A Rákos-patakhoz gyöngéd gyermekkori szálak fűznek. Ott csordogált nagyanyámék háza mögött, a rét túloldalán. Akkor még állt egy a számos régi malomépület közül, de a víz már nem hajtotta a kerekét. Azt mondták, rákok laknak a patak vizében, de mi nem láttunk már egyet sem. Bújócskáztunk a part menti fűzesben, próbáltunk halat fogni – sikertelenül. Békát fogtunk, siklótól sikítottunk, titokban csobbantunk a vízbe, és ha piócát leltünk a bőrünkön, leszedtük és visszadobtuk.
Vadregényes és idilli volt: Budapest kellős közepén.
A patak nevét pesti városrészek viselik: Rákoskeresztúr, Rákoscsaba, Rákosfalva, Rákoskert, de manapság többször hallunk a Rákosrendező pályaudvarról is.
A Rákos-patak beton medre – Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho
Talán sokan nem is tudják, hogy a nevekben a „rákos” előtag a patakot jelöli, azt a vízfolyást, amely a Gödöllői dombságban, a Margita-hegy oldalában ered, és 47 km kanyargózás után Budapest XIII. kerületében, Vizafogónál egyesül a Dunával.
Neve akkor ragadt rá, amikor a kristálytiszta víz rákokban dúskált.
Ma már aligha találunk benne rákokat, de nem halott víz. Itt található nagy számban például a fenékjáró küllő, amelyről Szendőfi Balázs gyönyörű rövidfilmet készített.
A Rákos-patak medrét szinte teljes egészében kiegyenesítették és lebetonozták a budapesti szakaszon, így olyan gyors a sodrása, mintha egy hegyi patak lenne: ezt szereti benne a fenékjáró küllő is.
A patakmeder környéke gazdag élővilágot rejt – nem véletlenül itt van a főváros második legnagyobb kiterjedésű természetvédelmi területe.
Húsz éve a patak élővilága majdnem teljesen kihalt, mára több mint húszféle hal népesíti be. Jól tudják ezt a hallal élő ragadozók, például a pézsmapocok, és a számos vízimadár, amelyek benépesítik a part környékét.
A Rákos-patak partja Rákoscsabánál – Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho
A Rákos-patak Gödöllő közeléből indul útjára, majd Gödöllő és Isaszeg között halastavakká terebélyesedik. Később mocsárvilággá változik, itt jelzett úton is követhetjük a medrét. Arra senkit sem biztatnék, hogy a forrástól gyalogoljon végig a patak vonalán, de egyes részek érdekesek, sőt, igazán izgalmasak is. Érdekes, hogy
a Rákos-patak a főváros területén bontakozik ki igazán, itt bringázhatunk mellette, itt találhatunk tanösvényeket is.
A Felsőrákosi rétek tanösvény éppen azt a rendkívüli élővilágot mutatja be, amit a patak rendszeres áradásából visszamaradt különleges mikroklíma alakított ki. Itt találjuk
Budapest leggazdagabb madárvilágát, de találkozhatunk rókával, őzzel, vaddisznóval is.
A patakhoz közel találjuk a Felsőrákosi tavat, az egyetlen helyet a fővárosban, ahol a 2023-as év hala, a lápi póc él!
Csodálatos élővilág vár a főváros egyik legnagyobb, mégis eldugott természetvédelmi területén
A főváros második legnagyobb természetvédelmi területe Pest kellős közepén helyezkedik el. Szinte hihetetlen, hogy milyen csuda élővilág lakozik ebben az érintetlennek tűnő világban. Idehallatszik a vasút és a város moraja, a látóhatárba benéz egy-egy távvezeték, de a Rákos-patak környéke télen is megér egy sétát!
A növényvilág is igen gazdag, a Rákos patak zöld szalagként mint Pest tüdeje is számottevő.
Felsorolni is nehéz, mennyi érdekes növényt rejtenek a rétek, a partoldalak, az apró erdők és a növénytársulások.
Akit eddig még nem sikerült meggyőzni a mindenáron való kaszálás káráról, annak talán ez a rövid videó sokat mondhat, ahol a látszólagos rend érdekében éppen a Rákos patak part menti gazdag élővilágát teszik sivárrá, élettelenné. Szerencsére, ma már egyre több helyen ismerik fel, hogy a mennyire fontos az élővilág szempontjából a buja növényzet. A patak környékének jó részén láthatjuk ennek jó példáját is!
Lovarda a Rákos-patak mellett – Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho
A természeti kincsek mellett az épített örökség maradványait is felfedezhetjük a Rákos-patakot követve. A bezárt rákoscsabai strand szomorú képet mutat, ahogy az elhagyott vízimalmok is.
Rákoscsabán Bogáti-Hajdú Imre táblabíró „süllyedő kastélya” érdemel említést, amely a Loire-völgyi kastélyok mintájára lábakra épült a lápos területen.
Leromlott állapotában is láthatjuk benne egykori szépségét.
A rákoscsabai strand bejárata – Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho
Rákosfalván nem is sejtjük, hogy a vasúti töltés mellett egykor a Kristály-tó strand kínált a budapestieknek felüdülést. Az 1918-es filmhíradó is bemutatta a főváros egykor legolcsóbb strandját, amelyet botrányok öveztek, és ahol vasárnaponként nagy vizikabaré és versenyek várták a felfrissülni vágyókat.
A Rákos-patak mellett, a történelmi Rákosmezőn választották királlyá Károly Róbertet, Hunyadi Mátyást, és innen indult ki az eredetileg keresztes háborúnak induló Dózsa-féle jobbágyfelkelés.
A Rauch gyár – Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho
Itt, a Királydombon, amelyet 2020-ban nemzetei emlékhellyé nyilvánítottak, a középkorban „harmincöt szabadtéri országgyűlést tartottak a lovak itatására alkalmas patak síkján és a környező, táborozásra alkalmas magaslatokon”.
A rákoscsabai római katolikus templomban kötött házasságot Jókai Mór és Laborfalvi Benke Róza 1848-ban. Ennek emlékét márványtábla őrzi a templom falán. Rákoshegyen élt Erdős Renée írónő, közelében jó tíz éven át Bartók Béla élvezte az alkotásra sarkalló csöndet. Kevesen tudják neves zeneszerzőnkről, hogy igazi természetbarát volt és szenvedélyesen gyűjtötte a rovarokat a patakparton.
A Bogáti-Hajdu villa – Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho
Aki szeretné szakvezetővel felfedezni, könnyen talál vezetett túrát a Kertvárosi Időutazó vagy a Zöld XVII. szervezésében. Több kerékpáros klub is szervez rendszeres bringatúrákat a patak mentén Péceltől egészen a Dunáig. Miért jó megismerni a Rákos-patakot? Nem csak azért, mert a Duna hazai szakaszának leghosszabb balparti mellékvize, és négy kerületen át folyik. Nem is csak azért, mert történelmi emlékek kapcsolódnak hozzá.
A természet ilyen apró csodáira, egy élő vízi világra a nagyvárosban különös figyelemmel kell fordulni. Megismerni, óvni, ameddig csak lehet. Érdemes!
Nyitókép: A süllyedő Bogáti-Hajdu villa – Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho
