Szállj, szállj, szállj fel magasra: lélegzetelállító kilátópontok a Bükk tetején

ZónánTúl

Szállj, szállj, szállj fel magasra: lélegzetelállító kilátópontok a Bükk tetején

Nyár vége felé, amikor már reménykedünk a forróság enyhülésében, új lendületet kapnak a hazai túrázások, amelyeknek kiváló terepe lehet a Bükk-hegység. Számomra ez Magyarország legkedvesebb régiója, és nemcsak azért, mert itt nőttem fel, hanem mert a Bükk számos leget tudhat magáénak. Tudtátok, hogy a 100 legmagasabb hazai hegycsúcsból 59 itt található? És azt, hogy ez a legnagyobb erdőterülettel rendelkező hegységünk, ráadásul a legtöbb barlang is itt van? Ám ezúttal a mélyből emelkedjünk a magasba és keressük fel a Bükk legszebb panorámás kilátóit, amik tökéletes úticéljai lehetnek egy hétvégi családi kirándulásnak.

Tar-kő

A Bükk legmagasabb, természetes kilátópontját a Tar-kőt, 949 méter magasan találjuk. A triász kori mészkőszirt széléről elképesztő panoráma tárul elénk a környező hegyekre és völgyekre. A legendás kilátóhely kövein ülve az ember tényleg szabadnak érezheti magát, ugyanis ameddig a szem ellát, szinte csak erdők uralják a horizontot.

Ám nemcsak a kilátás miatt érdemes felvennünk a helyet a bakancslistánkra, hanem azért is, mert sziklagyepével és cserjéseivel a Bükk egyik különleges élőhelyének számít.

A 20. század elején itt fedeztek fel olyan ritka növényfajokat, mint például a pongyola harang, Jávorka-pikkelypáfrány vagy a háromszínű árvácska.

Fotó: Szombati Orsolya / traveladdict.hu

Fotó: Szombati Orsolya / traveladdict.hu

Látó-kövek

Szentlélek közelében találjuk a különleges csengésű Látó-köveket, amelyet egy rövid sétával érhetünk el az aszfaltos utat elhagyva.

A 735 méteres kövek tetejéről Észak-Magyarország és a Felvidék hullámvidéke tárul fel a vállalkozó szellemű sziklamászók előtt,

ám ha szerencsénk van, és tiszta az idő, akkor a Magas-Tátra vonulatai is felsejlenek a távolban. 

Fotó: Szombati Orsolya / traveladdict.hu

A környéken járva érdemes felkeresni a pálos kolostor romjait is, amelyet az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend tagjai hagytak ránk az 1300-as évekből.

Csodás látványt nyújtanak a romok az erdő mélyén, csakúgy, mint a szerelmesek fája, amely a Látó-kövek felé vezető úton egymásba fonódó törzsével minden erdőjáró tekintetét garantáltan magára vonja.

Három-kő

Személyes kedvencem a Bükkben a Három-kő. A kilátópontot legegyszerűbben a Bánya-hegyi elágazás felől közelíthetjük meg egy 8 km hosszú túrával, de tehetünk egy nagyobb körtúrát Bánkút felől is a Zsidó-réten át. A Három-kő bérceiről nyílik a legteljesebb kilátás a Bükk déli részeire, sőt, ha szemfülesek vagyunk, még a távolban a Kékes csúcsát is felfedezhetjük. A Három-kőtől – amennyiben erőnlétünk és időnk engedi – érdemes kitérőt tenni a már előzőekben említett Tar-kő felé is, amely karsztos szikláival már messziről látogatásra invitál.  

Magos-kő

635 m magasan található a Bükk északi sziklabérceinek egyik leglátványosabb sziklája, a Magos-kő. Kedvelt fotós helyszín, és mindössze egy kilométer sétával elérhető, így felkeresése gyerekekkel is ideális program lehet.

A Magos-kő tetejéről Miskolc panelrengetegétől kezdve egészen Bánkútig elláthatunk,

ráadásul a hely tavasszal lila leánykökörcsinek és sárga pimpók otthona. Ha folytatjuk utunkat tovább a hegy belseje felé, hamarosan a Három-kúti barlanglakáshoz érkezünk, ahol bár nomád körülmények között, de éjszakára akár meg is szállhatunk.

Fotó: Szombati Orsolya / traveladdict.hu

Bél-kő

A Bél-kő nemcsak a Bükk, hanem az ország egyik legkülönlegesebb hegyi látványossága. Nevét a közeli településről, Bélapátfalváról kapta, amely cementgyártásáról volt híres, aminek a hely mai kinézetét is köszönheti. Innen bányászták ki ugyanis közel 100 éven keresztül a mészkövet, és bontottak le mintegy 100 métert a hegyből, amelyet akkor láthatunk igazán, ha felkapaszkodunk a 815 méter magas Bél-kő tetejére.

A tanösvény végig aszfaltos úton halad, és útközben hét ismertetőtábla segítségével betekintést nyerhetünk nemcsak az itt folyt bányászati tevékenységbe, hanem a sziklabércek különleges élővilágába is. A sziklaplatót és a tájsebet látva nem tudtam eldönteni, hogy szomorú legyek-e, hogy így megcsonkították a természetet, vagy örüljek annak, hogy végre visszaadták a hegyet jogos tulajdonosának. Mindenesetre, aki Bélapátfalva környékén jár, annak az apátság felkeresése mellett érdemes felvennie Bél-követ is a meghódítandó látnivalók sorába.

Nyitókép: 123RF

Ajánljuk még:

Kiállítás a budapesti vigalmi negyedről, amit a szúnyogok vittek csődbe

Csuda egy hely lehetett az a 19. század végén, a nagy millenniumi ünnepségsorozat idején Lágymányoson felépített szórakozónegyed, mely Konstantinápoly névvel nyitotta meg kapuit 1896. május 23-án! A Gerster Károly által tervezett épületegyüttes mindössze féléves volt, mikor a szúnyogok miatt csődbe ment – finanszírozójával, Somossy Károly vállalkozót is a tönk szélére sodorva. A könnyűszerkezetes, díszletszerű építészeti kuriózumról ma nyílik időszaki kiállítás a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban.