ZónánTúl

Az első pesti mozi, avagy kazánok, kórházak és az Andrássy út 41. története

Messze földön híres az Andrássy út Operához közelebbi, belvárosi végén álló, a bécsi szecesszió vonalait idéző, nagy múltú és szomorú jelenű Párisi Áruház épülete. Viszont szomszédja, a 41-es szám alatt álló ház egyszerű, elegáns homlokzatával, erkélyével, oszlopaival, visszafogott színeivel és formáival nem sokat árul el a múlt meséiből. Pedig ha ez a ház mesélni tudna...

Andrássy út 41., avagy az első magyar mozi otthona 

Városjárásaim egyikén, pár éve találkoztam először egy bizonyos Sziklai Zsigmond építész nevével. Ezt a házat ugyan nem, de sok más bérházat tervezett leginkább az eklektika jegyében, de neve arról is híres, hogy ő nyitotta meg az első mozit Pesten, épp ebben a házban, az Andrássy út 41-ben.

E vállalkozás nem volt kifejezetten sikeres. A kezdet kezdetén ugyanis a pesti nép nem volt kíváncsi a nagyhírű Lumière-testvérek mozgóképszínházára, nemhogy nem becézte, figyelemre sem méltatta a bátor elsők üzleti vállalkozását. A Filmkultúra című lap 1936 januári számában Sziklai Zsigmond ekképp emlékezik: „Az ezredéves kiállítással esik egy időbe a magyar kinematográfia megteremtése. Az első esztendők természetesen a küzdelem évei voltak, az úttörőknek sok nehézséggel kellett megküzdeniök, sok vagyon és sok energia pazarlódott el, míg végre eredmény koronázta a munkát”.

Hogy került Pestre mozi?

Történt ugyanis, hogy 1895-ben egy bizonyos Brandenburg nevű ügynök felkeresett néhány köztiszteletben álló budapesti úriembert, nevezetesen Róheim Ödön, dr. Krasznay Ferenc, Malonyai Dezső és Sziklai Arnold urakat azzal a javaslattal, hogy vásárolják meg a Párizsban élő Munkácsy Mihály Ecce Homo című képét. Eredetileg ez ügyben utazott Párizsba Sziklai Zsigmond testvére, Arnold, mikor kint találkozott a Lumière-testvérek csodálatos találmányával.

Arnold rávette fivérét, rendeljenek a feltalálóktól egy masinát, amit Pestre hoznak, és amire itt virágzó vállalkozást építenek majd. Az eredeti elképzeléssel szemben végül nem egyenesen a feltalálóktól vettek mozigépet, hanem Lyonból, attól a szerelőtől, aki a Lumière-testvérek gépeit karbantartotta, a vetítésre alkalmas filmeket ugyanakkor már a Lumière-testvérektől vásárolták meg. A siker viszont elmaradt.

Sziklai Zsigmond, az akkor már befutott építész mint csendestárs, a vállalkozás pénzügyi hátterét biztosítandó fél szerepelt az üzletben. Az ő nevére adta ki a Főváros hivatala 1896 júniusában az első mozi létesítéséhez szükséges városi engedélyt.

Andrássy út 41

  A homlokzat napjainkban

Eisele gyáros, a ház akkori tulajdonosa nem volt bizalommal a vadonatúj vállalkozással szemben, egy egész éves bérletet kért előre az addig kalapüzletként funkcionáló kis üzlethelyiség használatáért. És hiába dőlt a nép a következő év Milleniumi Ünnepségeire, senki nem volt kíváncsi az új, modern mozgóképszínházra. A méregdrága, de örökké elromló, nehezen működtethető gépet végül Sziklai úr eladta a „Sport” kávéház tulajdonosának, aki Rákóczi út 80-ban lévő üzletében mutatott be rövid filmeket, fillérekért. A Lumière-testvérek 1896-ban személyesen is próbálkoztak a pesti közönség megnyerésével. A Körúton a Royal Szállóban üzemeltettek mozit – hiába.

