Ott is lehet sérülés, ahol azt hiszed, nem lehet – alapszabályok gyerekzsúr szervezéséhez

Középső kislányom kora tavaszi baba volt. Mire kivihettük babakocsizni, már zöldelltek a fák. Első három születésnapját családias légkörben, otthon ünnepeltük, ám negyedik születésnapja előtt a kisasszony kitalálta, hogy nagyon szeretne igazi szülinapi bulit, sok vendéggel. Szinte napra pontosan „megérkezett” a koronavírus Magyarországra és a kormány szigorú megszorításokat vezetett be. Természetesen a zsúr is elmaradt. Igyekeztünk kárpótolni kislányunkat, próbáltunk minden tőlünk telhetőt megtenni, hogy varázslatos legyen a nagy nap számára.

Egy évvel később, szinte hihetetlen volt, de a járványhelyzet továbbra is fennállt, így az ötödik születésnapját is velünk, a szüleivel és két testvérével ünnepelte. Nővére júliusi születésű, így neki tudtunk egy kis szabadtéri partit tartani vendégekkel... ez sem segített, a kicsi mondogatta is, hogy ugye neki is lehet majd ilyen bulija végre?

Néhány héttel a hatodik születésnapja előtt a férjemmel elhatároztuk, hogy idén tavasszal lesz gyerekzsúr, és kész!

Mint lelkes, gyermekének legjobbat akaró édesanya, belevetettem magam a zsúr részleteinek kidolgozásába. Óvatosan kikérdezgettem, mire vágyik, hogyan képzeli el a napot. Aranyosan kijelentette, hogy csokis-karamellás tortát szeretne, de nem vehetem cukrászdából, ketten, az édesapjával készítsük el, amikor ő már alszik. Ezzel meg is lett a buli napját megelőző éjszakai programunk. Na de ki szeretne aludni, ha gyermeke álmait válthatja valóra?!

Továbbá kiderült, hogy lufit szeretne, minden mennyiségben. Meg olyan hercegnőruhát, aminek a szoknya része annyira pörgős, hogy minden vendég szája tátva maradjon. Ilyen és ehhez hasonló instrukciókat kaptam, közben fejben buzgón jegyzeteltem.

Kertiparti gyerekmódra

Úgy döntöttem, aznap jó idő lesz, és a parti nagyobb részét a kertben ejtjük meg – azt hiszem, ez a gyerekeknek és a felnőtteknek is jobb, takarítási és hang-szempontokból is. Ugyanakkor a felkészülést nem egyszerűsíti a külső helyszín, sőt: gyakorlatilag két környezetet kell gyerekbaráttá és lehetőleg tisztává, rendezetté tenni! Elengedhetetlen például:

• hogy sehol ne álljon ki drót egy kerítés szélén, ne legyen szem előtt kerti szerszám, metszőolló, gereblye és ehhez hasonló dolgok.
• ha van szúrós, tüskés bokor, kerítsük el, vagy hívjuk fel a vendégek figyelmét már a buli kezdetén rá, nehogy bemásszanak alá és összekarmolja őket.
• Ha a kertben van homokozó, érdemes szépen megtisztítani minden addig belehullott falevéltől, diótól, alaposan átforgatni, hogy előkerüljenek az esetleg rég eltemetett, már törött formák. Jó, ha két-három zsák friss homokon is töltünk bele, úgyis olyan gyorsan kitúrják, kilapátolják.
• Ha van tűzrakóhely, talán jobb letakarni valamivel a kormos, szenes famaradványokat, hamut, mert a kicsik mesterien tudják összekenni magukat olyan dolgokkal, amelyeket szinte lehetetlen kimosni a ruháikból. Sütögető nyárs se legyen a közelben!

A fürdőszobában, vécében legyen fellépő, hogy a legkisebbek is ügyesen elérjék a csapot, vécét. Legyen egyértelmű, hogy melyik az a szappan és törölköző, amit használhatnak. Elég kellemetlen helyzetek adódhatnak abból, ha végül a fürdőtörölközőnkkel szárítkoznak, vagy a tisztálkodáshoz használt szappanunkat áztatják szét.

Sebfertőtlenítő, ragtapasz és kötszer legyen kéznél, mert a gyerekek a leglehetetlenebb módokon képesen egy szempillantás alatt megsérülni!

Az étkezés, étkeztetés is külön hacacáré

Nem egy gyerek allergiás vagy érzékeny tejre, gluténra vagy bármi másra. Számukra mentes dolgokat ildomos beszerezni, még a tortából is egy szelettel! Emellett mindenképp készítsünk kis szendvicseket, tegyünk néhány tálba pogácsát is, és akár finom, édes répát csíkokra vágva. Ne csak édes holmikkal készüljünk, mert hamar része lehet a bulinak egy kis hányástakarítás is...

Magyarországon nagy kultusza van a szülinapi torta tetején elhelyezett marcipánnak. Ha úgy döntünk, hogy a zsúron szereplő tortán is lesz, mindenképpen legyen annyi, hogy az összes gyereknek jusson belőle. Ilyenkor jobb megoldás a sok kis marcipán, mint virág, katica, szívecske, mint egy nagy, amit nehezen osztunk szét.

Az ételeknél és italoknál pedig gondoljunk a szülőkre is, a felnőtt létszámot figyelembe véve vásároljunk!

A környezettudatosság jegyében szerezzünk be papírpoharakat, tányérokat, tálcákat, papír szívószálat és fa evőeszközt. Sajnos meglepően sok műanyag szemét termelődik egy-egy rendezvény alatt, ha lehet, ezt kerüljük el. Érdemes egy színes filctollal mindenki nevét ráírni a poharakra, hogy a buli során egyértelmű legyen, melyik kié. Jó választás lehet még az otthoni poharak használata pohárjelölővel, hogy mindenki tudja, melyik az övé.

 

Ajándék innen oda, onnan ide

Már a meghívó kiküldése alkalmával hívjuk fel a vendégek szüleinek figyelmét arra, hogy milyen jellegű ajándékokat részesítünk előnyben. Én például ezt írtam: „Ajándékötletek: édesség, nasi, hajbavaló, sima vagy foglalkoztató füzet, rajzeszköz, 116-122-es ruhácska vagy felső. Azért ne játékot ajándékozz, kérlek, hogy a tőlünk kapott játék ne veszítse el az értékét. Köszi!” Szerintem erre azért is fontos kitérni, mert alig van annál rosszabb, amikor egy kisgyerek túl sok játékot kap egyszerre és egyetlen egynek sem tud igazán örülni, egyik sem lesz különleges számára.

De ajándékkal nem csak a vendégek készülnek. Érdemes valami aprósággal készülni a vendég gyerekeknek is. Akár egy-egy színes labda, matrica vagy cukorka karkötő. Hiába nem ők az ünnepeltek, picik még, és az ilyen jellegű figyelmességért igen hálásak.

És a szabályok fontosak!

Még a buli kezdete előtt ismertessük azt a néhány szabályt, amit jó lenne betartaniuk. Gondolok itt olyan dolgokra, hogy szúrós bokor, kút közelébe ne menjenek, ha van cica, akkor ne húzzák meg a farkát, két kisgyereknél többen ne ugráljanak a trambulinban, és akkor is figyelje őket felnőtt. A sziklakertet ne tapossák szét, virágokat ne tépjék le.

Mint házigazda, jusson eszünkbe, hogy az, ami a saját gyermekünknek evidens, a vendég gyerekeknek nem biztos, hogy az. Inkább előre szóljunk, miből lehet baj, minthogy a baj után sopánkodjunk!