A magyar néphagyományban a pulyka a makacsságot, a veszekedést és a békétlenséget jelképezi. Az Állatszimbólumtár a lobbanékonyság és a hirtelen harag jelentéseket társítja hozzá.
Első híradásunk erről a nagytestű, furcsa fejű madárról Kolumbusztól való, aki 1503-ban számol be az „indiai tyúkról” – lévén a felfedezett földrészt Indiának hitte, majd 1522-ben a spanyol konkvisztádor, Hernán Cortés a pávához hasonlítja.
A 16. században kerül át Európába a pulyka, és 1568-ban meg is jelenik a keresztény ikonográfiában, Joachim Beuckelaer festményén: Krisztus Mária és Márta házában.
Fotó: Unsplash / Claudio Schwarz
A 16. század közepén már a gasztronómiában is átveszi a páva helyét, hiszen húsa finomabb és kiadósabb,
majd később a reneszánsz kori, állatszimbólumokban gazdag ikonológia is felfedezi a maga számára.
Fotó: Pixabay / foudefoot60
A haragtól felfuvalkodott madár és a nyaka körüli vörös bőrlebeny a pulyka legismertebb szimbolikus ábrázolása és jelentése, melyet már Joachim Camerarius német tudós is arra használt, hogy megmutassa: mit tesz az arccal a harag, hogyan torzítják el az indulatok a szép arckifejezést.
Magyar múlt
A magyar irodalomban több helyen megjelenik a pulyka, rendszerint valóban a haraggal kapcsolatban. Miskolczi Csulyak Gáspár 17. századi magyar református lelkész Egy jeles vad-kert, avagy az oktalan állatoknak … tellyes históriája című munkájában a pulykát ugyancsak a pávánál említi, ekképpen:
„az Indiai Páva, aki ma immár közöttünk is közönséges és Magyarul Indiai Tyúknak avagy Pulykának híjjuk, nem olly ékes ugyan reá nézve, mint a mi páváink, hanem igen haragos, főképen a’ kakas pujka”.
Fotó: Unsplash / Tyler Donaghy
Szigligeti Ede 1849-ben írt Liliomfi című társadalmi vígjátékában a hirtelen fellobbanó haragra utalva hangzik el, Kányai szájából: „Uram, most mindjárt elfut a pulykaméreg!”. Arany János a Jóka ördögében a zsémbes asszonyhoz hasonlítja a pulykát, Vas Gereben a Garasos arisztokrácia című regényében egy veszekedő házaspár pörét asszociálja vele, A régi idők című regényében pedig az udvarlókat jelképezi, akik az ablakból kapkodják ki a rozmaringot, azaz a fiatal lányokat.
Szólásaink, közmondásaink is őrzik a pulykához társított képzeteket: az „anyjuk után pipelnek a pulykák” mondást az idegenbe került fiatalasszonyok honvágyára használták régen,
az „olyan, mint a pulykatojás” kifejezést a szeplősökre értették, és az ország több vidékén is játszották a „szebb a páva, mint a pulyka” játékot, melyben a pulykát bosszantották a gyerekek. Hiedelmeinkben is szerepel, „ördöngős útitársként”, aki az éjszaka egyedül utazó embert bizonyos távolságból követi.
Fotó: Unsplash / Viktor Talashuk
A teremtés kulcsfigurája
Indián világmese is kapcsolódik a pulyka történetéhez. „Egy indián törzs szerint, amikor a föld keletkezett, de a kérge még puha volt, elküldték a pulykát, hogy nézze meg, mennyire szilárdult meg a föld, de figyelmeztették, nehogy leszálljon rá. A pulyka azonban figyelmen kívül hagyta az intő szót, leszállt a még iszapos földre, amelybe beleragadt, ezért vadul elkezdett verdesni a szárnyaival, hogy felrepüljön. A szárnycsapásokkal szétverte a földet, amelyből dombok, hegyek, völgyek keletkeztek.
A maja indiánoknál a pulyka rendeli meg az esőt”
– foglalja össze a Hiedelmek, hagyományok babonák a világ minden tájáról pulyka címszava.
Fotó: Pixabay / G. C.
Nevében eredete
Elnevezését a kezdetekben az határozta meg, hogy a tyúkhoz, majd a pávához hasonlították: a francia és olasz nyelvben indiai tyúk, indiai kakas néven jelent meg, a spanyoloknál pávaként, az angolok pedig, akik török közvetítéssel ismerték meg a pulykát, a közvetítő néphez kapcsolták elnevezését – innen a turkey kifejezés.
Az észak-amerikai családok egyik legfontosabb ünnepén, Hálaadáskor tradicionális fogás az egyben sült pulyka.
Kevésbé közismert tény, hogy a Hálaadás első ünnepén 1621-ben még valószínűleg nem volt pulyka Plymouth telepeseinek és a helyi indiánoknak a közös étkezőasztalán, inkább szarvas, vadkacsa, és sok más minden képezte a fogások sorát.
Fotó: Pexels / Engin Akyurt
Az Egyesült Államok is csupán 1863 óta tekinti nemzeti ünnepnek a Hálaadást. Ilyenkor az USA mindenkori elnökének a helyi pulykaszövetség néhány pulykát adományoz. Az 1940-es években bevezetett hagyományt az idősebb Bush elnök törte meg azzal, hogy ceremoniális keretek között megkegyelmezett a neki ajándékozott szárnyasoknak. A nemes cselekedetet azóta is követik az elnökök, ily módon fejezve ki hálájukat az egyébként tömegesen fogyasztott állatok húsáért.
6 érv, hogy pulykahús kerüljön az asztalra (minél többször)
Finom, kiadós, és zsírszegény – és akkor még csak három nyilvánvaló érvet soroltunk fel a pulykahús fogyasztása mellett. A tengerentúlról származó baromfi azonban ennél több figyelmet érdemel, hiszen gasztonómiai kultúránk egyik legjobban variálható, tápanyagokban gazdag alapanyaga. Miért érdemes rendszeresen fogyasztanunk pulykát? Utánajártunk!
Változatos és gazdag kulturális hagyománya van tehát a pulykának – immár nemcsak a tengerentúlon, de idehaza is. Mégis,
Magyarországon évente átlagosan 4 kg pulykahúst fogyasztunk, ami szerénynek mondható az Egyesült Államokban becsült 8,5 kg-hoz képest, de európai viszonylatban jelentősnek számít.
Minden okunk megvan rá, hogy szeressük ezt a tápanyagokban gazdag, vörös és fehér húst is tartalmazó szárnyast!
Nyitókép: Pixabay / Thomas G.
A cikk megjelenését a Magyar Pulykaszövetség,a Baromfi Termék Tanács tagja támogatta.