Pestet akkor még nem érdekelte a mozi, Lumière-ék is hamar visszamentek Párizsba.

Tulajdonosok történetei

Az Andrássy út 41. XIX. század végi tulajdonosa, Eisele József igen érdekes nagyvállalkozó volt, a virágzó Millenium egyik legsikeresebb nagyiparosa, a város egyik legnagyobb munkaadója. Felesége Keller Mária révén, örökség útján 1891-ben lettek tulajdonosok az 1882-ben épült, akkor Keller-palotaként ismert házban. Az Eisele család minden nagyobb ingatlanát az édesanyja révén rokon Alpár Ignác tervezte, de ez alól úgy tűnik, kivételt képez az Andrássy úti palota – igaz, az eredeti tervrajzok nincsenek meg.

Eisele József württenbergi származású család sarja, első üzlete és gyára a Szondi utca 13-ban nyílt meg 1861-ben, rézműves portékákat készített. 1870-ben nyergelt át a gőzkazánok építésére, amely lévén helyigényes termék, a Szondi utcából a Váci útra költözött a gyár egy, a mai napig létező, bár részben átépített, Alpár tervezte épületbe. 1870 és 1895 között nem kevesebb, mint 750 gőzkazán, vaskád, kémény és egyéb óriás született itt. Átlagosan 90-100 munkásnak biztosított megélhetést az akkor már a második generációt társtulajdonosként foglalkoztató nagyvállalkozás, aminek presztízséhez kiválóan passzolt a háromemeletes Andrássy úti palota. Az alapító idősebb Eisele József 1901-ben meghalt, a Millenium idején virágzó gyár 1915-ben olvadt be a Láng Gépgyárba.

  

1906-ban lett az Andrássy út 41. tulajdonosa dr. Tauszk Ferenc belgyógyász, tüdőgyógyász, egyetemi magántanár. Szegény doktor úr nem élt hosszú életet, 1865-ben született, és mindössze 50 éves volt, amikor 1915-ben az Andrássy útról a Kerepesi temetőbe költözött. Tauszk Ferenc 1896-ban lett a belgyógyászat magántanára, 1897-től a Jobb Parti Szegényház kórházának rendelő orvosa, 1900-tól, csupán 35 évesen pedig a San Marco hercegné alapította Irgalom kórház igazgató főorvosa volt. 1903-tól volt a beszédes nevű Budapesti Szegénysorsú Tüdőbetegek Szanatórium-Egyesületének titkára és főorvosa, Andrássy úti háza szolgált az egyesület székházául.

Andrássy út 41

 A gang

A tüdőbaj elleni küzdelem első szervezete, a Budapesti Szegénysorsú Tüdőbetegek Szanatórium Egyesülete 1898 május 3-án, közadakozásból jött létre Korányi Frigyes vezetésével. Az ő zseniális szervezőképessége kellett ahhoz, hogy a legszélesebb társadalmi rétegek érezhessék saját ügyüknek a nagy tömegeket fenyegető, és még évtizedekig gyógyíthatatlan betegség elleni küzdelmet. Korányi megnyerte az ügynek, és így a szervezet elnökének Batthyány Lajos grófot, alelnöknek maga mellé Harkányi Frigyes bárót, majd olyan pénzembereket is megszerzett, mint Lánczy Leó és Kornfeld Zsigmond, olyan szociális gondolkodású arisztokratákat, mint Apponyi Sándor és Teleki Sándor grófokat, de Mikszáth Kálmán neve is szerepel a támogatók listáján, sőt, maga az uralkodó is.

Az egylet a fővárostól kapott telket Budakeszi határában, tagjainak lobbizásából és gyűjtőmunkájából 1901-ben megnyithatta kapuit a királyi engedéllyel Erzsébet Királyné nevét viselő Szanatórium.

