Csodálatos élővilág vár a főváros egyik legnagyobb, mégis eldugott természetvédelmi területén

Egészen különleges tanösvényt ajánlok ezúttal. Ha megnézzük a térképen, akkor meglepődünk, mert a főváros közepén terül el. Több helyről is becsatlakozhatunk, és azoknak is tökéletes, akik nem szívesen birkóznak meg meredélyekkel. A Felsőrákosi-tanösvény a védett Rákos-patak környezetét mutatja be. Kezdőpontjához az Örs vezért teréről a 67-es busszal juthatunk el. A Túzok utcai megállónál leszállva ne rémisszen el senkit a vasúti- és gyártelep, mert két perc séta, és a máris a természet lágy ölén találjuk magunkat. 

A Rákos-patak környéke Budapest második legnagyobb természetvédelmi területe a maga 162 hektárjával. A terület élővilága hihetetlenül érdekes: mivel a Rákos-patak évente áradt, majd visszatért medrébe, mocsarakat, lápokat és kisebb tavakat hozott létre, s igen változatos élővilágot alakított ki maga körül, ezeket nevezték Felsőrákosi-réteknek. A pakat medrét az 1930-as évekre lebetonozták, így az áradások s az azoknak köszönhető színes fajgazdagság idővel eltűntek. Ugyanakkor a terület helyenként ma is mutatja egykori arcát, megéri ma is tenni itt egy sétát.

Nekem azért is különösen érdekes e hely, mert a gyerekkoromba röpít vissza. A környék most rendezetlen iparterület, de egykor itt kertészetek sora működött – mára maradt belőle pár mutatóba. Gyerekként ott lábatlankodtam az üvegházakban, segítettem szegfűt csokrozni, őszirózsát ültetni, hagymát válogatni. Mikor, minek volt éppen az ideje, és mihez engedtek oda egy kisleányt. Amikor pedig nem a virágok közt bóklásztam, akkor a patak környékén csatangoltunk. Békát fogtunk, fűzfán hintáztunk, mezítláb gázoltunk a mocsárban. Égertobozt és buzogányt szedtünk, gátat építettünk ágakból a patakban. Akkor még állt egy-kettő a vízimalmokból, amelyekből számtalant hajtott egykor a Rákos-patak vize. Régi halastavak maradványaiban fürödtünk, a piócákat szépen leszedegettük egymásról. (A Túzok utca környékén esős időben megtelnek a gödrök, amelyek tengernyi piócának adnak otthont ma is.)

Ezt az idillt nyomokban még felfedezheti az, aki végigjárja a tanösvény tizenkét állomását. A védettséget élvező láprétek, az égerfás facsoportok számtalan állatnak nyújtanak élőhelyet. Szinte biztos, hogy találkozhatunk őzzel, nyúllal, rókával, láthatjuk vaddisznók nyomait. A figyelmesek és csöndesen járók sok, főleg vízimadarat azonosíthatnak be,

itt a leggazdagabb Budapest madárvilága.

A Rákos-patakban a réti- és vágócsík, fenékjáró küllő és szivárványos ökle is megtalálható. A Felsőrákosi tó a fővárosban az egyetlen hely, amelyben a 2023-as év hala, a lápi póc él! Szendőfi Balázs halkutató 2015-ben gyönyörű természetfilmet készített Budapest halai címmel, amelyben a patak élővilágát is nyomon követhetjük. A séta után feltétlenül érdemes ezt is megnézni!

A sétaúton a növényvilág változatosságára is felhívják a figyelmet a tájékoztató táblák. Minden évszakban találhatunk izgalmas és védett növényeket. Tavasszal lápi pitypangban, nyáron különféle sások sokszínűségében gyönyörködhetünk. Ősszel a tarka lomb, a sárguló füvek, a színes vesszők teszik mozgalmassá a réteket. A piros bogyók – csipkebogyó, galagonya, vadalma, dió és mogyoró – is szép számmal terem itt, csodás látványt nyújtanak!

Képgalériánk a környékről: 

Mátyásföldi repülőtér

Egy elágazáson letérhetünk a mátyásföldi repülőtér felé, ami már csak azért is érdekes, mert míg 1918-ban innen indult az első polgári járat Bécsbe, ma igazi vadon várja a látogatókat. Tavasszal ibolyát, sóskát szednek errefelé, ősszel a bogyó- és gombagyűjtők paradicsoma a hely.

Ha szerencsénk van, a füves kifutópályán megpillanthatjuk az ürgéket is. A védett állatok minden év áprilisában önkéntesek számolják meg a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer keretében, és ha így szaporodnak, a kifutópályát hamarosan ürgés rétnek fogják nevezni.

A Királydomb Budapesten

Másik kitérővel eljuthatunk a Királydombra, ahol a középkorban „harmincöt szabadtéri országgyűlést tartottak a lovak itatására alkalmas patak síkján és a környező, táborozásra alkalmas magaslatokon. Rákosmezőn választották királlyá Károly Róbertet, Hunyadi Mátyást, és innen indult ki az eredetileg keresztes háborúnak induló Dózsa-féle jobbágyfelkelés”. A Királydombot 2020. decemberében Nemzeti emlékhellyé nyilvánították.

Aki nem szeretne egyedül bóklászni ezen a mindenképpen felfedezésre váró vidéken, vezetett sétákon is bejárhatja a terület. Így megtudhat még több érdekességet a környékről, amikről nem is hinnénk, hogy Pesten ilyen létezett! A magányos séta során viszont könnyebben kapcsolódhatunk a természethez, akár egy kis pikniket is tervezhetünk a patakparton.

Szívből ajánlom mindenkinek egy jó téli kirándulásra is!