Barát vagy ellenség? – Légkondicionálót csak okosan vagy sehogy!

Az 1820-as évek legelején Michael Faraday fizikus és feltaláló jött rá, hogy ha a sűrített és cseppfolyósított ammóniát elpárologtatja, akkor az képes lehűteni a környezetét. Korai sikere ellenére

a légkondicionálók igazi piacra törésére egészen az 1900-as évek elejéig kellett várni, amikor Willis Haviland Carrier amerikai mérnök kidolgozta a modern értelemben vett légkondicionálók első prototípusait.

Az első elektromos modellt a The Carrier Air Conditioning Company of America készítette (a feltaláló neve után), azonban ezek a kezdetleges készülékek nemcsak hatalmasak voltak, hanem egyenesen mérgezőek is, ezért további húsz évbe került, míg sikerült olyan megoldást kifejleszteni, ami a háztartásokban is elérhetővé tette a nyári hőmérséklet szabályozását.

Az otthonok levegőjének hűtését Thomas Midgley Jr.-nak köszönhetjük, aki a freon használatával egy új korszakot nyitott a légkondicionálás világában.

Fotó: Pexels / Huỳnh Đạt

A klíma térhódításának következtében az új rendszer folyamatos vizsgálatok kereszttüzében állt, így a huszadik század végére beigazolódott, hogy a technológiában használt bizonyos freonvegyületek komoly problémát okoznak a környezetben. Az R12 és az R22 típusú freonvegyületeket tehát betiltották a hűtőgépekben történő használatában, mert beigazolódott, hogy szerepük a globális felmelegedésben és az ózonréteg rombolásában igencsak jelentős.

A klímaberendezések világa az azóta eltelt években még innovatívabb terület lett, ezért érdemes alaposan megismernünk működésüket, használatuk módjait és egészségünkre gyakorolt hatásait. Kezdjük az elején pár érdekességgel:

• A légkondicionálók másik, gyakorta használatos nevét a természettudományokból ismert „éghajlat, klíma” fogalmak után kapta, mert képes mesterségesen adott hőmérsékletet, azaz klímát létrehozni.
• A légkondicionálók párátlanítóként is működnek, és bár nem olyan hatékonyak, mint a kifejezetten erre a célra kifejlesztett készülékek, de azért hatékonyan tudják megelőzni a penész kialakulását és növekedését.

Bár a legtöbben a mai napig csak a nyári hűtéssel kapcsolatban gondolnak rá, a klíma valójában az egyik leghatékonyabb ár-érték arányú fűtési rendszer is lehetne.

A technológia mai állása szerint ugyanis képes lehet helyettesíteni a fűtési rendszert, miközben nyáron a hűtésről is gondoskodik.

• Fél klímának nevezzük, ha a légállapot-jelzők közül csak az egyiket (hőmérséklet vagy nedvességtartalom) tudja befolyásolni a készülékünk, teljes klímának nevezzük, ha a levegő hőmérsékletét, nedvességtartalmát, összetételét és nyomását is befolyásolni tudja.

Fotó: Pexels / Alireza Kaviani

• A mai klímaberendezések már képesek a levegő tisztaságát, zaj-, por- és szagmentességét is biztosítani.
• A klímaberendezések a megfelelő karbantartás és használat mellett nagy segítségére lehetnek az allergiásoknak is: eltávolíthatják az allergéneket és más apró részecskéket a levegőből.

A klímaberendezések karbantartásán nem érdemes spórolni: rendszeres tisztításáról és szűrőcseréjéről idejében gondoskodnunk kell,

ugyanis ezek elengedhetetlenek a hatékonyság, a levegő minősége és az áramfogyasztás szempontjából.

• A nem megfelelő helyre felszerelt klíma komoly gondokat okozhat: az alatta vagy előtte ülőnél túlhűlhet a bőrfelület, ami gyulladásokat eredményezhet, és súlyos esetben nyiroködéma, csonthártyagyulladás és izommerevség is kialakulhat.

