Pünkösd rovatunk szakmai partnere a Magyar Turisztikai Ügynökség.
1. Mátraverebély-Szentkút
A ferences szerzetesek által működtetett nemzeti kegyhely a római katolikus hívők leglátogatottabb magyarországi búcsújáróhelye. A fővárosból indulva egynapos kirándulásra is remek lehetőség, hiszen alig másfél óra alatt elérhető. A felújításnak köszönhetően 21. századi színvonalú, lelkigyakorlatok, előadások megtartására is alkalmas konferenciateremmel, zarándokszállással és étteremmel rendelkezik. Lelkiségét és békés hangulatát őrzi ugyanakkor a „basilica minor” ranggal kitüntetett barokk kegytemplom, a szabadtéri misézőhely és a szent kút, melynek mélyből előtörő vizéhez számos, a Szent Szűz által kieszközölt, csodás gyógyulás köthető. Ha véletlenül nem vittünk magunkkal kulacsot, a kegytárgyboltban kapható műanyag flakonban mindenképpen vigyünk magunkkal haza a vízből. A kegytemplom fölötti hegyoldalon lévő barlangok is látogathatók, melyekben a 13. századtól éltek remeték (az utolsó, Dobát Jozafát 1767-ben halt meg).
2. Fallóskút
Ha valaki elindul Mátraverebély-Szentkútra, érdemes tennie egy kis kitérőt, és Pásztó után letérnie a főútról Galyatető irányába. Fallóskút az egyik legismertebb a felső-mátrai templomok közül, melynek története 1947-ig nyúlik vissza. Ekkor jelent meg a szomszédos Hasznos településen élő Sánta Lászlónénak (Klára asszonynak) a Szűzanya, aki elvezette őt és férjét a mai kápolna helyére, ahol forrás is fakadt. Fallóskút sajátossága, hogy 2011-ig (haláláig) itt élt Magyarország egyetlen főállású remetéje, Szél Sándor Paszkál, aki szívesen mesélt a zarándokoknak, kirándulóknak a zarándokhely történetéről. Közvetlenül a kápolna előtt található a kút, amelynek vízéért az ország legtávolabbi pontjairól, sőt a határokon túlról is nap mint nap érkeznek zarándokok. Ne mulasszunk el benézni a templom háta mögé, mert a Szűzanya legkedvesebb imádságának, a rózsafüzérnek a titkai elevenednek meg előttünk a kőből faragott képeken.
3. Máriagyűd
A Harkány és Siklós között, festői környezetben, a Villányi-hegység déli oldalán fekvő Máriagyűd csodatévő hírében álló kegyhely, melyet évente több mint százezer zarándok és látogató keres fel. A legenda szerint még Szent István korában építették itt az első kápolnát a bencések, a Mária-jelenések és a csodás gyógyulások pedig a 17. században kezdődtek. A ma ismert templom fő látványossága és értéke a több mint háromszáz éves Mária-kegyszobor, a máriagyűdi domb aljában lévő forrás pedig már a Római Birodalom idején is ismert volt. Ma már korszerű látogatóközpont fogadja a zarándokokat és a turistákat a gyönyörűen felújított és kiépített templomban és környékén. Aki súlyos terheket hord, és ide ellátogat, vigasztalást, testi-lelki gyógyulást találhat.
4. Máriapócs
Első nemzeti kegyhelyünk a Nyíregyházától nem messze található görögkatolikus búcsújáróhely, Máriapócs, mely a Szent Mihály kegytemplom könnyező Szűzanya képéről ismert, és méltán vált európai hírűvé. Évente öt-hatszázezer zarándok és turista keresi fel. Május 22-én volt annak a kis fatemplomnak az ünnepe, amely az Istenszülő-ikon első és második könnyezésére emlékeztet bennünket. A régi fatemplomot annak rendkívül rossz állapota miatt ugyan lebontották, de eredeti formájában állították helyre a kegytemplom melletti bazilita rendház udvarán. Sokan szeretik ezt a kápolnát, mert itt lehet igazán megérteni, hogyan is vehették észre az emberek a csodás történést. Oly kicsi maga a hely, hogy bárhová állunk/ülünk, nem lehet távol lenni az ikonosztáziontól.
5. Bodajk
Kissé elfeledett kegyhelyünk, pedig a Székesfehérvárról Győr felé tartva könnyen elérhető bodajki plébániatemplom és a hozzá kapcsolódó kálvária az ország egyik legrégebbi zarándokhelye, ahol családjával Szent István királyunk is megfordult. A kálvária dombjára a keresztút stációi mellett felsétálni önmagában is egy belső, lelki út, melyre érdemes egy kis időt szánni magunknak. Tizenkét méter magas kegyoltárával a templom nemcsak a vallásos zarándokok, hanem a művészetek, a kultúra élvezőinek is érdekes lehet. Az ezeréves kegyhely éppen felújítás alatt áll, a honlapjuk szerint előreláthatólag 2020. szeptember 1-jéig nem látogatható, de a várható látványról kisvideóban adnak tájékoztatást.
Ajánljuk még:
A kézfogás is tabu, szokványos randi pedig nincsen – ilyen a testiség nélküli ismerkedés
Lefokozott szentek: a hithősök névsorát is meg-megújítják
„Bármiről lemondok, de a karácsonyról soha!” – a nem keresztény vallású magyarok viszonya a karácsonyhoz
Megfogadtam, hogy ezt a csodát én is elhozom – Gyerekkori emlékek a templomból
Kisgyerekként sokat jártam mamával a falusi templomba. De akkoriban az még másmilyen volt. Nem az épület, nem a falak, nem a freskók, hanem az egész volt más. Nekem a templom olyan tiszta, akár a hóval borított falu. A benne lévő melegség pedig olyan, mint a szánkózó gyerekek pírja, akiknek szeme csillog, lelke kacag, legyen bármilyen hideg körülötte.
