Pogány áldozati máglyák – Disznóölő Szent András napja van

Ünnep

Pogány áldozati máglyák – Disznóölő Szent András napja van

A disznótor ma már nem a vidék kiváltsága, a városi vendéglők is bevetik Márton nap után a disznótoros projekteket. Akinek nincs otthon saját disznósága, felkerekedhet, és kereshet neki tetszőt. A világgal együtt megváltoztak az eseménnyel kapcsolatos szokások is: disznóvágás élő zenével vagy kalákában? Lakótelepi vagy interaktív disznótor, böllérfesztivál? Mindegyikre akad lehetőség!

Hagyományosan november 30-án, András nappal kezdődik a disznóvágás szezonja. Amikor még nem volt hűtőszekrény, a disznóvágások ideje akkor érkezett el, amikor beálltak a tartós fagyok, vagyis november végén. A magyar nép az efféle „kampánymunkákat” szívesen köti valamilyen jeles naphoz, így lett Szent András disznóölő. Persze, az időjárás is változott, mert a december ritkán toppan be kopogós hideggel.

Nekem utoljára 12 évvel ezelőtt fagyott rá az ujjam a fazékra, amíg a böllér keze alá tartottam.

András napja a legjelentősebb házasságjósló, varázsló nap. A lányok próbáltak álomból jósolni, és egész nap böjtöltek. A moldvai és gyimesi magyarok ezen a napon a farkasok ellen megfokhagymázták az ajtókat, hogy ne vigyék el a jószágot. Összekötötték az ollót is, mert ha nyitva maradna, akkor elvinnék a juhokat.

Ahol disznót nevelnek, ott a disznótor az éves munka szerves része. Sokan viszont ezeket a munkákat – sertés, hely és kedv híján – ma már inkább élvezni szeretik. A hajnalba hasító visítás helyett inkább a pálinkás jó reggeltre vágynak, aztán nézni, ahogyan a szépre hízott állat kolbásszá, hurkává, szalonnává, tepertővé és egyéb finomságokká lényegül.

„…Csak a táj alszik, az emberek számára ezekben a kemény téli hetekben jött el az ideje az év egyik legnagyobb, legszínesebb – és a szó szoros értelmében véve – élvezetekben leggazdagabb eseményének: a disznótornak… pár perc múlva már világít a szalma magasra csapó lángja, hogy leperzselje az áldozati állat göndör szőrét, ezzel is ízletesebbé tegye a szalonnáját, a húsát. Mindebben tagadhatatlanul van valami egzotikus vonás, és

felrémlenek hasonlóságok az ezredévekkel ezelőtti szertartásokkal, pogány áldozati máglyákkal.

Pedig csak disznóölés folyik…” – kezdi a disznótoros időkről szóló értekezését Magyar Elek, az Ínyesmester.

Aki még sosem volt disznótorban, azon az Ínyesmester sorait olvasva ízletes kíváncsiság lesz úrrá. Aki pedig tudja, mire számíthat, máris összefut a szájában a nyál! A nevezetes napon a korán kelők hagymán sült friss vérrel csillapíthatják éhségüket. Az étkek sorában aztán ott a frissen sült pecsenye, később a kolbász, a hurka. A forró orjaleves, aranyló zsírcseppekkel a tetején. A toros káposzta azoknak, akik nem torkoskodtak volna eleget munka közben a frissen sült tepertőből, a pirított disznófülből, az abált májfalatokból, a kolbászhúsból, a hurkatöltelékből. És ha még ez sem volna elég, édes rétegnek a gyomorba friss hájból sül a hájas, üstben főtt szilvalekvárral töltve. A felsorolás persze korántsem teljes!

Kóstolócsomag nélkül ne térj haza!

Aki inkább a disznótor élvezeti részét keresi, és nem magát a munkát, a világhálón remek ajánlatokat talál. Verőcén kétnapos vigalom várja azokat, akik gyönyörű természeti környezetben, gerendaházak védelmében élnének meg egy ilyen eseményt. Ezt harmadmagammal én is kipróbáltam, és ahogy ígérték,

tényleg zenészbanda vert ki hajnalban az ágyból!

Verseg-Fenyőharaszton is sokéves hagyomány a kétnapos disznótoros program. A zene, a tánc, a jókedv itt sem hiányzik, a friss, kemencében sült kenyér pedig egy remek ráadás a sok disznóság mellé.

Ha csak a főváros körül nézünk szét, disznótoros programokat kínál a monori Pincefalu, Inárcson a Bagolyvár. Kis országjárással összekötve disznótorozhatunk Füzesgyarmaton, Hajdúnánáson, Villányban és Sokorópátkán, Simontornyán vagy Mezőkövesden. Egyszóval disznóságos hétvégi ajánlatokban nincs hiány! Fontos tudni a disznótoros-illemszabályt, ami érvényes akkor is, ha buli-torba vagy tor-buliba vagyunk hivatalosak: az otthonmaradottaknak kóstolócsomagot illik vinni, ahogyan az egy tisztességes disznótor után szokásos régóta e hazában!

Hurkát enni jaj, de jó!

A régebbi korosztályokból, bizonyára sokan emlékeznek eme felejthetetlen reklámra a televízióból. Kétségtelen, hogy a hurkát enni jó. Nem csak sütve, melegen jó, ehetjük hidegen is, hurkazsíros kenyeret lilahagyma-szeletekkel.

Kerülhet a szendvicsbe is szép diszkréten felkarikázva, finom mustárréteggel megkenegetve!

A hurka, mint alapanyag, sokak fantáziáját megmozgatta. Kukkantsunk ki egy kicsit a nagyvilágba!  Kedvenc műsoromban, River Cottage-ban a séf, Hugh Fearnley-Whittingstall összehozott egy endívia-őszibarack-véres hurka kombinációt, ami elsőre megdöbbentő, de elképzelve az ízharmóniát, akár tökéletes is lehet. Kedvenc vendéglőmben pedig a napi ajánlat Véreshurkás Quiche Lorainne birsalmával, ami bámulatosan lehengerlő. Nekünk is van néhány érdekes receptünk, mint a Krumplipecsenye saját készítésű májas hurkával és a Lencseragu rántott véres hurkával

Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho 

Családilag pedig az első számú hurkás kedvenc a Tirolból importált Blunz’ngrösstl, vagyis serpenyős véres hurka. Egyszerűen és gyorsan elkészíthető, ízletes és laktató étel, ráadásul a hurka gazdaságos.

Tiroli serpenyős hurka

Hozzávalók

  • 40 dkg véres hurka
  • 2 nagy fej vöröshagyma
  • 2 evőkanál zsír
  • 60 dkg héjában főtt burgonya
  • majoránna
  • 30 dkg savanyú káposzta

Elkészítés

Elkészítési idő: 15 perc

A zsíron megpirítjuk a felkarikázott hagymát. Hozzáadjuk a felszeletelt hurkát, a megtisztított és szintén karikára vágott főtt burgonyát. Sózzuk, majoránnával meghintjük és nagy lángon, rázogatva, néhány perc alatt összepirítjuk. Párolt savanyú káposztával máris tálaljuk.

Nyitókép: Halmos Monika @rozsakunyho