Egy ország, ahol nemcsak nyaralni, de magyarnak lenni is jó
Sok helyen jártam már külföldön, és az emberre előbb-utóbb rákérdeznek, honnan is jött. Ilyenkor, ha sikerül Magyarországot belőni a térképen, egy hosszabb beszélgetés – mondjuk egy vacsora – alatt már szóba kerülnek az olyan témák is, mint a nyelvünk eredete, az Aranycsapat vagy a felbomlott Szovjetunió, a kifejezetten érdeklődőkkel pedig már érintjük Trianont és az 1956-os forradalmat is. De mindig volt egy olyan érzésem, akármennyire is befogadó volt egy közeg, hogy ezek mégiscsak a mi könnyeink, ne várjam, hogy ők is átérezzék, mit élt át a magyar nemzet. Albániában azonban valami egészen mást tapasztaltam: ahol csak meghallották, hogy magyarok vagyunk, a minimum volt, hogy meghívtak minket egy albán rakira. De miért is?
„Az orvos is meglepődött, mikor 34 évesen sztrókot kaptam”
Se túlsúly, se magas vércukorszint vagy vérnyomásproblémák. Sőt, ez utóbbi kifejezetten alacsony volt világ életemben. A sport is része a mindennapjaimnak gyerekkorom óta, így pont annyira álltam értetlenül az események előtt, mikor beszálltam a mentőbe, mint az engem fogadó orvosok. Hosszas kivizsgálások után fény derült a rosszullétemet megelőző fizikai folyamatokra, de ilyen fiatalon nem tudtam elmenni a lelki okok mellett sem. Ez utóbbi miatt ragadtam tollat, azért, hogy elmondjam, figyeljetek oda magatokra!
„Megígérem, hogy mindig jó leszek” – Te emlékszel még az elsőáldozási fogadalmadra?
Minden kultúrában és vallásban vannak úgynevezett beavatási szertartások, melyek életkorhoz, valamiféle érettséghez kötöttek, és meghatározóak számunkra. A legtöbb magyar ember katolikus vallású – vagy a szűkebb-tágabb családjában vannak „Róma-pártiak” –, így a többségnek alapélmény az elsőáldozás szertartása. Az viszont érdekes kérdés lehet, hogy hányan tartjuk be az akkor tett fogadalmunkat. Emlékezünk-e rá egyáltalán?
„A szeretet soha ne legyen önmagába zárkózó” – pünkösdi interjú Baán Izsák bencés szerzetessel
„Piros pünkösd napján mindenek újulnak, a kertek, a mezők virágba borulnak” – szól a gyerekdal ismert sora. De mi a helyzet a lelkünkkel? Pünkösd ünnepe a lelki megújulásról is szólna, de ehhez utat kell nyitnunk saját bensőnk felé, ami nem mindig és nem mindenkinek könnyű. Ünnepről, sport és ima összekapcsolásáról és a Szentlélek természetéről is beszélgettünk Izsák testvérrel, a bakonybéli Szent Mauríciusz Monostor szerzetes elöljárójával.
Ahol a „cigánybúcsú” téves fogalma megszületett – a csatkai kegytemplom egész évben várja a gyógyulni vágyókat
Elfogult vagyok a Bakonnyal kapcsolatban. Ez a „kis” dunántúli röghegység gyerekkori kirándulásaimat idézi, és azt gondolom, több okból is érdemes sűrűbben idelátogatni. Legutóbb Csatkán jártam, ebben a dunántúli zsákfaluban, melynek neve a településtől nem messze fekvő kegytemplommal és az ott történő csodás gyógyulásokkal forrt össze. Jól ismerem az ittenieket, a kegyhely történetét, és sajnos azt is látom, az évek múlásával mennyit romlott az állapota.
Ha a halál szele megérint, nincs helye alakoskodásnak – interjú egy Covid-osztályt járó lelkésszel
Több mint húsz éve dolgozik evangélikus lelkészként és lelkigondozóként Eszlényi Ákos, aki sokakat készített már fel utolsó útjukra. A gyülekezetépítés folyamata a Covid miatt lelassult, ám a kórházban minden eddiginél nagyobb szükség van rá. Covid-osztályok betegágya mellől érkezik Ákos, hogy a halálról és a szép meghalásról beszéljünk. Interjúnk.
Még a gyerekek is borral hígított vizet kaptak – így ettek és ittak Jézus idejében
Fráter Erzsébet a Biblia korát tudományos szemmel vizsgálja, de vallja, hogy Isten titkai felé a tudósnak is alázattal kell közelítenie. Az Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézet Nemzeti Botanikus Kertjének kurátora legújabb, A Biblia ételei című könyvében feltárja a hagyományos mediterrán táplálkozás alapjait, de foglalkozik a Jézus által véghezvitt ételcsodákkal és a böjt kultúrájával is. Interjúnk.
Feng shuitól a szent sarokig – Ilyenek voltak házi oltáraink régen és ma
Sok család őriz régi, a vallásgyakorláshoz köthető tárgyakat, és sokan szereznek hozzá újakat: egy-egy híresebb templomból, zarándokhelyről biztosan hoznak magukkal valamit, amit emlékként őriznek. Elődeink ezeket tudatosan összerendezték, és otthonuk egy kiemelt helyére állították. Utánajártunk, hogy ennek a hagyománynak milyen formái léteztek hazánkban, és mutatunk néhány ma használatos házioltárt is.
Miről mondjak még le egy ilyen év után? – nagyböjt a koronavírus árnyékában
A lemondás gyakorlása építi a lelket. Megtanít a mértékletességre, vágyaink mederben tartására valami nagyobb jóért cserébe. Megérzünk valamit emberségünk igazi arcából, mikor rájövünk, hogy mi irányítunk és nem a testünk. Az elmúlt egy évben azonban egy külső kényszer határozta meg lehetőségeinket, és joggal érezhetjük úgy, hogy már éppen elég volt a szűkölködésből. Hogyan vágjunk akkor neki az idei nagyböjtnek? Író Sándor plébános atya segítségét kértem a válaszadáshoz.
Illegalitásban működött negyven éven át egy apácarend Érden – „Létükkel ártottak a népi demokráciának”
Az 1945-ben, Mindszenty József veszprémi püspök jóváhagyásával megalapított Regina Mundi ciszterci női rendet 1950-ben – csakúgy, mint a legtöbb hazai szerzetesrendet – a sztálini rezsim által kiadott utasításnak megfelelően feloszlatták. Ők azonban együtt maradtak, és 1990-ig a szabályok ellenére is folytatták a regula szerinti életet. A 2020-ban bemutatott Rend a lelke című dokumentumfilm rögzítette titkos történetüket.
„Ha felnőttként még mindig a kisded Jézushoz imádkozunk, akkor baj van” – interjú Író Sándor atyával
Húsvét előtt beszéltünk vele utoljára, az online misézések idején. Azóta eltelt háromnegyed év, a templomok újra nyitva vannak, mégsem tudja ugyanott folytatni, ahol abbahagyta. Az elmúlt év lelki hatásairól és a megújulási lehetőségekről is beszélgettünk Vérteskethely plébánosával. Interjúnk.