3+1 Balaton környéki zarándokút, amiken még idén elkezdheted a caminózást

Balaton

3+1 Balaton környéki zarándokút, amiken még idén elkezdheted a caminózást

Zarándokútra általában nem egyszer megy el életében az ember. Az első alkalommal megtapasztalt lelki élmény hatására ugyan elkezdhetjük átrendezni az életünket, közelebb kerülni ahhoz a belső lényegünkhöz, akik valójában vagyunk, de amíg nem sikerül magát az életünket zarándokúttá változtatnunk, addig vissza-visszajárunk megmerítkezni a lelki szabadság élményében. Például a Balatonhoz.

Még ma is Szent Jakab útja a legismertebb zarándokút a világon, melynek története a középkorig nyúlik vissza: Jeruzsálem és Róma után Szent Jakab apostol sírjának helyére, Santiago de Compostelába akart eljutni a legtöbb keresztény. Magyarországon a 2000-es évektől van lehetőségünk kijelölt zarándokutakon járni, ugyanis egyre több, az El Caminót is megjárt magyar ember gondolta úgy, hogy jó lenne a honfitársaik számára könnyebben elérhető és olcsóbb lehetőséget kínálni a zarándoklásra.

Hazánk bővelkedik szent helyekben, csodás gyógyulások történeteiben és feljegyzett Mária-jelenésekben.

Ezeknek köszönhetően egyre több a kiépített, színvonalasan felújított, akár nemzeti kegyhellyé nyilvánított búcsújáró hely és saját turistajelzéssel ellátott zarándokút. A Balaton és vonzáskörzete nem kifejezetten zarándokhelyeiről híres, de három zarándokút is érinti a régiót.

Cathedral of Santiago de Compostela , Spain.

Santiago de Compostella katedrálisa – Fotó: 123RF

Balaton-felvidéki Mária Út

Balatonalmádi és Sümeg között kijelölt útvonal több, a magyar történelmet is „magában őrző” templomot, valamint természeti értékeket és kilátópontokat is érint. Ezek közül kiemelkedik a balatonalmádi Szent Imre Plébániatemplom és Szent Jobb Kápolna, melynek különlegessége, hogy

ez az egyetlen hely Magyarországon, ahol együtt találhatóak meg a magyar királyi szent család, azaz Szent István, Boldog Gizella és Szent Imre ereklyéi.

A balatonalmádi Szent Imre templom belső tere – Fotó: Wikipedia

Az útvonalon található a Balaton-felvidék legnagyobb, 120 méter hosszú barlangja, a balatonfüredi Lóczy-barlang és a közelében található, lenyűgöző panorámájú Jókai kilátó.

Az útvonal egyetlen kegyhelye a sümegi Sarlós Boldogasszony Ferences Kegytemplom és Kolostor, melynek legfőbb ékessége a Pieta, azaz a Fájdalmas Szűz 16. században készült gótikus szobra.

A kegyszobor csodás gyógyulások tanúja volt, és többször maga a szobor menekült meg csodás módon a pusztulástól: kétszer villámcsapás érte a templomot, egy alkalommal pedig gyújtogatás áldozatává vált, illetve csak vált volna a szobor, de a Pieta egyik alkalommal sem sérült meg.

A zarándokút három nap alatt gyalog bejárható, de ha kevesebb időnk van, lehet csak egy-egy szakaszt teljesíteni, vagy egy-egy állomást felkeresni. A útvonalról és a látnivalókról bővebb információ itt érhető el.

Fotó: 123RF

Balaton-felvidéki Szent Márton Út

Szent Márton, a „segítőkész szent” a Savariában állomásozó római légió tribunusának fia volt, és apjának nyomdokaiba lépve már 15 évesen ő is katonának állt, hamar kitűnt azonban társai közül a betegek és szegények iránti részvétével. Egy látomás hatására tizennyolc éves korában megkeresztelkedett, elhagyta a katonai pályát, és térítő útra indult.

