Csíksomlyó vagy Lourdes helyett: 5 hazai zarándokhely, melyet biztosan szeretni fogsz!

Kult

Csíksomlyó vagy Lourdes helyett: 5 hazai zarándokhely, melyet biztosan szeretni fogsz!

Akik rendszeresen zarándokolnak, azok tudják, hogy egy zarándokhely felkeresése mindig változtat valamit az emberen. Ezekről a helyekről nem tudunk úgy hazajönni, hogy minden ugyanúgy folytatódjon, ahogy előtte volt. Itt van az ideje hát, hogy felfedezzük a hazai zarándokhelyeket, mert itthon is van bőven lehetőség az elcsendesedésre és az imádságra: ezek közül most 5 olyan belföldi kegyhelyet mutatunk be, melyek kiváló lehetőséget nyújtanak a terhek letételére, az elvonulásra és a lelki megújulásra.

1. Mátraverebély-Szentkút

A ferences szerzetesek által működtetett nemzeti kegyhely a római katolikus hívők leglátogatottabb magyarországi búcsújáróhelye. A fővárosból indulva egynapos kirándulásra is remek lehetőség, hiszen alig másfél óra alatt elérhető. A felújításnak köszönhetően 21. századi színvonalú, lelkigyakorlatok, előadások megtartására is alkalmas konferenciateremmel, zarándokszállással és étteremmel rendelkezik. Lelkiségét és békés hangulatát őrzi ugyanakkor a „basilica minor” ranggal kitüntetett barokk kegytemplom, a szabadtéri misézőhely és a szent kút, melynek mélyből előtörő vizéhez számos, a Szent Szűz által kieszközölt, csodás gyógyulás köthető.

 

Ha véletlenül nem vittünk magunkkal kulacsot, a kegytárgyboltban kapható műanyag flakonban mindenképpen vigyünk magunkkal haza a vízből. A kegytemplom fölötti hegyoldalon lévő barlangok is látogathatók, melyekben a 13. századtól éltek remeték (az utolsó, Dobát Jozafát 1767-ben halt meg).

2. Fallóskút

Ha valaki elindul Mátraverebély-Szentkútra, érdemes tennie egy kis kitérőt, és Pásztó után letérnie a főútról Galyatető irányába. Fallóskút az egyik legismertebb a felső-mátrai templomok közül, melynek története 1947-ig nyúlik vissza. Ekkor jelent meg a szomszédos Hasznos településen élő Sánta Lászlónénak (Klára asszonynak) a Szűzanya, aki elvezette őt és férjét a mai kápolna helyére, ahol forrás is fakadt.

 

Fallóskút sajátossága, hogy 2011-ig (haláláig) itt élt Magyarország egyetlen főállású remetéje, Szél Sándor Paszkál, aki szívesen mesélt a zarándokoknak, kirándulóknak a zarándokhely történetéről. Közvetlenül a kápolna előtt található a kút, amelynek vízéért az ország legtávolabbi pontjairól, sőt a határokon túlról is nap mint nap érkeznek zarándokok. Ne mulasszunk el benézni a templom háta mögé, mert a Szűzanya legkedvesebb imádságának, a rózsafüzérnek a titkai elevenednek meg előttünk a kőből faragott képeken.

3. Máriagyűd 

A Harkány és Siklós között, festői környezetben, a Villányi-hegység déli oldalán fekvő Máriagyűd csodatévő hírében álló kegyhely, melyet évente több mint százezer zarándok és látogató keres fel. A legenda szerint még Szent István korában építették itt az első kápolnát a bencések, a Mária-jelenések és a csodás gyógyulások pedig a 17. században kezdődtek.

 

A ma ismert templom fő látványossága és értéke a több mint háromszáz éves Mária-kegyszobor, a máriagyűdi domb aljában lévő forrás pedig már a Római Birodalom idején is ismert volt. Ma már korszerű látogatóközpont fogadja a zarándokokat és a turistákat a gyönyörűen felújított és kiépített templomban és környékén. Aki súlyos terheket hord, és ide ellátogat, vigasztalást, testi-lelki gyógyulást találhat.

4. Máriapócs 

Első nemzeti kegyhelyünk a Nyíregyházától nem messze található görögkatolikus búcsújáróhely, Máriapócs, mely a Szent Mihály kegytemplom könnyező Szűzanya képéről ismert, és méltán vált európai hírűvé. Évente öt-hatszázezer zarándok és turista keresi fel. Május 22-én volt annak a kis fatemplomnak az ünnepe, amely az Istenszülő-ikon első és második könnyezésére emlékeztet bennünket.

 

A régi fatemplomot annak rendkívül rossz állapota miatt ugyan lebontották, de eredeti formájában állították helyre a kegytemplom melletti bazilita rendház udvarán. Sokan szeretik ezt a kápolnát, mert itt lehet igazán megérteni, hogyan is vehették észre az emberek a csodás történést. Oly kicsi maga a hely, hogy bárhová állunk/ülünk, nem lehet távol lenni az ikonosztáziontól.

5. Bodajk 

Kissé elfeledett kegyhelyünk, pedig a Székesfehérvárról Győr felé tartva könnyen elérhető bodajki plébániatemplom és a hozzá kapcsolódó kálvária az ország egyik legrégebbi zarándokhelye, ahol családjával Szent István királyunk is megfordult. A kálvária dombjára a keresztút stációi mellett felsétálni önmagában is egy belső, lelki út, melyre érdemes egy kis időt szánni magunknak.

 

Tizenkét méter magas kegyoltárával a templom nemcsak a vallásos zarándokok, hanem a művészetek, a kultúra élvezőinek is érdekes lehet. Az ezeréves kegyhely éppen felújítás alatt áll, a honlapjuk szerint előreláthatólag 2020. szeptember 1-jéig nem látogatható, de a várható látványról kisvideóban adnak tájékoztatást.

Ajánljuk még:

A kézfogás is tabu, szokványos randi pedig nincsen – ilyen a testiség nélküli ismerkedés

Édesanyám azt mesélte, mikor látogatóba jött apámhoz még az esküvőjük előtt, külön szobában kellett aludniuk. Eltelt egy generációnyi idő, és nálunk már a gimnázium első éveiben cikinek számított, ha valakinek nem volt pasija, és nem vesztette el a szüzességét a tizennyolcadik születésnapja előtt. Én, mióta muszlim lettem, kilógok a sorból, a régi erkölcsi normákat követem, és nem vagyok egyedül – léteznek a muszlimokon kívül más felekezetek hívői is Magyarországon, ahol a házasság előtti testi érintkezést elkerülik. Szóval, sokan tudnánk mesélni arról, milyen is az, amikor házasság után érinteni meg először a másikat az ember.