Fotó: Unsplash / Наталья Бредихина

Tanácsok a klímaberendezés helyes használatához

• Amilyen egyszerűnek tűnik a légkondicionálók használata, éppen annyira kockázatos és kétes kimenetelű lehet. Annak érdekében, hogy egészségünk se lássa kárát, érdemes megfogadnunk a következő tanácsokat:

Sose állítsuk a belső hőmérsékletet 10 °C-nál hidegebbre annál, mint ami odakint mérhető.

• Tartsuk be a gyártók által javasolt időszakonkénti szűrőcserét, a csepptálcák és a berendezés tisztítását!
• Az éves karbantartásnak ki kell terjednie a kültéri egység hőcserélőjének magas nyomású mosós, de legalább sűrített levegős tisztítására, a beltéri egység portalanítására, fertőtlenítésére, gombátlanítására, és a szűrők tisztítására is, de szükség lehet a rendszer tömörségi vizsgálatára, a gáznyomás ellenőrzésére és az elektromos kötések átvizsgálására is.
• Az autó klímájánál mindig figyeljünk arra, hogy a megérkezésünk előtt legalább 5 perccel kapcsoljuk ki a klímaberendezést és a belső cirkulációt, majd állítsuk a ventilátort a legmagasabb fokozatba- mindezt azért, hogy a meleg külső levegő le tudja szárítani a hőcserélőn kicsapódott vizet. Így érhetjük el, hogy csökkenjen a baktériumok és gombák száma, kialakulásuk esélye.  

Fotó: Unsplash / Sergei A.

Mit jelent, ha nehéz szaga van a klímának?

A klímakészülékek szagának fő oka a hőcserélőn és kondenzvíz elvezetésekben megtelepedő penészgomba. Ez leggyakrabban akkor fordul elő, ha a kondenzátum elvezető csövet helytelenül telepítették, és ezért nincs elég lejtése. Lejtés híján megáll benne a víz, és ennek következtében kialakul a penész.

Kevesen gondolnak bele abba is, hogy a klimatizált helyiség levegője gyakran száraz, és ez légzési panaszokat, a szem-, a torok- és az orrnyálkahártyák szárazságát okozhatja.

Sokaknál jelentkezhet megfázásos, allergiás tünet, kötőhártya-gyulladás és akár fogfájás is. A száraz levegő ráadásul a bőrünkre is szárító hatással van.

Fotó: Pixabay / Peter H.

A klímaberendezés ugyanazt a levegőt forgatja, hűti és szűri, ami a helyiségben van, vagyis ahogy azt a szakemberek mondanák: „friss levegővel nem cseréli ki”. Ez alapvetően nem feltétlenül rossz, hiszen

akár hasznos is lehet olyan esetekben, amikor valaki erősen szenved a pollenek okozta allergiától, mivel a kintről érkező allergének így nem jutnak be a zárt rendszerbe

– a helyiségben már jelenlévőket pedig a légkondicionáló pollenszűrője kiiktatja.

Abban az esetben viszont, amikor a klíma légtisztító és szűrő rendszere nem tiszta, ez nagy gondot okoz, ugyanis a zárt rendszer kedvez a baktériumok, vírusok és gombák elszaporodásának. Bár viszonylag ritka, de annál veszélyesebb a legionellosis és a szisztémás gombafertőzés, melyek kórokozói a légkondicionáló rendszerében megtelepedve, és a levegőbe jutva kellemetlen megbetegedéseket okozhatnak.

Fotó: Pixabay / Markéta Klimešová

A legionellosist vagy légiós betegséget (amit a Legionella pneumophila baktériumcsalád egyik tagja okoz) 1976-ban veteránok találkozóján észlelték először az Egyesült Államokban. A résztvevők nagy része tüdőgyulladáshoz hasonló tüneteket tapasztalt, és kiderült, hogy ezt a levegőbe porlasztott fertőzött vízcseppek okozták. A később feltárt betegségnek jellegzetessége az is, hogy klinikai tüneteket csak akkor okoz, ha más rizikótényező is jelen van a fertőzött személy esetében, például dohányzás, idült tüdőbetegség, immunhiányos állapot vagy cukorbetegség.

