Rémálom a Németvölgyi úton: egy gyönyörű villa Kun páter karmai közt

ZónánTúl

Rémálom a Németvölgyi úton: egy gyönyörű villa Kun páter karmai közt

Budán, a Németvölgyi úton járunk. A hegyvidék egyik főútvonala ez, a csendesebb fajtából. Az elején, az Istenhegyi út felé egészen békebeli hangulatot áraszt, különös tekintettel a páratlan oldal villái nagy kertek mélyén, öreg fák alatt, szép kerítések mögött rejtőzködve nem is gondolnánk, milyen sötét titkok tudói. 

Az 5-ös és a mai 7-es szám nagyjából egyszerre épült meg, egyazon megrendelő jóvoltából. Bizonyos Méltóságos haraszti Bernolák János főhadbiztos úr és neje a közeli Alkotás útról költöztek ide, hogy az árnyas hegyoldalban mindjárt két házra adjanak megbízást. Az egyszerűbb, kisebb, ma 7-es számú ház terveit 1912-ben szignálta Walder Gyula, aki a Budán leginkább a Villányi úti Ciszter Gimnázium neobarokk tömbjéről, és a mellette álló Szent Imre templom terveiről híres, bár ő rajzolta az egészen más stílusú Károly körúti, vörös téglás tömböt a 15-25. alatt, és a Madách tér 3-4-et is. Igaz, ezeket bő húsz évvel a németvölgyi villa megépülte után.

A mai 5-ös szám sokkal nagyobb, neobarokkos arányaival, félkör alakú földszinti ablakaival és emeleti teraszával egészen más hangulatot áraszt, mint szerényebb, mézeskalácsház jellegű szomszédja. Ennek a háznak az első terveit bizonyos Adamek Ferenc rajzolta 1914-ben, akinek leghíresebb munkája a szomorú sorsú, de romjaiban is méltóságteljes Simay-Holzer-kastély Székesfehérvár-Kisfaludon és a vácrátóti Vigyázó-kastély.

A Németvölgyi úti, szintén kastélyszerű villába a földszintre öt hatalmas szoba épült, télikerttel és a kert felé kétoldalt lépcsővel, hátul kiszolgáló helységekkel. Az emeleten újabb négy, tágas szoba egy másik télikerttel volt hivatott szolgálni a mindenkori boldog tulajdonosok kényelmét. Mindezt hatalmas pince és a manzárd tető alatt tágas padlás foglalta keretbe.

1936-ban már bizonyos Szabó Jenőné megbízásából kisebb, de valószínűleg annál igényesebb átalakítások történtek a ház belső elrendezésében, ezekre és tervezőjükre emlékezik a kerítésbe süllyesztett tábla: „Rákos Pál építő iparművész, építő mester”.

 
Szuhai Barbara
 

Mindezt cirkalmas, kovácsoltvas kerítés fogja körbe, aminek díszei visszaköszönnek a félkör ablakok rácsain. A masszív kőoszlopokra is bőven szükség volt az elmúlt viharos évszázadban, amit ez a ház is kibírt. De az igazi rémálomtól a gondosan épített falak sem menthették meg a villát.

1944-45 fagyos telén, a pokoli ostrom soha véget nem érő nyomorán túl ide költözött be a kegyetlenség maga, a XII. kerületi nyilas parancsnokság és annak hírhedten kíméletlen vezetője, Kun András, vagy ahogy az egész város rettegett tőle, Kun páter.

Kun páter rettenetes hírű alakulatával 1944. novemberében még a Városmajor utca 37-ben, decemberben már az Andrássy út 47-ben tanyázott. Pest szovjet megszállásakor tette át Budára székhelyét, akkor már a Városmajor utca helyett ide, a Németvölgyi út 5-be.

