Mézédes és nagyon egészséges – hamarosan több hazai csemegeszőlőt ehetünk?

A szőlő egyesek szerint a következő időszak szuperélelmiszere. A piacokon ugyan megtaláljuk a hazai, magyar szőlőt, de a boltokban jellemzően a külföldről érkezett gyümölcsöt találjuk.

A szakemberek viszont azt mondják, az lenne az ideális, ha főleg hazai csemegeszőlőt fogyasztanánk.

Néhány napja besétáltam az egyik külföldi áruházlánc boltjába: szőlőt szerettem volna venni. Szinte mágikus erővel vonzotta a tekintetemet a különleges, most divatos rozé szőlő, a felirat szerint mag nélküli. Megfordítottam a dobozt, és szomorúan konstatáltam, hogy  Spanyolországból érkezett. Sajnos nem találtam magyar gyümölcsöt. Dr. Teszlák Péterrel, a Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetének kutatási igazgatójával és elnökével, Madaras Zoltánnal beszélgettem a hazai szőlőhelyzetről és a lehetőségekről.

Fotó: 123RF

Teszlák Pétertől először azt szerettem volna megtudni, hogy miért nem találunk itthon magyar szőlőt.

„Jelenleg a hazai szőlőfogyasztás 80-90 százaléka importból származik.

Ha a boltban megnézed a címkéket, főleg olasz, egyiptomi, marokkói, dél-amerikai szőlőket találsz, a legnagyobb beszállítók egész évben elérhetővé teszik ezt a gyümölcsöt. Ez pedig több szempontból is erősen aggályos. Ha csak abba gondolunk bele, hogy a világ másik feléből ideérkezett szőlő hány napon vagy héten keresztül utazik, mire elérkezik egy magyarországi városba, a multiba, jól látjuk, hogy az nagyon nem ugyanaz, mint ha kimegyünk a helyi piacra és nem többezer vagy több tízezer kilométerről származó gyümölcsöt teszünk az asztalra” – mondja a kutatási igazgató.

Fotó: 123RF 

A szakember szerint a külföldi szőlő élelmiszerbiztonsági okokból is aggályos lehet. A szúrópróbaszerű vizsgálatok során nemrégiben olyan olasz mintát vizsgáltak, amelyben 15 féle növényvédőszer maradványát találták meg. Másrészt nagyon fontos szempont a fenntarthatóság, és az, hogy lehetőleg a lakóhelyünkhöz minél közelebb termett és termelt élelmiszereket fogyasszunk.

Ha lenne itthon elegendő csemegeszőlő, akkor a megfelelő hűtőkapacitással júliustól akár karácsonyig ehetnénk hazai gyümölcsöt.

Valójában mi is a helyzet a hazai szőlőfronton?

Fotó: 123RF

A válasz röviden: nem túl rózsás.

Míg a 60-70-es években hazánkban évi 1-2 kiló volt a csemegeszőlő egy főre jutó átlagfogyasztása, amihez 14 ezer hektárnyi termőterület tartozott, mára ezer hektár alá csökkentek ezek az ültetvények.

Ebből jól látszik, hogy nagyon kevés itthoni szőlőhöz juthatunk hozzá a boltokban. Hazai és nemzetközi viszonylatban is megfigyelhető, hogy a csemegeszőlő fogyasztás egy főre jutó éves mennyisége folyamatosan növekszik. Napjainkban a fogyasztás nagy része importból származik, a jelenlegi termőterületünk 1000 ha körül van (viszonyítási alapként: a teljes hazai fogyasztás ellátása ~14000 ha termőfelületből biztosítható). A fogyasztói igények nemcsak mennyiségben, hanem minőségben is változtak, egyre kifinomultabbak lettek, az új trendek kizárólag magas minőségi elvárások mentén alakulnak.

Fotó: 123RF 

 

A Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete célul tűzte ki, hogy bekapcsolódik a hazai csemegeszőlő termesztés felfuttatásába. Tették mindezt azért, mert jól látható, hogy

a fogyasztás évről évre nő, és a fogyasztók a magas minőségű, kifinomult, trendi fajtákat keresik.

Ahhoz, hogy a szőlő ne csak szép és jóízű legyen, a „genetikai alapok” is nagyon fontosak, mondja Madaras Zoltán, a kutatóintézet elnöke: „Kutatóintézetünk génbankja, nemesítési eredményeink jelentős sikereket hozhatnak. Tavaly úttörő kezdeményezésként létrehoztunk egy kísérleti csemegeszőlő ültetvényt, ami hosszútávon kiváló kiindulási pont lehet a hazai csemegeszőlő termesztés számára.

A PTE Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetének Szentmiklós hegyi telepe – Fotó: Pécsi Tudományegyetem / Csortos Szabolcs 

A régió családi vállalkozásait szeretnénk ezzel segíteni, az új fajták, a termesztés-technológia és az értékesítés tekintetében is. Az ökokertben megismerhetik a termesztési, metszési, öntözési technológiákat.

Emellett nagy súlyt fektetünk a fajtaválaszték bővítésére, az új fajták bevezetésére, hiszen az új trendeknek megfelelő szőlőfajták lehetnek versenyképesek a piacon. Emellett a klímaváltozás hatásainak  és a különféle betegségeknek ellenálló fajták kialakítása is kiemelt célunk.”

A PTE Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetének Szentmiklós hegyi telepe – Fotó: Pécsi Tudományegyetem / Csortos Szabolcs  

Manapság már kevésbé keresik a piacon az olyan klasszikus fajtákat, mint a hagyományos Saszla, vagy Pannónia. Ezek 5-6 grammos, kisméretű bogyókkal rendelkeznek, a vevők azonban a nagy bogyójú, különleges bogyóformájú, roppanós, mag nélküli szőlőfajtákat keresik.

A kutatóintézetben az új fajták között többféle magvatlan fajtát nemesítettek, ilyen például az Amoxi, a Blue Spirit. Igaz ugyan, hogy a mag nagyon egészséges, de csak akkor, ha szétrágják, különben nem hasznosulnak a benne lévő hatóanyagok.

A fejlesztések fókuszában szerepel az is, hogy minden fajtához hozzárendelik az optimalizált termesztést, ami növeli a szőlőtermesztés sikerességét. „Tavaly augusztusban 22 új csemegeszőlő fajta jelöltet jelentettünk be a NÉBIH-hez, ezek közül 21 tartalmaz lisztharmat és peronoszpóra rezisztencia géneket. Mivel a bürokratikus háttér eléggé lassítja a folyamatot, idén még nem tudtunk oltványokat adni a szőlősgazdáknak, de bízunk benne, hogy jövőre már ez is megoldódik. Az érdeklődés nagy, Baranya és Tolna megyéből, a balatoni régióból és Észak-Magyarországról is számos gazda már telepítené a fajtáinkat, valamennyien szeretnék a gyümölcsöt értékesíteni” – mondja Teszlák Péter.

Fotó: 123RF

A Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete által nemesített szőlőfajtákat otthon is könnyen lehet termeszteni, és nem kell évente 10-szer permetezni – mindössze kétszer – ezt egy kezdő szőlőtermesztő is képes elvégezni. Mivel az egyetem Magyarország „legzöldebb” egyeteme, az is fontos szempont, hogy a termesztés ne  terhelje a környezetet – az új fajták ennek az elvárásnak is meg tudnak felelni.

Ha valaki szeretne szőlőt termeszteni, bátran keresheti a kutatóintézeti szakembereket: így juthat szőlőcsemetéhez és persze minden olyan fontos információhoz, segítséghez, ami elősegíti, hogy büszke lehessen az otthoni termésre.

„Ezért indítottuk el három éve a csemegeszőlő kiállítást, hogy kedvet csináljuk a szőlőtermesztéshez, bemutassuk a sokszínűségét, azt, hogy milyen nagy íz, alak, forma változatosság van ebben a gyümölcsben. Szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy az átlagember is meg tudja csinálni, nem muszáj a világ másik végéből származó szőlőt enni.  Hiszen tudjuk, hogy a legédesebb az a gyümölcs, amit a saját kertünkben szedünk. Első körben 20 fajta közül válogathatnak az érdeklődők, de a későbbiekben extrább fajtákat is kínálunk” – mondja a szakember.

Csemegeszőlő Kiállítás és Verseny – Fotó: Pécsi Tudományegyetem / Csortos Szabolcs 

Az idei III. Országos Cemegeszőlő Kiállítás és Versenyen 18 kiállító több száz fajtát mutatott be. A látogatók megkóstolhatták többek között a Tűzmadár, Hófehérke, Bonaparte és Pegazus fajtákat is.

Itt olyan fajtákkal jelentek meg a szőlőtermesztők, amelyeknek nemcsak a nevei különlegesek. Az ízek terén is igazi kuriózumokkal rukkoltak elő, hoztak többek között vattacukor, mangó körte, ananász és szamóca ízű szőlőket is.

Ezzel is hangsúlyozni szeretnék, milyen nagy lehetőségek vannak a csemegeszőlőben. „Itthon még gyerekcipőben jár a termesztés, akit érdekel, tudnia kell, hogy nehéz, de aki megtalálja a szépségét, annak megéri termeszteni. Bátran mondhatjuk, hogy a szőlő a jövő gyümölcse, jól bírja a szárazságot és a tűző napot, komplex ízeket produkál. A magyarok pedig egyre jobban szeretik a csemegeszőlőt, és egyre inkább rákapnak az új ízekre. A kutatóintézet mindenben támogatja azokat, akik belefognak” – mondja a kutatási igazgató.

Fotó: 123RF

És ha már itt a szőlőszezon és hozzájutunk valamilyen jobb hazai fajtához, adja magát a kérdés: hogyan együk, hogy a legjobb ízeket hozzuk ki belőle.

A  szakember a gyümölcs fogyasztására is szívesen ad tanácsot.

A lényeg, hogy előtte ne együnk édességet, cukrot, csokoládét, süteményt. A másik fontos szempont, hogy a szőlőfajták között van muskotályos is, akkor azt hagyjuk a végére, mivel nagyon aromás és nem fogjuk érezni az utána következő bogyók ízét. De ha valaki szívesen visszanyúl a hagyományokhoz, akkor nem nyúl mellé, ha úgy eszi, mint nagyanyáink: ropogós héjú kenyérrel. Nincs is ennél jobb.