfesztiválok között. A réteken, legelőkön, a nádas- és vízivilágban több száz madárfaj talál költő- és áttelelő helyet, lepke,- szöcske- és bogárfajok, valamint a tengerpartot idéző, sótűrő növények és csodaszép orchideafajták édenkertje is egyben.

Errefelé úgy tartják: A Fertő-tónál pihenni mindig öröm. Kerékpározás, úszás, kulturális látványosságok vagy csak lustálkodás a napon – itt mindenki megtalálhatja a tökéletes programot. Kicsiknek és nagyoknak, egyedülállóknak és nagycsaládosoknak egyaránt van miből választani! Ha pedig az évi 300 napsütéses napra gondolunk, akkor tényleg pompás környék! Tavasszal a virágzás ünnepe, ősszel borfesztiválok, télen pedig hangulatos szilveszteri rendezvények kínálnak felhőtlen szórakozást, ha befagy a tó, korcsolyázni is lehet.

Persze, mindezt akkor, ha nem elegendőek a Fertő-tó és környékének páratlanul gazdag természeti-kincsei. Érdemes túrázni, vízi élőhelyeket meglesni, gyönyörködni a nádasok élővilágában, hajóval átszelni a tavat, két keréken barangolni be a dimbes-dombos vidéket. Ehhez a közel 1000 km hosszúságú, családbarát kerékpárút-hálózat kínál számtalan lehetőséget.

„Otthagyta fenekét szárazon… egyszer aztán más jutott eszébe a Fertőnek: kinevezte magát tónak, visszafoglalva elébbeni méltóságát, s vetések, tanyák megint eltűntek a zöld hullámtükör alatt… Ilyen tündéri játékot gyakran űzött a Fertő a halandókkal…” ( Jókai Mór)

A gólyák és a bor városa: Ruszt

A Fertő nyugati partján ékeskedik Ruszt, a Magyar Királyság legkisebb szabad királyi városa. Ennek emlékeiről a városi múzeumban bőven lehet tájékozódni, Fertőrákosról nyári idényben akár át is hajózhatunk, és rövid séta után már a mesés kisvárosba jutunk. 

Ruszt parányi belvárosában – amely a Világörökség része – szinte minden épület műemléki védelem alatt áll.

A XVI-XVIII században reneszánsz és barokk stílusban vagy historizáló homlokzattal épült házak igazi ékszerdobozzá teszik a várost a szép ablakkeretekkel és kapuzatokkal, erkélyekkel, címeres és stukkódíszítésekkel.

Tavasztól őszig gyönyörködhetünk a tengernyi gólyafészekben, szinte minden kéményen pihen egy-egy gólyacsalád. Ha felmerészkedünk a Szentháromság templom tornyába, felülről szemlélhetjük meg őket, a várost és a nádasra néző szőlősorok garmadáját.

Ha valaki azt gondolná, hogy a „sógoréknál” valami savanyú lőrét fog kóstolni, nagyot fog tévedni. A Fertő nyugati partján a Lajta-hegység és a Soproni-hegység szalad le Európa legnyugatibb szikes sztyepptavának sós vizéhez: az egész egy szinte végeláthatatlan borvidék.

Nem volt mindig így, mert a környéket sem kímélték a történelem viharai. Az egykori Ruszt-Sopron-Pozsonyi borvidék ma négy ország területén fekszik. Egy borvidék volt  Muraszombat és környéke, egész Burgenland a Fertő-tóval, Kőszeggel és Sopronnal együtt, Pozsony felett a mai Malokarpatska (Kis-Kárpátok) borvidéke és a mai nyitrai borrégió.

Az éghajlat, a Fertő-tó párája és fényvisszaverő képessége kiváló szőlőket eredményez: jól érzi magát itt a zweigelt, a kékfrankos, a zapfner, vagyis furmint, és a nálunk kevéssé ismert St. Laurent. A Ruster Ausbruch, vagyis a ruszti aszú ma a nemzetközi borpiacon Tokaj ellenfele és méltó vetélytársa. Bizony, már meg is előzi azt, köszönhetően az évente megrendezett édesbor-kóstolónak Ruston, illetve a tematikus kóstolóknak a nagy amerikai- és brit bormagazinok számára. A szőlő minősége kiváló: csak botrytises, későn szüretelt, kézzel szedett és kézzel külön válogatott szőlőből készülhet a rusti aszú, szigorú minőségbiztosítás mellett.

A városban lépten-nyomon kis borozókba botlani. Fenyőág vagy fenyőkoszorú jelzi az ajtó felett, ha nyitva vannak és várják a vendégeket.

A pincékben sorakoznak a hordók, rajtuk nagy koronás R jelzéssel. 1524-ben Mária királyné engedélyezte e mai napig élő jelzés használatát. A városka történelmének érdekessége, hogy szabad városi jogát is borral vásárolta meg, mégpedig kétszer is. 1991-ben pedig Ruston nyílt meg Ausztria borakadémiája is.

Kirándulások a környéken

Ha már erre járunk, nem szabad kihagyni Kismartont (Eisenstadt). Burgenland tartomány székhelye Eszterházy-kastéllyal büszkélkedhet és egy bámulatosan gazdag gyűjteménnyel a múzeumban. Ha szerencsénk van, egy remek koncertet is elcsíphetünk.

Advent idején messze földön híres a kastély ünnepi vására.

Mindenképpen megér egy kis időt egy séta a kastély körüli parkban, egy főhajtás Burgenland nagy szülöttje, Liszt Ferenc márványszobra előtt. Remek kis kávézókat is találni, ahol mennyei kávéillat lebeg: a helyben pörkölt kávé össze nem téveszthető aromája.

Gyerekekkel a tó és környéke tenger látnivalót kínál. Ne hagyjuk ki St. Margarethenben a Family Parkot, ami egész napos szórakozást nyújt, Mönchhofban falumúzeum vár. Szinte megelevenedik a múlt, amelynek tevékeny részesei lehetünk! Miután átéltük a falusi lét mindennapjait, a vasútmúzeum hívogat, és ez csak egy kis ízelítő mindabból, amit a Fertő-tó nyugati oldala kínál az élményekre szomjazóknak.

Ajánljuk még:

Kitartás és hajthatatlanság – egy törölt járat tanulságai

Amikor ott állsz éjfél után egy sötétbe burkolózott repülőtéren, feltört lábbal, hulla fáradtan, vacogva, a semmi ígéretével, még nem sejted, hogy a rövid nyaralás izgalmas kalandja kezdődik. Ráadásul a légitársaság finanszírozásával. (Bár ez csak két hónap múlva lett bizonyossá.)

 

Már követem az oldalt

X