A legionellosis 2-10 napos lappangási időt követően, influenzához hasonló tünetekkel kezdődik, és elsősorban a tüdőben okoz gyulladásos folyamatokat.

Súlyos és kezeletlen esetekben a kórokozó a bőrbe, szívbe, májba és a belekbe jutva változatos tünetekkel járó gyulladásos betegségek kialakulásához vezethet, ezért végső soron egy nagyon is komolyan veendő betegségről beszélhetünk.

Fotó: Pexels / Keegan Checks

Hasonlóan nagy a rizikó a szisztémás gombafertőzésekre is abban az esetben, ha nem megfelelően tartjuk karban a klímaberendezésünket. Sokszor egyszerre több gombafaj okozza a betegséget, aminek a legyengült szervezetek sokkal inkább ki vannak téve. A gombák spórája a légutakba jutva légúti megbetegedést és tüdőgyulladást okozhat, és később megtámadhatja a szívet, a vesét, a szemeket is, és akár agyhártyagyulladás kialakulásához is vezethet.

Láthatjuk tehát, hogy egészségünk megőrzésében kiemelt szerephez jutnak a készülékek szűrő berendezései, ám még a legjobb szűrőrendszerek is eltelítődnek egy idő után. Ilyenkor csökken a megkötő-képességük, a meg nem kötött szennyeződések pedig visszakerülhetnek a helyiség levegőjébe. Ezért nagyon fontos, hogy az előírásoknak megfelelően és rendszeresen tisztítsuk klímaberendezéseinket.

Fontos figyelnünk továbbá arra is, hogy amikor a nagy melegből egy sokkal hidegebb helyiségbe érkezünk, az ereink összeszűkülnek, és lassul a vérkeringésünk.

Érdemes tehát a minimumra csökkentenünk a benti és kinti hőmérséklet közti különbséget- azaz ne klímázzuk túl az otthonunkat!

Fotó: Pexels / Cottonbro Studio

Alternatív megoldások hőguta ellen

Bár a kényelem nagy úr és a légkondicionálók világa igencsak elkényeztet bennünket, érdemes először átgondolnunk, milyen alternatív megoldások állnak rendelkezésünkre. Ehhez készültünk pár javaslattal, melyek segíthetnek minimalizálni a klíma használatát, így nemcsak energiát spórolunk, hanem pénzt is, ráadásul egészségünk is nagyobb biztonságban marad.

• Gondoskodhatunk ablakaink külső árnyékolásáról, például zsalugáterrel vagy redőnnyel! A szakemberek szerint a tetőtéri ablakok árnyékolása például akár 6-8 °C-kal is csökkenti a belső hőmérsékletet, a külső árnyékolók pedig összességében 60-70%-kal csökkentik az ablakon át érkező hősugárzást.
• Az épületek közelében elterülő, nagy lombkoronájú fák is segítenek csökkenteni az épület felmelegedését, és kedvező hatással vannak a levegő minőségére is. A zöldhomlokzat vagy zöldfal az árnyékolás mellett ráadásul a párologtatás során hőt is von el a környezettől, így ezzel is csökkenti az épület hőmérsékletét.
• A kora reggeli órákban elvégzett intenzív szellőztetés vagy az éjszaka bukóra állított ablak melletti folyamatos szellőztetés segít a belső levegő hőmérsékletének optimalizálásában, ráadásul még jobb eredményeket érhetünk el, ha ott szellőztetünk, ahol a nap kevésbé éri a lakást.

Összességében elmondhatjuk, hogy a légkondicionálók használata támogató dolog tud lenni, ha tudjuk, miképp tegyük ezt. Használatuk azonban nem minden esetben indokolt, enyhébb napokon kiválóan helyettesíteni lehet olyan alternatív megoldásokkal, amelyek kevésbé költségesek és talán egészségesebbek is. Fontoljuk meg!

Nyitókép: Pixabay / PDPix