A kisszámú túlélő elbeszélései szerint az idehurcoltakra borzalmas kínzások vártak, a pincében és a kertben folytak a tortúrák és az ezeket követő kivégzések. Kun páter részben az utcáról fogdosott össze zsidó és nem zsidó civileket, részben pedig a Sváb-hegyről a „nagy gettóba” kísérendő csoportokból válogatta áldozatait. Ugyan a minoritáktól kilépett még jóval ámokfutása előtt, még 1943-ban, brutális kegyetlenkedéseit papi reverendában hajtotta végre, oldalán fegyverrel, nyilas karszalaggal mozgott a városban, és „Krisztus szent nevében lőjetek” felkiáltással adott tűzparancsot a halálra ítélt civilek kivégzésére. Áldozatait, ha nem itt, a Németvölgyi úton verte, kínozta halálra, akkor a Duna-parton végzett velük.

 
Szuhai Barbara
 

December végén elfogatta Svájc ügyvivőjét és annak titkárnőjét. Hat óra hosszat tartotta őket fogva, előbb kegyetlenül megkínozta, majd kifosztotta őket, ahogy nem sokkal később Svédország nagykövetségét is. Mindkét helyről civil alkalmazottakat hurcoltatott el és lövetett agyon.

Kun páter vezette a legborzalmasabb tömegmészárlásokat: a Maros utca 16. alatti Chevra Kadisa szeretetkórház betegei és orvosai elleni támadást 1945. január 12-én, a nyilas vérengzést január 14-15-én és 17-én a Városmajor utca 64-66. alatti Bíró Dániel Gyógyintézetben, valamint január 19-én az Alma utcai zsidó szeretetházban.

A rendőrök, katonák, külföldiek elleni atrocitások már a nyilas hatóságok gyomrának is soknak számítottak. Mindkét, január végén Kun András letartóztatására indult alakulat tagjait véresre verve küldte vissza a páter a megbízóiknak, csak harmadik nekifutásra sikerült őt letartóztatni, majd, miután Szálasi közbenjárására kegyelmet kapott, a börtönből megszökött, és csak jóval később, Buda szovjet megszállása után tudták bíróság elé állítani. Az összességében több száz rendbeli gyilkosság és a sokrendbeli kegyetlenkedés vádjait nem tagadta, 1945. szeptemberében végezték ki.

A szép, budai villa csendben őrzi a háború utolsó hónapjainak pokoli emlékét. Az itt történt iszonyatos bűnökre, az itt szenvedett, életüket vesztett áldozatokra semmi nem emlékeztet.

Forrás: Helyszínbejárás: 2014., 2021. és ITT, ITT, ITT, ITT, Budapest Történeti Levéltár
Múlt-Kor 2014. téli szám, 26-27-oldal (saját cikk) és ITT 

Ajánljuk még: 

EZ A HÁZ TEJESKÁVÉ HABBAL – A NYOLCADIK KERÜLETBEN IS VANNAK CSODAHÁZAK!
TÍZBŐL EGY KÖZTERÜLET VISELI BUDAPESTEN NŐK NEVÉT – 20 HÍRES NŐ, AKI ÁTMENT A (TÚL) SZIGORÚ
MINDEN ELFÉR A VÁMHÁZ KÖRÚT 15. ALATT: A KOSSUTH-KIFLI, A POZSONYI PEZSGŐ ÉS A VÖRÖS RUHÁS TÜNDÉR

Egy tornatermes belvárosi házról, ahol Kopits doktor minden vágya teljesült
Mágnesként vonzanak azok a házak, amik rejtélyes okokból meg tudták őrizni eredeti rendeltetésük feliratait. Mint például a Károlyi kertre néző „Molnár és Moser Laboratóriuma” békebeli felirata, vagy az Árkád Bazár díszei. Ugyanilyen ritka kincs a Kéthly Anna térre néző egyszerű, elegáns, Nyár utcai ház emlékeztetője is: „Dr. Kopits Jenő Orthopédiai Intézete.” Utánajártam hát!

 
X
Már követem az oldalt