Buda mélykék ékessége, avagy az ikonikus kávéház otthona

ZónánTúl

Buda mélykék ékessége, avagy az ikonikus kávéház otthona

Budán híres, nagymúltú kávéházakból nincsen hiány. Ebből a sorból is kiemelkedik a különösen szerethető (és hírhedt) Hadik kávéház. A jól ismert bár otthonául szolgáló épület jó száz éve meghatározza a Bartók Béla út képét, és nem egy híres ember sorsával hozható kapcsolatba. A ház titkainak nyomába eredtünk.

A Bartók Béla út 36-38. szépséges, arányos, hatalmas tömb, részben a Gárdonyi Géza térre, részben a Bartók Béla és a Bercsényi utcákra nyílik mind a négy magas emeletével. Álljon itt néhány kép és szó, ami visszaadja egy gyönyörű ház látványát és hangulatát.

Honnan ez a ház?

A ház építésének éve 1911, a megrendelő dr. Palócz Ignác orvos és felesége, a tervező Schwartz Jenő és Horváth Antal.

A építtető doktor úr 1867-ben született a Nógrád megyei Terenyén, Bécsben és Pesten végezte az egyetemet. Az 1892-es kolerajárvány idején a budai „barakk-kórházban” volt segédorvos, a Szent János kórházban dolgozott. Németországban, Svájcban és Olaszországban tanulmányozta a természetes gyógymódok erejét, erre, a már a századfordulón is népszerű gyógyítási módszerre alapozta virágzó vállalkozását. Magánrendelője előbb a Vámház körút 7. alatt, majd a Kerepesi (1906-tól Rákóczi) út 12-ben volt. A korabeli hirdetések szerint „biztos és maradandó gyógyulást lehetett elérni” kezeléseivel, továbbá „bármely betegségekkel járó fájdalmak megszüntetését” is el tudja érni az általa használt módszerrel. A vonzó hirdetések megtették hatásukat, egymásnak adták a kilincset a reménykedő betegek, a gazdagodó doktor úr pedig megépíthette bérházát a divatos, épp kiépülő Lágymányoson.

bartok bela ut 36

 

A megbízott építészpáros, Schwartz és Horváth pesti bérházai jellemzően nagy méretűek, tágas lakásokkal, belső udvarokkal, igényes kivitelű közös terekkel, lépcsőházakkal épültek. Dacára a viharos huszadik század minden átkának, a mai napig bérházak sokasága tanúsítja az iroda tehetségét, munkájuk igényességét. Leginkább az Erzsébetvárosban, a Belvárosban, a Lipótvárosban, Budán a Lágymányoson építkeztek. Kizárólag Budapesten dolgoztak, megbízóik többnyire a tehetős zsidó polgárság köreiből kerültek ki: gazdag kereskedők, vállalkozók, ingatlantulajdonosok kérték fel őket.

Az eklektikus szecesszió stílusában dolgoztak, házaikat jellemzően táncoló hölgyek, játszadozó puttók, bőségkosarak, korsók, körzők és vonalzók díszítik, valamint szebbnél szebb Zsolnay-csempék és Róth Miksa műhelyét dicsérő színes, metszett, maratott ablakok ékesítik a házak belső tereit. Ahogy belép az ember, a padlóburkolaton akad meg először a szem….

bartok bela ut 36

 

Ide kötődő mesterek

A ház több hírességgel büszkélkedhet, kezdve rögtön egy intézménnyel: a Karinthy keresztelte Szatyor és Hadik kávéházak itt működnek. A Hadik helyén 1900 óta létezik kávémérés, először Fehérvári néven működött, később, 1911-ben, a ma itt álló bérházban Somló Vilmos vezetésével indult újra a közeli Hadik laktanyáról elnevezett ikonikus hely. A tulajdonos az ott székelő tisztektől várta az üzlet felvirágoztatását, ám az köztudottan egész másféle népeknek, íróknak, költőknek és szerkesztőknek, Karinthy Márton szavaival „Karinthy udvartartásának” köszönhette a legendás tündöklést, és máig élő, regényes hírét.

A környéken élő írók feleségei fedezték fel maguknak a közeli, akkor még álmos, „gyéren látogatott”, vidéki hangulatú kávéházat. Négyen kezdtek először ide járni: Devecseri Gáborné Guthi Erzsébet, Karinthyné Bőhm Aranka, Klug Böske és Kondor Lívia, akiknek nyomában jelentek meg a férjek, barátaik, kollégáik, és velük a regényes történetek, amelyek a mai napig éltetik a környéket és szellemi központját, a Hadik kávéházat.

És még ott van Csontváry Kosztka Tivadar, aki utolsó éveiben bérelte a sarokház emeleti műtermét. Aztán Gerlóczy Gedeon, a megmentő is, akinek hála mégse ponyvának használták fel a festő halálakor eladóvá vált, álomszerű Csontváry-képek vásznait. A legendás felvásárlásról többféle anekdota kering, álljon itt Gerlóczy Gedeon visszaemlékezése az Újbuda 2006. februári számából:

„Egyetemi kollégáimmal gyakran voltunk együtt. Egyik este kollégáim bejöttek hozzám, hogy a körtéri Szatyor bárban jazzmuzsika van. Pakoltam és velük mentem. Amint a Fehérvári utca 34-36-os (ma Bartók Béla út 36-38) sarokház mellett elhaladtunk, a ház kapuján egy táblára lettem figyelmes, melyen Műterem kiadó szövegű hirdetés volt. Bementem a házfelügyelőhöz, hogy érdeklődjem. Elmondotta, hogy a műterem egy kedves, öreg festő bérleménye volt idáig, de az a János Kórházban meghalt.

