Lehet-e a koszorú egy vonal? A jelentés vész el, ha mindent újragondolunk

Ünnep

Lehet-e a koszorú egy vonal? A jelentés vész el, ha mindent újragondolunk

Karácsony közeledtével a virágboltok és design-üzletek polcain sorra jelennek meg a különféle dekorációs kellékek, köztük az így vagy úgy négy gyertyával díszített koszorúk – vagy mik… Mert hát lehet-e koszorú a vonal? Advent kezdetén nem árt felidézni, mit is jelent, hogyan is készül egy igazi adventi koszorú!

 

Régi jelképeinket korunk társadalma sajnos gyakorta csupán megtartó jelentéstartalmuktól megfosztott kellékként használja, eredeti formájukra csak nyomokban emlékeztető torzóik kiüresített árucikként sorakoznak az üzletek polcain.

A régiségben kisböjtnek is nevezett adventi időszak legismertebb jelképe a koszorú, melynek hagyományos kör formája a régi rend szerint az év – mélyebb síkon az egész élet – rendjét is magában hordozza, a rajta elhelyezkedő négy gyertya a Fény közeledtének egyre erőteljesebb jelzése mellett a Nap éven belüli négy fordulóját is jelképezi.

A koszorú külső körívét hagyományosan fűzfavesszőkből fonták, melyeket újabban különféle örökzöld növények – leggyakrabban valamilyen fenyő – ágaival díszítenek. A földre hajló ágaival védő menedéket készítő fűzfa a régiségben a Boldogasszony jelképe is volt, míg az örökzöld növények klasszikusan az örök élet jelképei.

A koszorú kör formáját négy vagy nyolc erősebb vessző osztotta kereszt alakba, a négy gyertyát a kör és a benne így kialakított kereszt találkozási pontjain helyezték el. A körkereszt egyike a legősibb szimbólumoknak, melyet nemcsak saját őseink, de a világ egyéb régi kultúrájában is használtak. Míg a kör a Boldogasszony – Istenanya óvó ölelését, a benne lévő egyenlő szárú kereszt magát az Istent jelképezi.

A Teremtő kiáradó fénye a Boldogasszony öleléséből árad ránk, emberekre…

Az ősi jelképek nagyon egyszerűek és letisztultak. Éppen ezért minden egyes részletük rendkívül fontos, bármilyen megváltoztatásuk, egyes részletek elhagyása komoly tartalomvesztéssel jár! Ha kivesszük a keresztet a koszorúból, éppen a lényeget veszítjük el: elvész az Ige, lelkünk közepéről éppen a Jóisten marad ki. Ha pedig az élet örök körforgását is jelképező kört valahol felnyitva kiegyenesítjük, az új-örök élet jelképe helyett a megújulásra képtelen, egyirányú lét jelképe kerülhet az asztalra, ablakba…

A négy gyertyával ékesített koszorút régen a tisztaszobában lévő asztalra, vagy a mestergerendára gondosan fellógatva helyezték el úgy, hogy a gyertyák a négy égtáj irányát jelöljék. A gyertyákat advent szombatjainak estéjén a Nap járását követő sorrendben gyújtotta meg a családfő:

először a keletre, majd a délre, a nyugatra eső gyertyát, hogy az egyre növekvő fényár legvégül a Nap soha nem járta északi részt is bevilágítsa.

A négy gyertya egyúttal a Nap éven belüli útját, a napfordulók és a napéjegyenlőségek rendjét is megjeleníti. A fény születése az év legsötétebb időszakában, a téli napfordulón történik, ami az ősi kultúrákban egyben az új év kezdetét is jelentette. December 21-én ma is számos helyen tesznek tüzet, s kapcsolódnak lélekben össze magyar testvérek szerte a Kárpát-medencében.

A gyertyáktól megfosztott körkereszt koszorút sok helyen karácsony után is megtartották, és a ház egyik fontosabb pontján egészen a következő advent kezdetéig őrizték. Az új koszorú elkészültekor a régit tűzre vetették, hamuját pedig a földekre szórták, így indítva újra az életet.

Az adventi koszorú elkészítése nagyon jó családi program is lehet! Ha tehetjük, szánjunk időt rá, az alapanyagok összegyűjtése nem csupán egy jó hangulatú koratéli túrát, de akár a karácsonyra való lelki felkészülés kezdetét is jelentheti.

Nyitókép: Matthias Böckel from Pixabay 

Ajánljuk még: 

HŐSÖK, TANÍTÓK, PÉLDAKÉPEK, AKIKTŐL IDÉN BÚCSÚZUNK
AZ EHETŐ ÉLET: A KENYÉR VILÁGNAPJÁRA
A VÁRAKOZÁS KELLÉKEI – MENNYIRE ISMERED AZ ADVENTET?

 
X
Már követem az oldalt