Zarándokútra általában nem egyszer megy el életében az ember. Az első alkalommal megtapasztalt lelki élmény hatására ugyan elkezdhetjük átrendezni az életünket, közelebb kerülni ahhoz a belső lényegünkhöz, akik valójában vagyunk, de amíg nem sikerül magát az életünket zarándokúttá változtatnunk, addig vissza-visszajárunk megmerítkezni a lelki szabadság élményében. Például a Balatonhoz.

Sok helyen jártam már külföldön, és az emberre előbb-utóbb rákérdeznek, honnan is jött. Ilyenkor, ha sikerül Magyarországot belőni a térképen, egy hosszabb beszélgetés – mondjuk egy vacsora – alatt már szóba kerülnek az olyan témák is, mint a nyelvünk eredete, az Aranycsapat vagy a felbomlott Szovjetunió, a kifejezetten érdeklődőkkel pedig már érintjük Trianont és az 1956-os forradalmat is. De mindig volt egy olyan érzésem, akármennyire is befogadó volt egy közeg, hogy ezek mégiscsak a mi könnyeink, ne várjam, hogy ők is átérezzék, mit élt át a magyar nemzet. Albániában azonban valami egészen mást tapasztaltam: ahol csak meghallották, hogy magyarok vagyunk, a minimum volt, hogy meghívtak minket egy albán rakira. De miért is?

Akik rendszeresen zarándokolnak, azok tudják, hogy egy zarándokhely felkeresése mindig változtat valamit az emberen. Ezekről a helyekről nem tudunk úgy hazajönni, hogy minden ugyanúgy folytatódjon, ahogy előtte volt. Itt van az ideje hát, hogy felfedezzük a hazai zarándokhelyeket, mert itthon is van bőven lehetőség az elcsendesedésre és az imádságra: ezek közül most 5 olyan belföldi kegyhelyet mutatunk be, melyek kiváló lehetőséget nyújtanak a terhek letételére, az elvonulásra és a lelki megújulásra.

Nehéz helyzet, mikor az embert azzal a hírrel hívják fel, hogy egy hozzátartozója haldoklik, és ha még élve akarja látni, akkor siessen. Akarom még élve látni? Akarom még ÍGY élve látni? – tesszük fel ilyenkor önvédelmi kérdéseinket. Aztán miközben a búcsú során mindenki saját fájdalmával küzdött, én olyan szépnek láttam nagymamámat, mint még soha.

Se túlsúly, se magas vércukorszint vagy vérnyomásproblémák. Sőt, ez utóbbi kifejezetten alacsony volt világ életemben. A sport is része a mindennapjaimnak gyerekkorom óta, így pont annyira álltam értetlenül az események előtt, mikor beszálltam a mentőbe, mint az engem fogadó orvosok. Hosszas kivizsgálások után fény derült a rosszullétemet megelőző fizikai folyamatokra, de ilyen fiatalon nem tudtam elmenni a lelki okok mellett sem. Ez utóbbi miatt ragadtam tollat, azért, hogy elmondjam, figyeljetek oda magatokra!

Minden kultúrában és vallásban vannak úgynevezett beavatási szertartások, melyek életkorhoz, valamiféle érettséghez kötöttek, és meghatározóak számunkra. A legtöbb magyar ember katolikus vallású – vagy a szűkebb-tágabb családjában vannak „Róma-pártiak” –, így a többségnek alapélmény az elsőáldozás szertartása. Az viszont érdekes kérdés lehet, hogy hányan tartjuk be az akkor tett fogadalmunkat. Emlékezünk-e rá egyáltalán?

„Piros pünkösd napján mindenek újulnak, a kertek, a mezők virágba borulnak” – szól a gyerekdal ismert sora. De mi a helyzet a lelkünkkel? Pünkösd ünnepe a lelki megújulásról is szólna, de ehhez utat kell nyitnunk saját bensőnk felé, ami nem mindig és nem mindenkinek könnyű. Ünnepről, sport és ima összekapcsolásáról és a Szentlélek természetéről is beszélgettünk Izsák testvérrel, a bakonybéli Szent Mauríciusz Monostor szerzetes elöljárójával.

Elfogult vagyok a Bakonnyal kapcsolatban. Ez a „kis” dunántúli röghegység gyerekkori kirándulásaimat idézi, és azt gondolom, több okból is érdemes sűrűbben idelátogatni. Legutóbb Csatkán jártam, ebben a dunántúli zsákfaluban, melynek neve a településtől nem messze fekvő kegytemplommal és az ott történő csodás gyógyulásokkal forrt össze. Jól ismerem az ittenieket, a kegyhely történetét, és sajnos azt is látom, az évek múlásával mennyit romlott az állapota.

Több mint húsz éve dolgozik evangélikus lelkészként és lelkigondozóként Eszlényi Ákos, aki sokakat készített már fel utolsó útjukra. A gyülekezetépítés folyamata a Covid miatt lelassult, ám a kórházban minden eddiginél nagyobb szükség van rá. Covid-osztályok betegágya mellől érkezik Ákos, hogy a halálról és a szép meghalásról beszéljünk. Interjúnk.

Fráter Erzsébet a Biblia korát tudományos szemmel vizsgálja, de vallja, hogy Isten titkai felé a tudósnak is alázattal kell közelítenie. Az Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézet Nemzeti Botanikus Kertjének kurátora legújabb, A Biblia ételei című könyvében feltárja a hagyományos mediterrán táplálkozás alapjait, de foglalkozik a Jézus által véghezvitt ételcsodákkal és a böjt kultúrájával is. Interjúnk.

A lemondás gyakorlása építi a lelket. Megtanít a mértékletességre, vágyaink mederben tartására valami nagyobb jóért cserébe. Megérzünk valamit emberségünk igazi arcából, mikor rájövünk, hogy mi irányítunk és nem a testünk. Az elmúlt egy évben azonban egy külső kényszer határozta meg lehetőségeinket, és joggal érezhetjük úgy, hogy már éppen elég volt a szűkölködésből. Hogyan vágjunk akkor neki az idei nagyböjtnek? Író Sándor plébános atya segítségét kértem a válaszadáshoz.

Az 1945-ben, Mindszenty József veszprémi püspök jóváhagyásával megalapított Regina Mundi ciszterci női rendet 1950-ben – csakúgy, mint a legtöbb hazai szerzetesrendet – a sztálini rezsim által kiadott utasításnak megfelelően feloszlatták. Ők azonban együtt maradtak, és 1990-ig a szabályok ellenére is folytatták a regula szerinti életet. A 2020-ban bemutatott Rend a lelke című dokumentumfilm rögzítette titkos történetüket.