A tiszteletére épültek ki a Szent Márton-zarándokutak, melynek Balaton-felvidéki szakasza a szenthez köthető emlékhelyek felkeresését foglalja magában. A Zalaszentmártonból induló és Veszprémben végződő zarándokút szintén érinti Sümeget, illetve egy apró falucskát, Óbudavárt, mely a római katolikus Schönstatt Mozgalom magyarországi központja is egyben. 2005-ben szentelték az óbudavári Schönstatt-kápolnát, amely a Németországban, Schönstattban található Ősszentély pontos mása. A kápolna körül képzőközpont és szálláshelyek is épültek, illetve egy különleges tematikus út is helyet kapott: a

másfél kilométeres Házaspárok útjának 15 állomása a házasság korszakait és fordulópontjait jeleníti meg,

melyeket végigelmélkedve egy körséta után érünk vissza a szentélyhez. A Szent Márton Út Balaton-felvidéki szakaszáról és az érintett településekről bővebben ezen az oldalon tájékozódhatunk.

Tihany Abbey

Tihany – Fotó: 123RF

Camino Benedictus, azaz a „bencés camino”

A Szent Jakab zarándokútnak két magyarországi szakasza is kiépült. Az egyik a Camino Húngaro, mely Budapestről indul, és a lébényi Szent Jakab-templom érintésével egészen az ausztriai Wolfsthalig járhatunk rajta, ahol könnyedén becsatlakozhatunk az egész Európán átívelő, hivatalos Camino de Santiago zarándokút-hálózatba, melynek végpontja minden esetben Santiago de Compostela.

A magyarországi Szent Jakab zarándokútnak a másik, bencés kolostorokat összekötő ága Tihanyból indul, és Bakonybél, Pannonhalma érintése után szintén Lébény, illetve a már említett európai szakaszok felé halad.

Fordítva is járhatunk azonban rajta: egy nekünk kényelmes távolságban lévő ponton becsatlakozunk, és a festői szépségű Tihanyi Bencés Apátságban zárjuk túránkat. Jó időben Tihany a turisták miatt nem túl csendes, ezért ha elmélyülésre vágyunk, időzítsük úgy zarándoklatunkat, hogy csak a végén érkezzünk meg a templomhoz, egy szentmisével lezárva a napot.

A magyarországi Szent Jakab zarándokutakon való tervezéshez ez a weboldal nyújt bővebb információt.

Keszthely – Fotó: Pixabay / Leonhard Niederwimmer

+1 Balaton Camino

A Balaton Caminót nem sorolnám a klasszikus zarándokutak közé, mert nem célja szent helyek felkeresése, az istenhitben való gazdagodás és elmélyülés, de kétségkívül igaz, hogy amolyan „szárazföldi Kékszalagként” a 200 kilométeres tókerülés alatt van idő elcsendesedni és odafigyelni a lelki életünkre is. A kezdeményezés 2017 februárjában született, mikor három barátnő elhatározta, hogy körbesétálja a Balatont. Egy év múlva már több mint 100-an csatlakoztak hozzájuk.

A Balaton Camino történetéről, céljairól és a szervezett túrák időpontjairól bővebben itt olvashattok.

Nyitókép: 123RF

Ajánljuk még:

Napfény és tervezés: ezekre figyelj, ha mostanság indulnál túrázni

Ahogy rövidülnek a nappalok és egyre hűvösebb lesz az idő, sokaknak elmegy a kedvük a kirándulástól. Inkább bekuckóznak egy jó könyvvel a kanapéra és a négy fal melege között maradnak, pedig az őszi-téli túrázásnak rengeteg pozitív hatása van. Egyrészt fittek maradunk a hideg hónapokon is, másrészt erősítjük vele az immunrendszerünket is, harmadrészt a szabadban töltött idő javítja a hangulatot és hozzájárul a mentális egészségünk megőrzéséhez. Úgyhogy „a hideg nem akadály” jeligére érdemes bakancsot ragadni, és kimenni a szabadba – persze néhány alapelvet szem előtt tartva!