A megnyitóról a Vasárnapi Újság csak később, 1902 tavaszán számolt be, ekképpen: „ott a budai erdőség lombtalanodó tölgyeseiben az új intézet ekkor látott munkájához egy novemberi napon. Az intézet gyönyörű helyen fekszik, a János-hegy délnyugati lejtőjén, mérföldekre terjedő remek kilátással, egy erdei tisztáson. Éjszaki és éjszak-keleti szelek nem jutnak hozzá. Körülöleli a székesfőváros szépséges tölgyerdeje. Szép park veszi körül, teljes tisztaság már itt is, úgy mint magában az intézetben. Pedig a söprés a főépületben, ahol a betegek laknak, ösmeretlen, mindent nedves feltörléssel tisztogatnak. A látogatónak is csak czipői megtisztíttatása után szabad a szanatóriumba belépnie”.

Korányi Frigyes

 Korányi Frigyes

Korányi Frigyest hosszú élettel jutalmazta a sors, így 1913-ig szemlélhette egyre bővülő szanatóriuma működését. Az egykori Erzsébet szanatórium tiszteletből ma alapítója nevét viseli: Országos Korányi Tbc- és Pulmonológiai Intézet – nem mellesleg a komplexum építészetileg is igen érdekes, ITT ÍRTUNK róla korábban.

Tauszk Ferenc Korányi Frigyes egyik legközelebbi munkatársa volt, 1903-tól az Egyesület elnökeként dolgozott, és szerkesztette a Tuberkolózis című szaklapot. Korai halálakor a Budapest Hírlap nekrológjában így fogalmazott:

„Egészen sajátosan egyéni volt az alakja és az önzetlensége ebben a mi érdekhajhászó nagyvárosunkban”.

A szegényeket ingyen gyógyító, gyermektelen doktor végrendeletében teljes vagyonát, Andrássy út 41. alatti házát, értékpapírokban és készpénzben tartott minden tulajdonát az általa vezetett kórházaknak, a nevét viselő alapítványoknak és különféle jótékonysági szervezeteknek, illetve a budapesti egyetem orvosi fakultásának adományozta.

Az Andrássy úti palota szépen felújítva, szerényen áll híres szomszédja mellett. A földszintjén 1969-ben létező Ádám sörözőben született meg a Kaláka együttes, erről – nagyon helyesen – tábla emlékezik a homlokzaton. A sörözőt aztán az évek során több más vendéglő követte, a mai látvány szomorú az aktuálisan bezárt éttermek és üzletek üresen tátongó helyiségei miatt. Örömteli viszont, hogy az épület díszei hibátlan állapotban őrzik a fénykor gazdagságát.

***

Kiegészítés: A cikk megjelenését követően egy olvasónk felhívta a figyelmet, hogy a ház híres lakója volt Kodály Zoltán első felesége, Sándor (Schlesinger) Emma is. Az első emelet egykori lakójának zenei szalonja a beszámolók szerint széles körben ismert volt. Életéről ebben a cikkben bővebben olvashatnak az érdeklődők.

Forrás: Helyszínbejárás 2023. január, illetve 
ITT, ITT, ITT, ITT, ITT, ITTITT, ITT, ITT, ITT, ITT, ITT, ITT, ITT, ITT, ITT, ITT, ITT, ITT

Ajánljuk még:

Tériszonyosoknak nem való, de gyönyörű látnivaló: a „bajor tenger” és a Sasfészek

Bajorország nem csak az Oktoberfest idején vonzó úti cél. Németország legdélibb tartománya rengeteg látnivalót tartogat, és mindenki találhat köztük kedveset: kastélyt, kisvárost, hegyet, tavat, meghódítandó csúcsokat. A bajor tenger és Berchtesgadeni Alpok a legismertebbek közé tartozik – csak megfelelően kell időzíteni az időjárást a kirándulás időpontjához!

 

Már követem az oldalt

X