Az élet rövid, de szép: erre emlékeztet az éppen zajló Sakura ünnep

A japán cseresznye (sakura) a Kelet-Ázsiából származó, a közönséges cseresznyéhez hasonlóan igénytelen fa, az egyik legkedveltebb díszcserjénk. Japán nemzeti jelképe – és a japán identitás része. A virágnéző ünnepségeket egész Japánban mindenütt megtartják, a virágzás idejétől függően néhány hét eltéréssel. 

A japán meteorológiai szolgálat előrejelzésében kaphat mindenki információt, hogy az időjárástól függően éppen mikorra várható a virágok nyílása, hiszen a cseresznyevirágok nagyon érzékenyek, így néhány napig lehet megtekinteni a virágzó fákat, fasorokat. Utána a virágszirmok lehullnak. Ezeket a napokat a japánok alaposan kihasználják: családostul vagy munkatársakkal együtt kivonulnak egy közeli parkba, hogy megcsodálják a természet gyönyörű látványosságát.

A cseresznyevirágzás jelentése

A cseresznyevirágzás nemcsak arról szól, hogy nézegessük a természet gyönyörűségét, hanem a kultúra fontos része is. Az élet átmeneti jellegét szimbolizálja, de egyben az új kezdetet is jelenti. A cseresznyevirág csodálata összefügg a japán mentalitással: a japánok nagy figyelemmel követik a természet minden egyes rezdülését, és csodálattal tekintenek a törékeny szépségű, az élet múlandóságát jelképező virágzásra, ami egyszerre boldog és szomorú. A cseresznyevirág mint szimbólum egyúttal magában hordozza a tavaszi megújulást és a hozzá kapcsolódó új álmok születését és a reményteliséget, optimizmust.

A cseresznyevirágzás néhány napja alatt a japánok emlékeztetik magukat arra, hogy az élet múlandó, éppen ezért fontos, hogy minden egyes pillanatot megéljünk.

Maga a virág nézése – avagy japánul hanami, ugyanis jóval több szavuk van a természethez kapcsolódó jelenségek leírására, mint nekünk – is régi hagyományokkal rendelkezik. Lényege a japán cseresznyevirág szépségének befogadása, az elmélkedés a természet szépségén.

Néhány éve lett népszerű s szigetországban az Esőcsepp-desszert (Raindrop Dessert) sakura-változata. Az agar-agar segítségével dermesztett zselégömbbe erre az ünnepre egy cseresznyevirágot helyeznek, ami egészen bájossá és különlegessé teszi a desszertet. A virág benne a gyönyörűség, de az ízéhez nem ad hozzá tulajdonképpen semmit sem.

 

A Füvészkert évek óta megrendezi a Sakura ünnepet, ahol leheveredhetünk a virágba borult cseresznyefák alá, a fűre terített pokrócon piknikezhetünk, akárcsak a Felkelő nap országának lakói. Április másodikán és harmadikán, szombaton és vasárnap a cseresznyevirágzáshoz kapcsolódó programokkal várnak: lesz többféle japán harcművészeti bemutató, japán tradicionális fegyverkiállítás, japán dobegyüttes bemutatója, irodalmi est, japán kokeshi baba workshop és kiállítás, Go-oktatás, japán zenei koncertek, mangabemutató és e szubkultúra találkozója. A kertben elolvashatók a meghirdetett haikuíró pályázatra érkezett versek.

Természetesen nemcsak a Füvészkertben, hanem hazánk számos pontján bontják virágaikat a gyönyörű japán cseresznyefák. A Budai várban barangolva a varázsos hangulatú Tóth Árpád sétányon a város talán legszebb fekvésű díszcseresznye-fasorát találhatjuk. Április 23-án a Zuglóban, a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum japánkertjében lesz egésznapos rendezvény a virágzás jegyében, amelyre szintén érdemes figyelmet fordítani! 

És bárhol vagyunk is, gondolkodjunk el egy pillanatra, ha cseresznyefa-virágzást látunk. Van értelme megállni, elmélázni és átérezni azt, amit a sakura ünnep üzenhet nekünk!