Ünnep

Miről mondjak még le egy ilyen év után? – nagyböjt a koronavírus árnyékában

A lemondás gyakorlása építi a lelket. Megtanít a mértékletességre, vágyaink mederben tartására valami nagyobb jóért cserébe. Megérzünk valamit emberségünk igazi arcából, mikor rájövünk, hogy mi irányítunk és nem a testünk. Az elmúlt egy évben azonban egy külső kényszer határozta meg lehetőségeinket, és joggal érezhetjük úgy, hogy már éppen elég volt a szűkölködésből. Hogyan vágjunk akkor neki az idei nagyböjtnek? Író Sándor plébános atya segítségét kértem a válaszadáshoz.

Lelkünk folyamatos harcot vív a testünkért. „Az egyéni-embernek az élvezet, a haszon látszik leg-kellőbbnek” – írja Weöres Sándor a kívánságról gondolkodva. Így vagyunk tehát teremtve, ez a harc tart bennünket egyensúlyban, ami nem engedi a céltalan kicsapongást.

Ha testünk bizonyos kívánságait időlegesen kiiktatjuk, jókora energiát szabadítunk fel lelkünk számára, mely így képes másra koncentrálni. Például jobban tud befelé figyelni, de fogékonyabb lesz a transzcendens megismerésére is. Erről szól az egyház által javasolt böjt, mely az adventi és nagyböjti időszakon kívül gyakran kísérője mély imádságoknak, lelkigyakorlatoknak is.

Nagyböjt az egyházban

A húsvét előtti nagyböjt a keresztény egyházakban és kultúrában szent időnek minősül. Jézus Krisztus 40 napig böjtölt a pusztában, erre emlékezünk ezzel a hagyománnyal. Hamvazószerdától húsvétvasárnapig tart, mely időszakból az utolsó hetet „nagyhétnek” nevezzük, a szent három nappal (nagycsütörtök, nagypéntek és nagyszombat).

„Jézus megnyilatkozik a böjtről, mikor az adakozáshoz és az imához hasonlóan arra kéri követőit, hogy a böjtöt is rejtekben végezzék. Ne tudjon róla senki, ne hivalkodjanak vele, mert képmutatókká válnak” – mondja Sándor atya.

A hagyományoknak megfelelően hamvazószerda és nagypéntek szigorú böjti napnak minősülnek, a katolikus egyház ezekre a napokra húsmentességet és a 14-60 éveseknek napi háromszori étkezés, ebből egy jóllakást ír elő. Ezenkívül minden péntek húsmentes, de sokan zárják ki étrendjükből a húsfogyasztást a nagyböjt teljes időszakára.

 Ne most próbáld ki a vegetáriánus étrendet

Nagy lehet a kísértés bennünk, hogy ha már úgyis böjt van, akkor elkezdjük a régóta halogatott léböjtkúránkat, kipróbáljuk a legmodernebb diétákat, húsmentes étrendeket, melyek „mellékhatása” egyébként a salaktalanítás és az alakformálás. Magyarul fogyókúrázunk.

„Ilyenkor kifelé böjtölünk. Még lehet, hogy meg is osztjuk a közösségi oldalunkon a sikereinket. A böjt lényege azonban a belső munka, ami a csendben történik. Ne hivalkodjunk semmilyen felhívással sem. Sokszor esnek abba a hibába hírességek, politikusok, de még plébániák is, hogy az ilyen időszakokban mindenféle adakozási lehetőségre hívják fel a figyelmet. Ez ugyancsak kifelé böjtölés, és a húsvéti csend ellen hat.”

Egy különleges év után

Nem biztos, hogy az idei negyven napot lemondással kellene eltölteni. Sándor atya szerint meg is fordíthatjuk: nem kiveszünk valamit az életünkből, hanem behozunk valamit abba. Megfogadunk valamit, vállalunk valami pluszt. Lehet például hangsúlyt fektetni a napi ritmus kialakítására. „Válasszuk szét a nappalt az éjszakától. Nappal dolgozzunk, éjszaka pihenjünk. És ezt fogadjuk meg magunknak! Be lehet építeni a napi imát, az olvasást, a sportot is akár. Sok testvérünknek nagyon nehéz lett az élete. Sokan elvesztették a munkahelyüket, és a magány is rengeteg embert kikezdett. Számtalan lehetőségünk van, hogy másokon segítsünk, de itt is felhívnám a figyelmet Jézus szavaira: ne hivalkodjunk! Egyébként is, az idei húsvét fő gondolata lehetne, hogy az elmúlt egy év milyen emberré tett bennünket.”

 A hamvazás jelentése és jelentősége

A katolikus egyházban a hamvazás jelzi a nagyböjt kezdetét. Hamvazószerdán és az azt követő vasárnapon a szentmiséket követően a pap – a hagyományok szerint az előző évi virágvasárnapon szentelt barka hamujával – keresztet rajzol a homlokunkra, miközben kétféle mondat hangozhat el: „Tartsatok bűnbánatot és higgyetek az evangéliumban” vagy „Emlékezz, ember, hogy porból vagy és porrá leszel!” A hamu a bűnbánat jelképe és egyúttal arra figyelmeztet bennünket, hogy teremtett életünk véges.

Az előírások betartása végett az egyház által kiadott „Hamvazás szertartása a pandémia idején” című körlevélben foglaltak alapján a szokásoktól eltérően a hívők lehajtott fejére kell szórni a hamut. Idén viszont már az is különlegességnek számít, hogy nyitva lehetnek a templomok – a tavalyi húsvétot még otthon töltöttük.

Sándor atya pedig azoknak is talált megoldást, akik nem tudnak elmenni a templomba: ők bármilyen hamuval elvégezhetik maguknak is otthon a szertartást. „Csendesedjenek el, gondolják át magukban a húsvéti időszak lényegét, és készítsék fel lelküket a nagyböjti időszakra.”

Nyitókép: Annika Gordon/Unsplash

Ajánljuk még: 

A BETEGSÉGTŐL VALÓ FÉLELEM IS HALÁLOS LEHET: IDEJE KOMOLYAN VENNI A HIPOCHONDRIÁT
SZOCIÁLISAN ÉRZÉKENY VAGY CSAK LUSTA? – MIT MOND EL RÓLAD, HA HETENTE ÚJ PROFILKÉPKERETED VAN?
HA NEM MARAD HAL AZ ÓCEÁNBAN, MÉGIS HOGY KERÜL HAL MINDEN ASZTALRA?

 

Már követem az oldalt

X