A falakon érdekes, egymást marcangoló madárképek lógtak; a gyér világításnál is lenyűgöző, félelmes hatásuk volt.

Kopogtattam, végül benyitottam. Egy idősebb hölgy, Kosztka Tivadar nővére, Anna néni, a padlón szétszóródott iratokat, leveleket rendezgette. Rajta kívül még 7-8 személy volt a teremben. A papírokat egy kosárba gyűjtötte, és igyekezett rendet teremteni a műteremben. A szót egy fiatal festőművész rokon vitte, ki hangoztatta, hogy a festmények, rajzok, művészi értékkel nem bírnak, de mivel a képek kitűnő minőségű belga vászonra vannak festve, komoly értéket jelentenek. Az idős Kosztka Antal kérdésemre közölte, hogy a hagyatékot árverésen fogják eladni. Nézegetés közben az egyik hengert véletlenül megrúgtam és abból a Magányos cédrus bontakozott ki. Ez a festmény olyan döbbenetes erővel hatott rám, hogy gondolatokba merülve tépelődtem megmentésének lehetőségén. Anna néni elkészült a takarítással. Én, mint a legfiatalabb, segítettem a kosarat a házfelügyelőhöz levinni, ahol az iratokat átadták, hogy tüzeljék el őket. Utána elbúcsúztunk. A család a Ferenc József híd felé indult, én meg a Szatyor bárba. Közben gondolkoztam, tépelődtem. Édesapám az inflációra figyelmeztetve javasolta, hogy az árvaszéktől kapott részvényeket átvéve, próbáljam őket okosan befektetni. Talán tíz lépést mehettem, amikor visszafordultam. Csengetésemre a kapun a házfelügyelő jött ki, aki csodálkozva kérdezte, hogy talán fenn hagytam valamit? Nem! feleltem, hanem Magával szeretnék beszélni. Bementünk és hamar megállapodtunk: a kosár iratot kértem, megkaptam, és hónom alatt két óriási csomaggal hazafelé indultam. Ezen az éjszakán nem sokat aludtam. Másnap ópapa részvényeivel a táskámban indultam a bank felé, majd a tőzsdénél próbálkoztam, ahol kb. húszezer svájci frankot sikerült kapnom a részvényekért. Az árverés után még annyi pénzem maradt, hogy egy bútorszállító kocsit bérelve, lakásunkra szállíthattam a megvásárolt anyagot.”

A ház dísze

A kezdetben csupán húsz lakással épült Bartók Béla úti házban a kék színé a főszerep. Mint oly sok, a huszadik század elején épült bérházban, itt is sötétkék csempe keretezi a főlépcsőt a földszinttől egészen a legfelső szintig bő másfél méteres magasságban. A mélykék, jó eséllyel Zsolnay burkolat látszólag mindent kibírt, háborúkat, az ezen a környéken kivételesen kíméletlen 1956-os harcokat, és az azóta is kitartó, megbízható pénztelenséget. Tengerkék szín nem tűnik kopottnak az első 110 év után sem, itt lépcsőt mászni már-már ünnep.

bartok bela ut 36

 

A régiek értették a színek szimbólumát, így nem lehet egészen véletlen a kék választása. Mária ruhájának színe csillapít, nyugtat, gyógyít, felemel, az önzetlen szeretet, a transzcendens színe, a végtelen felé való igyekezet szándékának szimbóluma. Továbbá szép, sőt, gyönyörű, így az első, viharos évszázad után is.

A falak és ajtók állapota keserves kontrasztot képvisel a korát meghazudtoló módon csillogó csempeburkolat mellett: a nagyrészt eredeti folyosóajtók alatt galambpiszokgyűjtő kartonok éktelenkednek, hiába a mindent túlélt, öreg ajtók eredeti ablakszemei, kilincsei, a gyönyörű burkolatok, a belső összkép szomorú.

bartok bela ut 36

 

A világ pénze is kevés lenne talán egy alapos felújításhoz, bár a nagy munkák, mint a homlokzatfelújítás, már megtörténtek. A földszinten szívmelengető részletek akadnak azért, például mint régi lakók listája vagy a ház története képekben. Ezek, és a hibátlan padlóburkolatok megléte mind-mind házára büszke, a részleteket értékelni képes, összetartó lakóközösségre utal. Őszintén drukkolok a teljes ház méltó állapotának mihamarabbi eléréséhez. 

Helyszínbejárás 2016, 2021

További forrás: Saly Noémi: Törzskávéházamból zenés kávéházba – séta a budapesti körutakon, Oziris Kiadó Budapest, 2005.

Ajánljuk még:

Tizenöt, élményekkel teli célpont Budapest közelében az őszi szünetre
Eddig is a túraszervező-programgazda szerepét osztotta rám szűkebb és tágabb környezetem, de mióta hivatalosan írok programajánlókat, még természetesebbnek veszi mindenki, hogy hozzám fordul az ötletekért. Itt az őszi szünet, kirándulások sora, így összegyűjtöttem egy csokorra való jó célpontot: vadregényes, megmászós és élményekkel teli helyeket ajánlok Budapest közelében.